Az építőipar élen jár az illegális hulladéklerakásban

Publikálás dátuma
2020.02.27. 20:53

Fotó: Népszava
Az illegálisan lerakott építőipari, bontási hulladék 80 százaléka ráadásul veszélyes anyaggal szennyezett, ezért ismételt felhasználása már nem is lehetséges.
Július 1-től Magyarország megkezdi az illegális hulladéklerakók felszámolását, ez pedig az építőipart is kiemelten érinti majd. A hazánkban keletkező hulladék jelentős része ugyanis az építőiparból származik, döntő többségét pedig szakszerűtlenül teszik ki és nem hasznosítják újra. Az illegálisan lerakott építőipari, bontási hulladék 80 százaléka ráadásul veszélyes anyaggal szennyezett, ezért ismételt felhasználása már nem is lehetséges, e téren ezért mindenképpen iparági egyeztetés szükséges. Minderről Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára beszélt a Portfolio építőipari konferenciáján. Mint mondta: a kormány célja a jelenlegi lineáris gazdaság helyett egy körforgásos gazdaság bevezetése, most ugyanis például egy téglát, miután legyártották, addig használják, amíg megfelelő állapotban van, utána eldobják. A cél az, hogy ezen termékek életciklusát minél inkább meghosszabbítsák, majd azt követően újrahasznosítsák, így visszakerüljenek a gazdasági körforgásba. Boros Anita úgy fogalmazott: rendkívüli szankciókkal fogják sújtani a jövőben az illegális hulladéklerakókat, de ezzel egyidejűleg egy ösztönzőrendszert is kialakítanak. Bevezetik például a zöld államkötvényt, az abból befolyó összegeket pedig a klímaterv céljainak megvalósítására fordítják. A konferencia további előadói inkább az építőipar hatékonysági problémáit helyezték a fókuszba. A közönség körében lefuttatott gyors szavazás alapján a szakma számára a legnagyobb gondot jelenleg a gyenge hatékonyság és a kapacitáshiány jelenti. Erre ráerősítve Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke is arról beszélt: a továbbiakban mindent a technológiai fejlődésnek kell alárendelni, és folyamatos képzésekre is szükség van. Jelenleg ugyanakkor az ágazatban csak a kiadások 5 százaléka megy fejlesztési célokra. A teljesítmény ott vész el, ahol nincs meg a legális foglalkoztatás – fogalmazott, utalva arra, hogy az építőiparban a dolgozók jelentős részét még mindig feketén foglalkoztatják, ami nehéz helyzetbe hozza a jogszabályokat betartó vállalkozásokat. Mint ahogyan az is, hogy a kiadott számlák mintegy 20 százalékát nem fizetik ki határidőre, 5 százaléknyi kintlévőségről pedig azt gondolják a cégvezetők, hogy teljesen le is kell majd mondaniuk róla. Mindez azt jelenti, hogy 200 milliárd forintnyi pénz után kell futnia az ágazatnak – fogalmazott Koji László. Szerinte az adóhatóságnak a fentiek miatt előszűrnie, majd kiemelten ellenőriznie kellene a „lehetetlen adatokat bemondó” cégeket. Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója úgy érvelt: nem emberhiány, hanem szakemberhiány van ma az építőiparban. A hatékonytalanság nagy részét szerinte is a feketefoglalkoztatás okozza, aminek következtében a dolgozók „akkor állnak fel, amikor akarnak, ha valamit megkövetelnek tőlük, csomagolnak, és másik munkahelyet keresnek”. Ha a fekete munka nem szűnik meg egy-két éven belül, akkor nem várható a hatékonyságnövekedés – jelentette ki.    Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint a hatékonyságon első körben pontosabb adatokkal lehetne javítani. A kiszámíthatóság ugyanis kulcskérdés, mert akkor lehet előre gondolkodni és invesztálni a gépekbe, illetve a dolgozók képzésébe. Most viszont a KSH csak néhány területre bontja le az építőipari adatokat, így a szereplők egymástól próbálnak meg információkat megtudni, ami nagyon megnehezíti a tervezést. Az adatelemzés fontosságát egy osztrák gyorséttermi példával illusztrálta: ott már azelőtt, hogy a vendég belépne az étterembe, tudják, hány húspogácsát kell lesütniük fél órán belül, mert a korábbi adatokból ki tudják számolni a várható igényeket. Ettől viszont az építőipar még nagyon messze van.
Szerző
Frissítve: 2020.02.27. 20:54

Nagyot ugrott a borászatok nyeresége

Publikálás dátuma
2020.02.27. 19:24
Illusztráció
Fotó: JAROSLAW PAWLAK
Míg a borászatok száma apad, az összesített profit 2016 és 2018 között 64-szeresére ugrott - közli az Opten.
Évek óta egyre kevesebb cég foglalkozik szőlőbor előállításával hazánkban - közli az Opten nevű céginformációs szolgáltató. Míg 2012-ben több mint 900 ilyen vállalkozást tartottak nyilván, addig számuk mára 803-ra csökkent. Árbevételük viszont a 2016-os 104 milliárd forintról 2018-ban 119 milliárdra, adózás előtti eredményük pedig 118 millióról 7,5 milliárdra ugrott - hívja fel a figyelmet Hantos Zoltán projektmenedzser. Az alkalmazotti létszám szintén bővülést mutat. A végrehajtások és a kényszertörlések száma ugyanakkor viszonylag magas. Derűlátásra adhat okot, hogy míg 2016-ban 20, 2018-ban már 22 olyan szereplőt tartottak nyilván, melynek éves árbevétele meghaladta az egymilliárdot. Ezek a összbevételből 64, a foglalkoztatotti létszámból pedig 35 százalékban részesedtek. Az Agrárminisztérium az ágazat értékesítési nehézségei miatt, a fölös borkészletek megszüntetése és átirányítása érdekében tavaly bevezette a zöldszüretet és a kényszerlepárlást. Idén növelik a nyilvántartás hatékonyságát, illetve 4 milliárdos bornépszerűsítő programot hirdettek - összegzi a főbb piaci hatásokat az Opten projektmenedzsere.
Szerző

Csökkenő termőterület, növekvő árak

Publikálás dátuma
2020.02.27. 18:57

Fotó: Stefan Csontos
A hazai termőföldárak az elmúlt 30 évben eltérő intenzitással, de folyamatosan emelkedtek. Ennek egyik oka a mezőgazdasági területek zsugorodása volt és maradt.
Aki az elmúlt években termőföldet, erdőt, szőlőbirtokot, vagy gyümölcsöst vásárolt, jóval az állampapírhozamok, illetve infláció fölötti nyereséget könyvelhetett el. Tavaly szinte az összes művelési ágban átlagosan 10 százalék, vagy annál magasabb mértékű volt egy hektár árának a növekedése és elérte az 1,6 millió forintot. Természetesen ez területi és művelési ágazatonként jelentős eltérést mutatott. A szántó területek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1,721 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 11 százalékos emelkedést jelent. A termőföldárakat szondázó és számító Agrotax Kft. ügyvezetője, Sáhó Ákos, a kereslet miatt a drágulás folytatódására számít a következő időszakban is. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál például hektáronként 72 097 forintra, ami  13 százalékos drágulás az előző évhez képest. Ráadásul az 5 évnél hosszabb futamidejű haszonbérleti szerződések után semmilyen adó, vagy járulék nem terheli a bérbeadót, vagyis a bérleti díj nettó jövedelmet jelent. A hazai termőföldárak az elmúlt 30 évben eltérő intenzitással, de folyamatosan emelkedtek. Ennek egyik oka a mezőgazdasági területek zsugorodása volt és maradt. Tavaly az ország területének 79 százalékát kitevő mezőgazdasági földek, beleértve az erdőket, gyepterületeket, legelőket is, elérte a 7 319 ezer hektárt. Ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ez 2018 hasonló időszakához képest 2019 közepéig 36,5 ezer hektárral csökkent. Ez azt jelenti, hogy naponta 100 hektárral, azaz 1 millió négyzetméterrel zsugorodott a hazai termőterület – jegyezte meg Sáhó Ákos az Agrotax Iránytű elemzését bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. Mivel a termőföld nem növelhető, így a csökkenés további lendületet ad az áremelkedésnek. Aggodalomra ad okot, hogy ez a mérték már több mint a kétszerese a 2017-2018-as 15 ezer hektárnak. A klímaváltozás miatt a világban is drámai mértékben szorulnak vissza a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek, miközben az 1960-ban még csak 3 milliárdra becsülték a szakértők az emberiség létszámát, ez 2050-re elérheti a 10 milliárdot. Magyarországon azonban nem a klímaváltozás az elsődleges oka ennek a folyamatnak, hanem elsősorban az infrastrukturális beruházások, illetve a települések terjeszkedése. Intő példa lehet, hogy a nagyvárosok, ipartelepek melletti mezőgazdasági területek ára többszörösen meghaladhatja az átlagot, és vélhetően spekulációs célból akár 20-30 millió forintot is adhatnak egy hektárért annak reményében, hogy a terület átminősítése után ingatlan, vagy ipari beruházáshoz jelentős haszonnal lehet majd továbbadni a területet. A szakember elmondta, a hazai átlagos birtoknagyság 9,5 hektár, ami nem versenyképes még a német 56 hektáros átlaggal sem, hát még az USA több mint 170 hektárjával szemben. A technológiai beruházások is csak egy bizonyos üzemméret fölött rentábilisak. A Népszava kérdésre Sáhó Ákos elmondta, a kormány ígérete szerint végre megszülethet az évtizedek óta hiába várt jogszabálycsomag az osztatlan közös tulajdonú termőföldek rendezésére és ez hozzájárulhat a kívánatos birtoknagyság eléréséhez. Agrárszakemberek szerint ez hazánkban legalább 50 hektár szántó esetében. A kertészeti ágazatban természetesen ennél jóval kisebb területen is lehetséges eredményesen gazdálkodni. Ha a koronavírus vagy más miatt lassul, vagy stagnál a világ-, illetve a magyar gazdaság, az eltérő mértékben érintheti a nemzetgazdasági ágazatokat, de ha a visszaesés tartósnak bizonyul, a kedvezőtlen hatások elérhetik a földpiacot is – tette hozzá az Agrotax ügyvezetője.     
Szerző