Előfizetés

Piros hó fedi az Antarktiszt

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.02. 09:18

Fotó: Facebook/UAMON
Egy, a magas hőmérséklet miatt gyorsan szaporodó alga színezte vörösre a tájat egy ukrán kutatóállomás körül.
A hetek óta észlelhető szokatlan jelenség a klímaváltozással függ össze, mert magasabb hőmérsékleten jobban szaporodik a Chlamydomonas nivalis nevű, mikroszkopikus méretű algafaj – közölte Facebook oldalán az ukrán gazdasági minisztérium. 
Nemrég 20 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mértek a Déli-sarkvidék több pontján is. Kutatók szerint a jelenség meggyorsítja a hőolvadást, mert a pirosas hó több napfényt nyel el, mint a sugarakat jobban visszaverő fehér hó. A pirosodást okozó algafaj ott fordul elő, ahol állandóan tél van, így az Antarktisz mellett az Északi-sarkvidéken, sőt az Alpok egyes pontjain is.
A potsdami Geológiai Kutatóközpont tudósai már egy 2016-os tanulmányukban megállapították, hogy eddig alábecsülték a hóalgák hatását a gleccserolvadásra és ezt a jövőbeni klímamodelleknél számításba kell venni. Ugyanakkor "nehezen elképzelhetőnek" tartja Thomas Leya, az algakutatással is foglalkozó potsdami Fraunhofer Sejtterápiai és Immunológiai Intézet szakember, hogy az algák számottevő hatást gyakoroljanak a klímára. Azt mondta, erre vonatkozólag még nem folytak átfogó kutatások és a tudomány még túl keveset tud arról is, miként képes ez a mikroszkopikus alga olyan nagy tömegű sejtet előállítani, amilyen a vörös hó jelenségéhez szükséges.

Eljött a méhecskehotelek ideje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.29. 11:11

Fotó: Orbán Zoltán / MME
Kora tavasztól erkélyen és ablakpárkányon is egyszerűen segíthetjük a magányos, szelíd beporzók szaporodását.
Mindenhol, ahol virágok vannak, élnek méhek és darazsak. Ezek a magányos állatok a családokban élő rokonaikkal szemben, ha nem piszkáljuk őket, teljesen ártalmatlanok – derült ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből. 
Míg a házi méhek akár harminc-, negyvenezres kolóniáinak termetes faodvakra, még inkább az ember által biztosított kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik. A kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. 
Egyszerűen, az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető bölcsőkamrákkal, azaz méhecskehotellel segíthetünk nekik. Az akár óvodai foglalkozáson is összerakható darázsgarázs elkészítési módját itt lehet megnézni. Ide kattintva pedig be is lehet egy ilyenbe kukkantani, az MME ugyanis néhány éve készített egy látvány-méhecskehotelt.
Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg.

A Metallicáról neveztek el egy fémlakó rákot

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 10:17
Metallica rocks up concert in Shanghai
Fotó: Ding zhenjie / Ding zhenjie - Imaginechina
A heavy metal banda előtt kívánt tisztelegni az új faj felfedezője, aki nagy rajongója az amerikai zenekarnak.
Torben Riehl, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum mélytengeri kutatója a féregszerű rákfajnak a Macrostylis metallicola nevet adta – közölte az intézmény. Riehl elmondta, hogy az amerikai zenekar nagy rajongójaként egész életét végigkísérték a Metallica slágerei és zenéje, ezért akart az új faj elnevezésével a heavy metal banda előtt tisztelegni.
Az új fajra a Csendes-óceán északi részén bukkantak, amikor egy jövőbeli mélytengeri bányászati terület kialakítását megelőzően végeztek környezeti hatástanulmányokat. A legfeljebb 6,5 milliméterre növő rák egy Mexikó és Hawaii közötti területről származik. Tökéletesen alkalmazkodott a 4100-5000 méteres mélységekhez és az ott uralkodó nagy nyomáshoz. A rákfaj szélsőséges körülmények között él, szemek és színpigmentek nélkül, teljes sötétségben.
Az állat élőhelye mangánrögökben gazdag, amelyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki, és fő alkotóelemeik, a mangán és a vas mellett olyan értékes fémeket tartalmaznak, mint a réz, a kobalt és a nikkel, valamint a ritka földfémek. Erre utal az elnevezésben a -cola végződés, amely a tudományos nyelvben „fémlakót” jelent. A tengerfenéken több ezer méteres mélységben megtalálható mangánrögök iránt számos ország érdeklődik a bennük található nyersanyagok miatt. A környezetvédők attól tartanak, hogy a gazdasági kizsákmányolás tönkreteszi ezeket az egyedülálló tengeri ökoszisztémákat és kipusztít egész fajokat.