Előfizetés

Koronavírus – Az elmúlt időszakban több mint 70 laborvizsgálatot végeztek Magyarországon

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 11:50

Fotó: Barkovics Veronika / Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A mai napig nincs kimutatott vírus hazánkban – mondta az országos tisztifőorvos.
Önmagukban a betegség tünetei vagy a beteg utazási előzményei nem elegendők a koronavírus-fertőzöttség gyanújához, mindkettő szükséges ahhoz, hogy egy esetet gyanúsnak minősítsenek – mondta az országos tisztifőorvos az M1 péntek reggeli műsorában. Müller Cecília megjegyezte: Magyarországon influenzajárvány van, valószínűleg sok ember jelentkezik háziorvosánál lázzal és száraz köhögéssel, vagyis a koronavírushoz hasonló tünetekkel. Kiemelte: nem elégendők önmagukban a tünetek és nem elegendők önmagukban a beteg utazási előzményei sem a gyanúhoz, a kettő csak együtt vélelmezi a gyanút. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) azokat az eseteket minősíti gyanúsnak, amelyekben a magas láz és az influenzaszerű tünetek elsősorban száraz köhögéssel járnak, a beteg rosszul érzi magát és olyan területen járt, ahol megvan az esély a betegség közösségi terjedésének, vagy pedig annyira beteg, hogy mindenképpen kórházi ápolásra szorul. Mint mondta, ha valakinél a tünetek fennállnak és a beteg korábban fertőzött területen járt, akkor fel kell hívnia a háziorvosát. A háziorvos az eljárási rendnek megfelelően – a prevenciós szempontot is figyelembe véve – nem hívja be a beteget a rendelőbe, hanem megfelelő védőeszközzel kimegy hozzá és ott megerősíti vagy elveti a gyanút. Ha megerősíti, akkor a beteg bekerül a legközelebbi fertőzőbeteg-osztályra, ahol biztosított az elkülönítése. Az ott levett minta alapján a laboratórium vagy megerősíti a fertőzöttséget, vagy elveti a gyanút. Ha a minta pozitív, a beteg bekerül a Dél-pesti Centrumkórházba, ahol adottak a gyógykezelés feltételei. Az országos tisztifőorvos elmondta azt is, az elmúlt időszakban több mint 70 laborvizsgálatot végeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában, és a mai napig nincs kimutatott vírus Magyarországon. Müller Cecília szólt arról is, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a WHO-val és az ECDC-vel, a járvány miatt szükséges eljárási rendet pedig fokozatosan, a helyzetnek megfelelően, ugyanakkor megelőző jelleggel alkalmazzák. Megjegyezte: Magyarországon a járványügyi intézkedés területén hosszú évtizedekre visszanyúló, kiváló rendszer működik, a népegészségügyi szakemberek, járványügyi szakemberek, klinikusok, orvosok és az egészségügyi személyzet is tisztában van azzal, mi a teendő, ha egy gyanús eset felbukkan. Az országos tisztifőorvos a fertőzött területekről érkező csomagokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta: a vírus érzékeny, a tárgyakon rövid ideig marad meg.

Megszűnt a Jobbik debreceni alapszervezete

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.28. 10:57

Fotó: Népszava
Olyan sokan léptek ki, hogy tíz fő alá esett a létszám.
A kilépések miatt tíz fő alá csökkent, így a Jobbik alapszabályának értelmében pénteken megszűnt az ország második legnagyobb, 2004 óta működő alapszervezete -  írja az Index Kőszeghy Ábel önkormányzati képviselő, a debreceni Jobbik alapító tagja közleménye alapján.
„Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy közel 16 év után kilépek a Jobbik Magyarországért Mozgalomból. Képviselői munkámat az eskümhöz hűen és a Jobbik alapítóinak a szellemiségében folytatni fogom. A maradék debreceni szervezetből velem tart öt tagtársam, akik szintén hosszú évek óta szolgálták a Jobbikot”

– írta Kőszeghy. Hozzátette, az országos tisztújítás óta a Jobbikban kizárólag békétlenséget, leszámolásokat, a baloldalnak való megfelelési kényszert tapasztaltak.
„Ki lehet jelenteni, hogy a párt belső életében egy hónapja a fortélyos félelem igazgat. Eltérő véleményük miatt távolítják el a régi, elkötelezett tagokat és pártalkalmazottakat, privát beszélgetések képernyőfotói és titokban rögzített hangfelvételek kerülnek az elnökséghez, amely ezeket bunkósbotként használja a megbízhatatlannak ítéltek ellen”

– fogalmazott a politikus. Kőszeghy Ábel úgy látja, a Jobbik vezetésében már nyoma sem maradt a nemzeti, konzervatív, jobboldali értékrendnek.
„Röviden megfogalmazva: úgy tűnik, hogy Jakab Péter a pártot Gyurcsánynak, a pártalapítvány kasszakulcsát pedig a Fidesznek adta át. Ezekhez a dolgokhoz nem adhatjuk a nevünket, nem fogunk asszisztálni az alapelveitől megfosztott, saját ősellenségeivel szövetkező párt haláltusájához”

– jelentette ki.  Csütörtökön Bencsik János és Szávay István után több jobbikos is távozott a pártból, a debreceni alapszervezetből legalább hatan léptek ki.

Republikon: a Fidesz a legnépszerűbb párt, de jelenlegi szavazótáborán kívül nincs tartaléka

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.28. 10:57

Fotó: Népszava
A teljes népesség számára a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely főpolgármester és Szabó Tímea a legnépszerűbb. Fekete-Győr András Momentum-elnök a harmadik.
Messze a Fidesz a legnépszerűbb, de az ellenzék vezető ereje címért nagy a verseny – írja a hvg.hu a Republikon pártpreferenciára vonatkozó felmérése alapján. Az elemzőintézet megbízásából a Závecz Research végzett reprezentatív kutatást 2000 fő személyes megkérdezésével januárban. A Závecz azóta egy frissebb kutatást is közölt, illetve a Medián is publikálta legfrissebb felmérését. 
A tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy rövid visszaesés után a Fidesz újra növelte táborát, az ellenzéki oldalon pedig a DK és a Momentum a két legerősebb párt.

Utánuk az MSZP és a Jobbik következik, a sort pedig az LMP, a Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kutyapárt zárja. A pártpreferenciákat településtípusra vetítve is megvizsgálták. Kiderült, hogy négy olyan párt van, amelyek esetében a támogatottság aránya szembetűnő módon eltér a lakóhely mérete szerint.
  • Hiába néppártosodott a Jobbik, a párt támogatóinak aránya kétszer akkora a kisebb városokban, illetve falvakban, mint a nagyvárosokban (8, illetve 4 százalék).
  • A Párbeszéd szimpatizánsai egyértelműen a nagyvárosokba tömörülnek, az ottani 4 százalékos támogatottságukhoz képest a kisebb településeken 1 százalék szavazóik aránya.
  • A Magyar Kétfarkú Kutyapárt esetében nem mérhető a nagyobb városokon kívüli támogatottság.
  • A Mi Hazánk azonban 2 százalékon áll ezeken a településeken, szemben a nagyvárosokban mért 1 százalékával.
A legtöbb ellenzéki párt támogatottságában nincs szakadék nagy- és kisvárosi szinten (a DK például a nagyvárosokban 9, a kisebb településeken 8, a Momentum 7-7 százalékon áll a két településtípuson), és a Fidesz–KDNP sem gyengébb lényegesen a nagyvárosokban, mint a kisebb településeken élő szavazók körében. Nagyvárosokban 36, kisebb településeken 37 százalékon a kormánypárt. A felmérésben kitértek a másodlagos pártpreferenciákra is, vagyis hogy melyik pártot választaná a választó, ha az elsőt valamiért nem lehet.
A másodlagos preferenciákat tekintve Gyurcsány Ferenc pártja, a DK áll az első helyen, előnyük azonban minimális a többi párthoz képest.

Ebben a szegmensben egyértelműen a Fidesz van a legrosszabb helyzetben, az eredmények alapján a jelenlegi szavazótáborukon túl nincsenek tartalékaik. Velük szemben a kisebb pártok, mint a Párbeszéd vagy a Mi Hazánk az alacsonyabb támogatottságukhoz képest jelentős tartalékokkal számolhatnak. A kormánypártok támogatói nagyon elkötelezettek, majdnem háromnegyedük nem nevezett meg más pártot másodlagos preferenciájaként. A Fidesz–KDNP szavazói a két jobboldali párt fele mutatnak némi nyitottságot, de a Jobbikra is csak 10 százalék, a Mi Hazánkra pedig 6 szavazna. Az MSZP szavazói a leghatározottabbak a másodlagos preferencia kérdésében, a 36 százalékos bizonytalan csoport mellett harmaduk a DK-t választaná. A Republikon megvizsgálta az ellenzéki politikusok népszerűségét is, a teljes népesség, illetve az ellenzéki szavazók körében.
A teljes népesség számára a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely főpolgármester (47 százalék) és Szabó Tímea (44 százalék) a legnépszerűbb. Fekete-Győr András Momentum-elnök (43 százalék) a harmadik. A Jobbik új elnöke, Jakab Péter a negyedik, őt követi Tordai Bence és Jávor Benedek.

A Republikon rákérdezett az értékválasztására is. Legkisebb arányban baloldali értékeket választanak, és ma már többen tartják magukat elsősorban zöld, környezetvédőnek (11 százalék), mint bármely hagyományos baloldali világnézettel (szocialista, szociáldemokrata) azonosulónak. Újdonságnak számít az, hogy a környezetvédelem egyre jelentősebb kérdés az emberek identitásában. Ma már a társadalom csaknem egynegyede első- vagy másodsorban zöld, környezetvédő emberként definiálja magát.