NATO;Szíria;Törökország;

Török katonák An Nayrab közelében február 20-án

- Törökország tűz alá vette a szíriai kormányerők több mint 200 hadállását

A NATO eközben a harcok leállítására szólítja fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket.

A török hadsereg intenzív tűz alá vette pénteken Szíriában a kormányerők több mint 200 hadállását, válaszul arra, hogy előző nap 33 török katona meghalt, 32 pedig megsebesült a kormányerők egy támadásában Idlíb tartományban - közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter.

A miniszter Hatay tartományban, a török-szíriai határon található parancsnoki központban úgy nyilatkozott, hogy a válaszcsapásban légi járművek, köztük fegyveres drónok és a tüzérség egységei vesznek részt. 

Arról számolt be, hogy „ártalmatlanították” a damaszkuszi kormánycsapatok 329 katonáját, 23 tüzérségi állását, 23 harckocsiját, 10 páncélozott gépjárművét, öt helikopterét, öt lőszerszállító teherautóját, három lőszerraktárát, egy parancsnoki épületét, továbbá egy SA-17 és egy SA-22 típusú légvédelmi rendszerét.

Hozzátette, a válaszcsapás a tervnek megfelelően folytatódik.

A miniszter a drónok szíriai mozgásának lehetőségeire nem tért ki. Idlíb légtere a damaszkuszi rezsimmel szövetséges orosz erők ellenőrzése alatt áll.

A török álláspont szerint a török katonák légicsapásokban vesztették életüket, és nem szárazföldi tűzharcban. 

Hulusi Akar védelmi miniszter
Az orosz védelmi minisztérium közleményében tagadta, hogy légiereje csapást mért volna a környékén. Ezzel párhuzamosan az NTV török hírtelevízió pénteken szintén az orosz védelmi tárca egy közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy Moszkva állítása szerint szíriai harci gépek hajtottak végre csapásmérést ott, ahol török katonáknak nem kellett volna lenniük.

Akar nyomatékosította, a légicsapások során még mentőegységeket is találat ért.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteken kiadott írásos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a török hadsereg nemcsak Idlíbben, hanem Szíria más térségeiben is lőtte a szíriai célpontokat.

Törökország az úgynevezett mérsékelt felkelőket, míg Oroszország a damaszkuszi rezsimet segíti a szíriai konfliktusban. Az utóbbi hetekben igencsak kiéleződtek az ellentétek Ankara és Moszkva között, miután a felkelők utolsó bástyájának számító Idlíb tartományt a kormányerők az orosz légierő támogatásával egy átfogó offenzíva keretében vissza akarják szerezni. Ráadásul februárban a török hadsereg és a szíriai kormányerők között számos alkalommal közvetlen harcok is kitörtek Idlíbben.

Ankara, miközben folyamatosan küldte az erősítést a térségbe, megfigyelőállásai és polgári célpontok elleni támadásokkal vádolta a szíriai csapatokat és szövetségeseiket, és azt követelte Damaszkusztól, hogy vonja vissza erőit, különben a török hadsereg szorítja vissza őket. Az orosz fél ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a szíriai hadsereg a militánsok támadására válaszolt.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára

A NATO viszont a harcok leállítására szólítja fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket, valamint szolidaritását és támogatását fejezi ki Törökországgal - jelentette ki az euroatlanti szövetség főtitkára Brüsszelben pénteken, a NATO-tagországok nagyköveteinek Törökország kérésére tartott rendkívüli tanácskozását követően. 

Az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján folytattak megbeszélést a szíriai fejleményekről.  Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, a szövetségesek arra szólítják fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét.

A bíróságon azzal védekezett, hogy csak saját használatra videózott.