A migráció és a koronavírus volt a fő témája pénteken Orbán Viktor Kossuth Rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy a koronavírus ugyan most minden figyelmet magához vonz, de a történelmi kihívás továbbra is a migráció. Arra a felvetésre, hogy a Reuters hírügynökség szerint a törökök ezentúl nem tartják fel a menekülteket, Orbán Viktor azt felelte: a következő 10-20 évben az lesz a kérdés, hogy a délről történő feláramlást hol sikerül megállítani, melyik határnál. Közölte, hogy a migráció hullámszerű, és számítani kell rendszeres, tömeges migrációs hullámokra.
– tette hozzá.
Megjegyezte, hogy egy közös találkozót szerveznek a V4-országok Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
Görögország szintén a járvány és a migráció vonatkozásában került szóba. Orbán Viktor szerint Görögország nem tudja megvédeni a határait, rajtuk keresztül gyalogolnak át a migránsok Szerbiába, majd a magyar határhoz.
Arra a kérdésre, hogy minden óvintézkedést megtett-e a magyar kormány a koronavírus-járvány elleni védekezésben, a kormányfő emlékeztetett arra, hogy kialakult egy európai gócpont Észak-Olaszországban, és a szomszédos országokban is megjelent a vírus.
Felállítottak egy hónapja egy operatív törzset, amely a megelőzéssel, intézkedésekkel foglalkozik. Van benne egészségügyi, rendészeti feladat is, ezért a törzs vezetését Pintér Sándor belügyminiszter látja el.
– Megfelelő laboratóriummal és szakemberekkel rendelkezik az ország, és a világban a jobban szervezett országok közé tartozunk. Amennyire lehetett, felkészültünk, és 24 órás ügyeleti rendszert állítottunk fel – jelentette ki a miniszterelnök.
Kérte az emberek együttműködését, mert szerinte ha a civilek nem elég fegyelmezettek, akkor a hatóságok sem tudják végezni a munkájukat. Ezért lehetőleg senki ne utazzon fertőzött területre, „mert egy világméretű járvány kibontakozásának előestéjén vagyunk”.
Megjegyezte: igaz lehet, hogy influenzában többen halnak meg ennyi idő alatt, de az influenzát ismerjük. Úgy gondolja, hogy az emberek pánikreakciója nem teljesen megalapozatlan, mert egy ismeretlen, nem belátható következményekkel járó vírussal állunk szemben. Leszögezte, hogy nem lesz áruhiány a boltokban, és kérte, hogy bízzanak az orvosokban, rendőrségben, a hatóságokban és benne is.
Az újabb Nemzeti konzultációt azzal magyarázta, hogy ez egy olyan módszer, amellyel az emberek is részt tudnak venni bizonyos kérdések eldöntésében.
A börtönzsúfoltság kérdésében azt mondta, hogy a nemzetközi egyezmények helyesen mondják azt, hogy az elítélteket nem lehet kínozni.
– mondta, példaként említve, hogy milyen gyakran kell szellőztetni a börtönt, vagy négy négyzetméter helyett nem lehet őket 3 négyzetméteren tartani. Megemlítette a szabadkai családirtókat, illetve a battonyai rémet is.
Ezután a Soros György által finanszírozott szervezetekről beszéltek. Orbán Viktor közölte, hogy nem az ellenzék a fő politikai ellenfelük, hanem Soros György és világa, amely ki akarja fosztani Magyarországot.
– állapította meg a miniszterelnök, hozzátéve, hogy most a börtönbizniszről van szó, illetve a romák és magyarok szembeállítását látjuk.
A klímavédelem is téma volt. Elmondta, hogy vannak olyan szereplői a magyar politikának, akik megmutathatták volna, mit kell tenni a klímavédelem ügyében, mégsem tettek semmit.
– jegyezte meg.
Közölte, hogy nem kihirdetni, hanem tenni kell ellene, ezért hozták létre a nyolc pontos klímavédelmi akciótervet.
Az Európai Unió költségvetése volt az utolsó téma. Orbán Viktor szerint a vita most arról szól, hogy a tagállamok egy közös Európa-politika érdekében a megtermelt költségvetésük hány százalékát fizessék be a közösbe. Szerinte nem arról van szó, hogy valami óriási összeget kellene befizetni, hanem hogy mik legyenek az arányok. Közölte, hogy Magyarország több pénzt fizet be, mint Hollandia vagy Németország arányaiban, egy főre vetítve. A miniszterelnök szerint ezt kellene igazságosabbá tenni.
