Előfizetés

Megszűnt a Jobbik debreceni alapszervezete

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.28. 10:57

Fotó: Népszava
Olyan sokan léptek ki, hogy tíz fő alá esett a létszám.
A kilépések miatt tíz fő alá csökkent, így a Jobbik alapszabályának értelmében pénteken megszűnt az ország második legnagyobb, 2004 óta működő alapszervezete -  írja az Index Kőszeghy Ábel önkormányzati képviselő, a debreceni Jobbik alapító tagja közleménye alapján.
„Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy közel 16 év után kilépek a Jobbik Magyarországért Mozgalomból. Képviselői munkámat az eskümhöz hűen és a Jobbik alapítóinak a szellemiségében folytatni fogom. A maradék debreceni szervezetből velem tart öt tagtársam, akik szintén hosszú évek óta szolgálták a Jobbikot”

– írta Kőszeghy. Hozzátette, az országos tisztújítás óta a Jobbikban kizárólag békétlenséget, leszámolásokat, a baloldalnak való megfelelési kényszert tapasztaltak.
„Ki lehet jelenteni, hogy a párt belső életében egy hónapja a fortélyos félelem igazgat. Eltérő véleményük miatt távolítják el a régi, elkötelezett tagokat és pártalkalmazottakat, privát beszélgetések képernyőfotói és titokban rögzített hangfelvételek kerülnek az elnökséghez, amely ezeket bunkósbotként használja a megbízhatatlannak ítéltek ellen”

– fogalmazott a politikus. Kőszeghy Ábel úgy látja, a Jobbik vezetésében már nyoma sem maradt a nemzeti, konzervatív, jobboldali értékrendnek.
„Röviden megfogalmazva: úgy tűnik, hogy Jakab Péter a pártot Gyurcsánynak, a pártalapítvány kasszakulcsát pedig a Fidesznek adta át. Ezekhez a dolgokhoz nem adhatjuk a nevünket, nem fogunk asszisztálni az alapelveitől megfosztott, saját ősellenségeivel szövetkező párt haláltusájához”

– jelentette ki.  Csütörtökön Bencsik János és Szávay István után több jobbikos is távozott a pártból, a debreceni alapszervezetből legalább hatan léptek ki.

Republikon: a Fidesz a legnépszerűbb párt, de jelenlegi szavazótáborán kívül nincs tartaléka

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.28. 10:57

Fotó: Népszava
A teljes népesség számára a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely főpolgármester és Szabó Tímea a legnépszerűbb. Fekete-Győr András Momentum-elnök a harmadik.
Messze a Fidesz a legnépszerűbb, de az ellenzék vezető ereje címért nagy a verseny – írja a hvg.hu a Republikon pártpreferenciára vonatkozó felmérése alapján. Az elemzőintézet megbízásából a Závecz Research végzett reprezentatív kutatást 2000 fő személyes megkérdezésével januárban. A Závecz azóta egy frissebb kutatást is közölt, illetve a Medián is publikálta legfrissebb felmérését. 
A tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy rövid visszaesés után a Fidesz újra növelte táborát, az ellenzéki oldalon pedig a DK és a Momentum a két legerősebb párt.

Utánuk az MSZP és a Jobbik következik, a sort pedig az LMP, a Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kutyapárt zárja. A pártpreferenciákat településtípusra vetítve is megvizsgálták. Kiderült, hogy négy olyan párt van, amelyek esetében a támogatottság aránya szembetűnő módon eltér a lakóhely mérete szerint.
  • Hiába néppártosodott a Jobbik, a párt támogatóinak aránya kétszer akkora a kisebb városokban, illetve falvakban, mint a nagyvárosokban (8, illetve 4 százalék).
  • A Párbeszéd szimpatizánsai egyértelműen a nagyvárosokba tömörülnek, az ottani 4 százalékos támogatottságukhoz képest a kisebb településeken 1 százalék szavazóik aránya.
  • A Magyar Kétfarkú Kutyapárt esetében nem mérhető a nagyobb városokon kívüli támogatottság.
  • A Mi Hazánk azonban 2 százalékon áll ezeken a településeken, szemben a nagyvárosokban mért 1 százalékával.
A legtöbb ellenzéki párt támogatottságában nincs szakadék nagy- és kisvárosi szinten (a DK például a nagyvárosokban 9, a kisebb településeken 8, a Momentum 7-7 százalékon áll a két településtípuson), és a Fidesz–KDNP sem gyengébb lényegesen a nagyvárosokban, mint a kisebb településeken élő szavazók körében. Nagyvárosokban 36, kisebb településeken 37 százalékon a kormánypárt. A felmérésben kitértek a másodlagos pártpreferenciákra is, vagyis hogy melyik pártot választaná a választó, ha az elsőt valamiért nem lehet.
A másodlagos preferenciákat tekintve Gyurcsány Ferenc pártja, a DK áll az első helyen, előnyük azonban minimális a többi párthoz képest.

Ebben a szegmensben egyértelműen a Fidesz van a legrosszabb helyzetben, az eredmények alapján a jelenlegi szavazótáborukon túl nincsenek tartalékaik. Velük szemben a kisebb pártok, mint a Párbeszéd vagy a Mi Hazánk az alacsonyabb támogatottságukhoz képest jelentős tartalékokkal számolhatnak. A kormánypártok támogatói nagyon elkötelezettek, majdnem háromnegyedük nem nevezett meg más pártot másodlagos preferenciájaként. A Fidesz–KDNP szavazói a két jobboldali párt fele mutatnak némi nyitottságot, de a Jobbikra is csak 10 százalék, a Mi Hazánkra pedig 6 szavazna. Az MSZP szavazói a leghatározottabbak a másodlagos preferencia kérdésében, a 36 százalékos bizonytalan csoport mellett harmaduk a DK-t választaná. A Republikon megvizsgálta az ellenzéki politikusok népszerűségét is, a teljes népesség, illetve az ellenzéki szavazók körében.
A teljes népesség számára a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely főpolgármester (47 százalék) és Szabó Tímea (44 százalék) a legnépszerűbb. Fekete-Győr András Momentum-elnök (43 százalék) a harmadik. A Jobbik új elnöke, Jakab Péter a negyedik, őt követi Tordai Bence és Jávor Benedek.

A Republikon rákérdezett az értékválasztására is. Legkisebb arányban baloldali értékeket választanak, és ma már többen tartják magukat elsősorban zöld, környezetvédőnek (11 százalék), mint bármely hagyományos baloldali világnézettel (szocialista, szociáldemokrata) azonosulónak. Újdonságnak számít az, hogy a környezetvédelem egyre jelentősebb kérdés az emberek identitásában. Ma már a társadalom csaknem egynegyede első- vagy másodsorban zöld, környezetvédő emberként definiálja magát.

Egyházi iskolák is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv ellen – „Neves piaristák” szerint ez elhibázott lépés

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.02.28. 10:21

Fotó: Google Street View
A budapesti Piarista Gimnáziumban tanító pedagógusok állásfoglalásához több tucat másik egyházi iskola mintegy ezer tanára is csatlakozott.
Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát – olvasható a budapesti Piarista Gimnáziumban tanító pedagógusok állásfoglalásában, amelyet az Index.hu szemlézett elsőként, s amelyhez több tucat másik egyházi iskola mintegy ezer tanára is csatlakozott, hogy nevüket is felvállalva tiltakozzanak az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen. Az állásfoglalás aláírói szerint az új NAT körül kialakult vita nem csak ideológiai-világnézeti kérdésekről szól. „Határozottan kiállunk amellett, hogy az alaptantervvel és a kerettantervekkel szemben világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon indokolt és kívánatos a sok szempontú, lényeget érintő kritika. Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál” – írták. Az egyházi iskolák pedagógusai szerint az új NAT bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre, de a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is kötelességüknek érzik a megszólalást a jövő nemzedékek iránti felelősségükből fakadóan. „A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti” – fogalmaztak. Nem sokkal az állásfoglalás megjelenése után a vasarnap.hu-n „neves piaristák” is megszólaltak, akik elhibázott lépésnek tartják a tanárok kiállását. Jelenits István, a Corvin-lánccal és Széchenyi-díjjal kitüntetett piarista szerzetes, teológus tanár például úgy vélekedett: a kormány olyan mértékben segítette anyagi támogatásával is az egyházi és azon belül a piarista iskolák újranyitását, egyházi kézbe kerülését, „hogy már csak emiatt is úgy gondolom: nem a mi tanáraink dolga, hogy egy gond, egy probléma felhánytorgatásával kezdeményező módon megtámadják a kormányzatot”. A héten Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter arról beszélt a Kossuth Rádióban: „csekély” tiltakozás volt az új NAT ellen, ezért azt szeptemberben mindenképp bevezetik. Az egyházi iskolákkal kiegészülve már több mint ötven intézmény pedagógusai tartják elfogadhatatlannak az új alaptantervet, köztük az ország legjobb középiskoláinak (mint a veszprémi Lovassy László Gimnázium vagy a budapesti Eötvös József Gimnázium) tanárai is. Szakmai szervezetek és egyetemi oktatók is tiltakoztak. Az új NAT bevezetése ellen indult petíciót eddig mintegy 25 ezren írták alá. 

Az Emmi válasza a NAT elleni tiltakozásra: Gyurcsány

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) visszautasítja, hogy az ellenzék a köznevelés rendszerét „a kormánnyal ideológiailag azonos oldalon álló” és ezek szerint „a kormánnyal ideológiailag ellentétes oldalon álló” intézményekre osztja, az egyházi intézményeket az előbbibe sorolva. Azt is károsnak tartjuk, hogy a tiltakozást generálók tantestületeket osztanak meg, éket verve az „aláírók” és „alá nem írók” közé – olvasható az Emmi pénteki közleményében. A minisztérium szerint „ez tudatos aknamunka, és egyúttal választási célú adatgyűjtés: minden a NAT ellenében aláíró pedagógus biztos lehet abban, hogy már listázza őket Gyurcsányék gépezete, a NAT NEM petíció elindítása sem szól másról”. Ezen túlmenően az Emmi az egyházi iskolák körében tapasztalható iskolai szegregációt is a tiltakozó egyházi intézmények szemére veti. Mint írták, maximálisan egyetértenek azzal, hogy „a köznevelés rendszerének mindenkire gondja legyen. Egy szétszakadó társadalomban reményt, utat, modellt kell kínálnunk mindenkinek, hiszen elsősorban az iskola az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet. Az eddiginél nagyobb odafigyeléssel kell tehát fordulnunk a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé.” A NAT ellen tiltakozó egyházi iskolákat arra kérik, „fordítsanak erre nagyobb figyelmet, és a felvételi során intézményeikben preferálják az érintett tanulók minél nagyobb arányban történő felvételét.”