Persze, sztrájkolhatnak a tanárok, de majd csak tanítás után

Publikálás dátuma
2020.03.02. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Délelőtt tartsák meg óráikat, aztán, ha van, aki vigyázzon a diákokra, munkabeszüntetésbe kezdhetnek – ez a kormány "kompromisszumos" javaslata a tanároknak.
Csak akkor engedné meg a munkabeszüntetést a sztrájkra hajlandó pedagógusoknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat is megtartják. Az „ajánlatot” Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár vetette fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőinek a legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyaláson. „Kijelentettük, hogy ezt az ajánlatot egy az egyben elutasítjuk, még vitaalapnak sem tekintjük” - olvasható a szakszervezet beszámolójában. A PDSZ álláspontja szerint – mint ahogy azt korábban két jogerős bírósági határozat is kimondta – sztrájk idején nem szükséges minden intézményben felügyeletet biztosítani, s „elégséges szolgáltatás” alatt legfeljebb a tanulók felügyelete értendő. Az államtitkár erre azt felelte: mivel más sztrájkbizottságoknak is a fenti ajánlatot adták, ezt nem fogják visszavonni, de arra kérte a szakszervezet képviselőit, küldjenek újabb ajánlatot az Emmi számára jogi érveléssel alátámasztva, majd a közeljövőben egyeztessenek megint a kérdésről. A PDSZ tervei szerint erre már a héten sor kerülhet. Jelezték: ha a minisztérium nem fogadja el javaslatukat, bírósághoz fordulnak. Hétfőn pedig alternatív tiltakozási formákról tesznek majd bejelentést. A bizottsági egyeztetésen szóba került a Kásler Miklós humánminiszter által bejelentett tíz százalékos „béremelés” is, amit valódi béremelés helyett ágazati pótlék formájában kapnak majd meg a tanárok. A PDSZ szerint ennek mértéke és módja is elfogadhatatlan. Egyrészt súlyos bérfeszültséget fog okozni, mert az intézményvezetőknek juttatott „ösztönzési keresetkiegészítéssel” egy iskolaigazgatónak a pótléka is magasabb lehet, mint egy nem pályakezdő pedagógus bére, másrészt a bejelentés egy már megkezdett egyeztetési folyamat közben történt. Az államtitkár véleménye a PDSZ beszámolója szerint az volt, hogy „örüljenek ennek is”. 
A szakszervezet azt is kiszámolta, mennyi pénz jelenthet a tíz százalékos pótlékemelés. Az egyetemet végzett, pályakezdő, gyakornok besorolásúak illetménye július 1-től nettó 12-13 ezer forinttal nőhet. Így – adókedvezmények nélkül – nettó fizetésük havi 155 ezer forint lesz. Egy 29 éve pályán lévő, egyetemet végzett pedagógus nettó 280 ezer forintot, az ugyanilyen végzettségű igazgató nettó 380 ezer forintot, „ösztönzési keresetkiegészítéssel” nettó 448 ezer forintot kap. A PDSZ hangsúlyozta: nem az intézményvezetők illetményét sokallják, hanem azt tartják gondnak, hogy a beosztott pedagógusok, illetve a pedagógusi munkakörben foglalkoztatott munkavállalók – például szakszolgálati dolgozók –, azon belül a pályakezdők bére kevés. A sztrájkbizottsági egyeztetésen mindemellett az is elhangzott, hogy a kormány változtatna a tanárok jelenlegi 22-26 órás heti munkaidején. Két verzióban gondolkodnak: vagy egy heti 22-24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, vagy egységes, heti 24 óra kötelező óraszámban.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2020.03.02. 10:35

Két körzet, egy minta - Szabolcsban is működött a jászsági Boldog-módszer

Publikálás dátuma
2020.03.02. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy „lezsírozták” a területfejlesztési pályázatokat.
Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os számú választókerületében is hasonló szisztéma alapján dönthettek a pályázati pénzek nyerteseiről, mint a szintén kormánypárti Boldog István Jászt-Nagykun-Szolnok megyei 4-es körzetében – derült ki a Népszava birtokába jutott iratokból. Márpedig a jászsági módszer miatt már korábban nyomozás indult. Ennek lényege – ahogy az ügyet feltáró Hadházy Ákos független képviselő megfogalmazta – az: a választókerület polgármestereit megzsarolták, hogy csak akkor kapnak támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha a preferált cégeknek adnak munkát. A jászsági korrupciógyanús esetek miatt indul eljárás során előbb előzetes letartóztatásba majd házi őrizetbe került Boldog István jobbkezének számító Fehér Petra, a Szolnok megyei közgyűlési korábbi alelnöke, települési fideszes képviselő. Ugyanígy járt K. Ferenc is, a debreceni székhelyű Debköz Kft. ügyvezetője. K. Ferenc az egyik kapocs a jászsági és nyírségi ügyek között. Mindkét érintett választókerületben ő volt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, vagy ahogy helyben mondják, a „faksz.” A gyanús jászsági esetek kapcsán az ügyészség hírzárlatot rendelt el. A Népszava birtokába került iratok szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, nyírbátori választókerületben – amelynek elnöke Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő – 2018-ban és 2019-ben 23 érintett önkormányzat 35 projektet nyert el TOP-os településfejlesztési pályázatokon, és valamennyi esetében K. Ferenc volt a közbeszerzések bonyolítója. A beruházások értékét mindenhol 300 millió forint alatt szabták meg, így nem kellett nyílt közbeszerzési eljárást kiírni, a cégeket meghívásos alapon, jobbára ugyanabból a körből választották ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános adatai szerint. Ezek a cégek a pályázatokon hol ajánlattevőként, hol nyertesként tűntek fel. Utóbbiak között volt évek óta működő, több embert foglalkoztató – tehát a munkák elvégzésére valóban alkalmas – építőipari cég, de akadt gyanúsan sikeres társaság is. Kislétán például három beruházást nyert el az egyébként 13 esetben ajánlattevőként is szereplő nagykállói Diamond-Út Kft., amelynek mindössze egy alkalmazottja van. Ehhez képest öt szociális bérlakás, szolgálató ház és piaccsarnok építésére nyert megbízást közel 200 millió forintért. Az épületek azóta elkészültek, de azt nem tudni, hogy a tényleges munkát ki végezte, hiszen aligha a cég egyetlen embere építkezett. Kerestük a vállalkozás ügyvezetőjét, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt. Kisléta polgármestere, Pénzes Sándor Károly sem felelt arra a kérdésünkre, volt-e megbeszélés a térségi polgármesterek és a térség országgyűlési képviselője, Simon Miklós között a TOP-os pályázatokról, s arról, hogy kit kérjenek fel a közbeszerzés lebonyolítására. Megkerestük az ügyben a fideszes országgyűlési képviselőt is, ám ő sem reagált.
Mindenesetre azt elég nehéz elképzelni, hogy a nyírbátori térség huszonhárom településének polgármestere minden előzetes egyeztetést nélkül, véletlenszerűen gondolta úgy, hogy épp a 2015 októberében alapított debreceni Debköz Kft. ügyvezetőjét K. Ferencet kell megbíznia a projektek bonyolításával. A cég bevételei látványosan megugrottak azt követően, hogy előbb Boldog István majd Simon Miklós körzetében is elnyerték a közbeszerzési feladatokat. 2016-ban 61 milliós, 2017-ben 186 milliós, míg 2018-ban már 279 milliós árbevételt produkáltak az Opten adatai szerint. Szintén innen derült ki, hogy 2018-as bevételük több, mint felét nyereségként könyvelhették el, s a 153 millió forintot osztalékként ki is vették a cégből 2019-ben. Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget – ott vizsgálják a Boldog István körzetében történt korrupciógyanús ügyeket –, s megkérdeztük: K. Ferenccel összefüggésben ellenőrzik-e a Szabolcs-Szatmár -Bereg megyei TOP-os pályázati ügyeket? A TOP-os pályázatokkal összefüggésben felmerült-e Boldog István, Simon Miklós országgyűlési képviselő érintettsége? Kovács Katalin helyettes szóvivő azt válaszolta: „az ügyről tájékoztatás jelenleg nem adható”. A Népszava úgy tudja, a szabolcsi ügyben feljelentés született.

A díszpolgár

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, nyírbátori választókerületének fideszes elnöke, Simon Miklós országgyűlési képviselő pár éve azzal híresült el, hogy a nyírbogáti polgármesteri székben őt követő felesége regnálása idején végkielégítésként és szabadságmegváltásként közel bruttó hatmillió forintot szavaztak meg neki, s Nyírbogát díszpolgári címét is megkapta. 

Szerző
Témák
mutyi
Frissítve: 2020.04.07. 10:02

Az MSZP jelöltje nyerte Angyalföldön az időközi választást

Publikálás dátuma
2020.03.01. 20:47
Vaju Viktória, az MSZP XIII. kerületi, 9. választókörzeti képviselő-jelöltje (előtérben, balra), mellette Borszéki Gyula, az MSZP XIII. kerületi elnöke
Fotó: MSZP Angyalföld/ Facebook
Nem nagy meglepetés annak ellenére sem, hogy a kerületben megbomlott az ellenzéki összefogás és a Momentum saját jelöltet indított.
A XIII. kerületi időközi választást az MSZP-XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete jelöltje, Vaju Viktória nyerte majdnem 43 százalékos eredménnyel - jelentette be az MSZP Angyalföld Facebook-bejegyzésben.
A választás meglehetős érdektelenség mellett zajlott, Bujdosó Sándor kerületi jegyző az MTI-nek elmondta, a részvétel alig haladta meg a 17 százalékot.  Az eredmény papírformának tekinthető, csak az lehet némi meglepetés, hogy a a választás meglehetősen szoros volt a két ellenzéki jelölt között: Vaju Viktória 43 százalékával szemben a momentumos Polyák Krisztina majdnem 35 százalékot szerzett. A fideszes induló még a 20 százalékot sem érte el. Ugyanakkor az EP-választás eredménye alapján akár győzelemre is  esélye lehetett volna a Momentum jelöltjének, bár azt nehéz összehasonlítani egy igen csekély részvétel mellett zajló időközi önkormányzati választás eredményével. A választói érdektelenség mindenesetre azt jelezheti, hogy az ellenzéki szavazókat inkább csak akkor érdekli a választás, ha a Fidesz legyőzése a tét. Ha biztosnak tekinthető az ellenzéki győzelem, akkor sokkal kevésbé aktívak.
Októberben amúgy a XIII. kerületi képviselő-testületben 15 képviselői helyet szerzett a MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum-XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete és hatot a Fidesz-KDNP.
Az időközi választást azért tartották vasárnap Angyalföldön, mert az október 13-án megválasztott Kerpel-Fronius Gábor lemondott képviselői mandátumáról főpolgármester-helyettesi megbízása miatt. Az önkormányzati választást követően a kerületben felbomlott az ellenzéki összefogás, a pártok Facebookon kezdtek egymásnak üzengetni. Később bejelentették, hogy külön jelöltet indított a Momentum és az MSZP is. Fekete-Győr András pártja a 28 éves Polyák Krisztinát, a szocialisták pedig a szintén 28 éves Vaju Viktoriát, a Lokálpatrióta Egyesület tagját indították.
Szerző
Frissítve: 2020.03.01. 21:09