Július 1-től Magyarország megkezdi az illegális hulladéklerakók felszámolását, ez pedig az építőipart is kiemelten érinti majd. A hazánkban keletkező hulladék jelentős része ugyanis az építőiparból származik, döntő többségét pedig szakszerűtlenül teszik ki és nem hasznosítják újra. Az illegálisan lerakott építőipari, bontási hulladék 80 százaléka ráadásul veszélyes anyaggal szennyezett, ezért ismételt felhasználása már nem is lehetséges, e téren ezért mindenképpen iparági egyeztetés szükséges. Minderről Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára beszélt a Portfolio építőipari konferenciáján. Mint mondta: a kormány célja a jelenlegi lineáris gazdaság helyett egy körforgásos gazdaság bevezetése, most ugyanis például egy téglát, miután legyártották, addig használják, amíg megfelelő állapotban van, utána eldobják.
A cél az, hogy ezen termékek életciklusát minél inkább meghosszabbítsák, majd azt követően újrahasznosítsák, így visszakerüljenek a gazdasági körforgásba. Boros Anita úgy fogalmazott: rendkívüli szankciókkal fogják sújtani a jövőben az illegális hulladéklerakókat, de ezzel egyidejűleg egy ösztönzőrendszert is kialakítanak. Bevezetik például a zöld államkötvényt, az abból befolyó összegeket pedig a klímaterv céljainak megvalósítására fordítják.
A konferencia további előadói inkább az építőipar hatékonysági problémáit helyezték a fókuszba. A közönség körében lefuttatott gyors szavazás alapján a szakma számára a legnagyobb gondot jelenleg a gyenge hatékonyság és a kapacitáshiány jelenti. Erre ráerősítve Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke is arról beszélt: a továbbiakban mindent a technológiai fejlődésnek kell alárendelni, és folyamatos képzésekre is szükség van. Jelenleg ugyanakkor az ágazatban csak a kiadások 5 százaléka megy fejlesztési célokra.
A teljesítmény ott vész el, ahol nincs meg a legális foglalkoztatás – fogalmazott, utalva arra, hogy az építőiparban a dolgozók jelentős részét még mindig feketén foglalkoztatják, ami nehéz helyzetbe hozza a jogszabályokat betartó vállalkozásokat. Mint ahogyan az is, hogy a kiadott számlák mintegy 20 százalékát nem fizetik ki határidőre, 5 százaléknyi kintlévőségről pedig azt gondolják a cégvezetők, hogy teljesen le is kell majd mondaniuk róla. Mindez azt jelenti, hogy 200 milliárd forintnyi pénz után kell futnia az ágazatnak – fogalmazott Koji László. Szerinte az adóhatóságnak a fentiek miatt előszűrnie, majd kiemelten ellenőriznie kellene a „lehetetlen adatokat bemondó” cégeket.
Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója úgy érvelt: nem emberhiány, hanem szakemberhiány van ma az építőiparban. A hatékonytalanság nagy részét szerinte is a feketefoglalkoztatás okozza, aminek következtében a dolgozók „akkor állnak fel, amikor akarnak, ha valamit megkövetelnek tőlük, csomagolnak, és másik munkahelyet keresnek”. Ha a fekete munka nem szűnik meg egy-két éven belül, akkor nem várható a hatékonyságnövekedés – jelentette ki.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint a hatékonyságon első körben pontosabb adatokkal lehetne javítani. A kiszámíthatóság ugyanis kulcskérdés, mert akkor lehet előre gondolkodni és invesztálni a gépekbe, illetve a dolgozók képzésébe. Most viszont a KSH csak néhány területre bontja le az építőipari adatokat, így a szereplők egymástól próbálnak meg információkat megtudni, ami nagyon megnehezíti a tervezést. Az adatelemzés fontosságát egy osztrák gyorséttermi példával illusztrálta: ott már azelőtt, hogy a vendég belépne az étterembe, tudják, hány húspogácsát kell lesütniük fél órán belül, mert a korábbi adatokból ki tudják számolni a várható igényeket. Ettől viszont az építőipar még nagyon messze van.
