Címercsere az „arányosság” jegyében

Ismét állványok jelentek meg a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán.

Aki a szinte kopárrá tett Kossuth téren jár, meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a Parlament épületének déli szárnyának homlokzatán ismét állványok jelentek meg, alig több, mint hat esztendővel az ország eddigi leghosszabb, 65 esztendeig tartó épületfelújítását követően. Idén ugyanis a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan az Országgyűlés Hivatala némileg módosíttatja az Országház homlokzatán lévő, mészkőből készült címergalériát – közölte lapunk érdeklődésére az Országgyűlés Sajtóirodája. Emlékeztetettek rá, hogy az Országház építésekor a homlokzatokat összesen 386 címerrel díszítették. Az ország címere mellett az országrészek és társországok, valamint – gyakori ismétlődésekkel – a törvényhatóságok (vármegyék, egyes városok) mészkőből kifaragott jelvényei sorakoztak, azt a szimbolikus üzenetet hordozva, hogy a törvényhozás palotája az egész ország háza.

A címerek ismétlődési gyakorisága azonban furcsaságokat mutat: míg egyesek tízszer, mások csupán háromszor szerepelnek, megint mások viszont egyszer sem. A címergaléria kivitelezése eleve sem lehetett hibátlan, ráadásul a 20. századi homlokzatfelújítások során egyes címerpajzsokat összecseréltek, ami tovább torzította az arányokat.

A duplikációk megszüntetése révén 121 új város címerének elhelyezésére nyílik lehetőség, amelyekben összesen több mint hárommillió ember él, miközben egyetlen település sem tűnik el a homlokzatról. Olyan települések jelképei jelennek most meg az épületen, mint például Eger, Miskolc, Kaposvár, Munkács, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Losonc, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Békéscsaba, Székelyudvarhely. Az újrarendezett címergalérián az épület főpárkánya alatt a vármegyék címere kétszer, valamennyi település címere pedig egyszer szerepel majd. A tervek szerint a kivitelező Reneszánsz Zrt. május 29-re végez a munkákkal.

Arra a kérdésünkre, hogy a mostani, nettó 277,2 millió forintos címercserét miért nem a 2014-ben befejeződött homlokzati felújítások során végezték el, az Országgyűlés Sajtóirodája azt a választ adta, hogy „csak annak során szembesültünk az eredeti állapot anomáliáival, és időbe telt a művészettörténeti kutatás, illetve ezt követően a javasolt változtatások kidolgozása illetve elfogadtatása.”

A Steindl Imre műegyetemi tanár tervei alapján emelt Országház építése egyébként annak idején mindössze 19 évig, 1885-től 1904-ig tartott, és az építkezésnél fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint az impozáns épület minden eleme magyar alapanyagból készüljön. Eredeti kőanyaga puha sóskúti mészkő volt, ami az időjárás viszontagságainak nemigen tudott ellenállni, így az elemeket az évek során folyamatosan keményebb süttői mészkőre cserélték ki. Ez a folyamat évtizedekig tartott. Volt olyan olyan kő, aminek a javításához már az 1930-as években hozzá kellett fogni, olyan gyorsan romlott az állapota. Az 1990-es évek végére viszont az összes 15-30 centiméter vastag kő elkopott és sötétszürkére színeződött, sőt a szobrok egy részét is újra kellett faragni.