„Régóta tudjuk, hogy előfordul kannibalizmus a jegesmedvéknél, aggodalomra az ad okot, hogy míg ez korábban ritka volt, mostanában nagyon gyakran fordul elő” – mondta Ilja Mordvincev jegyesmedveszakértő, a moszkvai Szevercov Ökológiai és Evolúciós Problémák Intézetének kutatója Szentpéterváron.
Mordvincev szerint vannak olyan évszakok, amikor nincs elegendő élelem, és a nagy hímek rátámadnak a nőstényekre és kölykeikre. A kutató ugyanakkor azt is megjegyezte: az esetszám növekedését az is magyarázhatja, hogy egyre többen dolgoznak az Északi-sarkon és így többen jelentik, ha ilyesmi történik.
„Ma már nemcsak a tudósoktól kapunk információkat, hanem az egyre növekedő számú olajmunkástól és védelmi minisztériumi alkalmazottól is” – tette hozzá. Mint mondta, a Barents-tengernek az a vidéke, ahol a jegesmedvék vadászni szoktak, ezen a télen forgalmas útvonala lett a cseppfolyós földgázt szállító (LNG) hajóknak. "Az Ob-öböl mindig is a jegesmedvék vadászterülete volt. De most egész évben fel van törve a jege" – magyarázta.
Oroszország, amely már most is a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázexportőre, lendületesen fejleszti LNG-kitermelését az Északi-sarkvidéken. Jelentősen növelte katonai létesítményeit is a térségben.
Vlagyimir Szokolov szerint, aki számos expedíciót vezetett már az Északi- és a Déli-sarkra, idén a jegesmedvék viselkedését az extrém időjárás változtatta meg a Spitzbergákon, mivel nagyon kevés hó esett, és eltűntek a jégtáblák.
Az orosz kutatók megfigyelték, hogy egyre több jegesmedve vándorol el hagyományos vadászterületéről, a globális felmelegedés miatt ugyanis elolvadnak a jégtáblák. Szokolov emlékeztetett arra, hogy az elmúlt negyed évszázadban az Északi-sark jege a nyár végére 40 százalékkal csökkent. Úgy vélte: hamarosan a jegesmedvék nem tudnak majd a jégtáblákról vadászni, ezért a partvidékre és a félszigetekre vándorolnak.
