A professzori cím használatára is feljogosító egyetemi tanárrá nevezte ki Áder János államfő a Fidesz korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselőjét, Pelczné Gáll Ildikót – derült ki a február 24-i Magyar Közlönyből. Pelczné mellett más egyetemi oktatók neve is szerepel a frissen kinevezett professzorok között, ám míg az ő egyetemi tanári pályázatukról szóló döntés elérhető a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) weboldalán, addig a fideszes politikus pályázata nem nyilvános. Sőt, Pelczné Gáll Ildikó neve egyáltalán nem szerepel a MAB adatbázisában.
A hatályos jogszabályok szerint az egyetemi tanári pályázatokat a MAB-nak kell elbírálnia, a törvény egyedül a hitéleti képzésekkel összefüggésben tesz kivételt. Kerestük a bizottságot, hogy megtudjuk, ismerik-e és véleményezték-e Pelczné pályázatát, s ha igen, az arról szóló döntést miért nem tették nyilvánossá. Azt a választ kaptuk, a MAB és annak felülvizsgálati bizottsága véleményezte és döntést is hozott a pályázatról, ám a hazánkban 2018-ban életbe lépett európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) miatt a nem támogatott pályázatokról szóló döntéseket nyilvánosan már nem lehet közzétenni, csak a pályázó, a pályázatot benyújtó egyetem rektora és a felsőoktatásért felelős miniszter ismerheti meg.
Vagyis a fideszes Pelczné Gáll Ildikót Áder János annak ellenére nevezte ki egyetemi tanárnak, hogy pályázatát a magyar felsőoktatás legfőbb minőségbiztosítási szerve, a MAB nem támogatta. Igaz, a bizottság döntése semmire nem kötelezi az államfőt, azt vagy figyelembe veszi, vagy nem. Ebben az esetben nem osztotta a MAB szakmai kifogásait.
Bár a fenti okok miatt az elutasított pályázatok indoklásához sem lehet nyilvánosan hozzáférni, az Országos Doktori Tanács (ODT), valamint a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) fellelhető adatok alapján nem nehéz kitalálni, miért tartotta Pelcznét alkalmatlannak a professzori címre a MAB.
A felsőoktatási törvény szerint „az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki”.
Pelczné jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít, ahol a Gazdaságtani Intézet igazgatója. Az utoljára 2016-ban frissült ODT-adatlapja szerint a „legfrissebb” tudományos közleménye 2012-ben született, a „legjelentősebbnek” tartott közleményeire kapott független hivatkozások száma mindössze tíz. Az MTMT oldalán már frissebb adatok is vannak, de a politikus neve alatt itt is mindössze 88 tétel szerepel, s ezek közül 23 európai parlamenti hozzászólás. A tudományos közleményeinek száma 55, amelyekre mindössze 14 független hivatkozás érkezett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy közleményei lényegében visszhangtalanok maradtak a tudományos közösségben, nem sokan idéztek belőlük.
Összehasonlításképp: ugyancsak a február 24-ei közlönyben olvasható, hogy a Miskolci Egyetem egy másik oktatóját, Kovács Leventét is egyetemi tanárrá nevezték ki. Kovács MTMT-adatlapján összesen 203 tétel szerepel, a tudományos közleményeinek száma 174, a független hivatkozások száma 260. Egyetemi tanári pályázatát a MAB Felülvizsgálati Bizottsága 14 igen és 0 nem szavazattal támogatta. A tudományos teljesítmény mérésére használt Hirsch-index Kovácsnál 10, Pelczné esetében 4.
A közlönyben megjelent határozat szerint Pelczné kinevezését Palkovics László innovációs miniszter ellenjegyezte, ezért kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) is, hogy megtudjuk, a MAB támogatása nélküli kinevezést nem tartják-e szakmailag aggályosnak, illetve Pelczné tudományos teljesítményét elegendőnek tartják-e a professzori címhez. Lapzártánkig nem kaptunk választ.
