Harmincegy milliárdos lépcsőfok lehet az atlétikai vb a magyar olimpiához vezető úton

Egy tanulmány szerint a világbajnokság pluszbevételt is hozhat – igaz, a szerzők a jelenleginél sokkal jobb dollárárfolyammal számoltak.

Gazdaságilag pluszos lehet a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság, de csak, úgy, hogy nem számolják vb-költségnek az atlétikai központot – egyebek mellett ez derül ki az eseményt előkészítő hatástanulmányból, amelyet a PwC készített, és amit a 24. hu szerzett meg közérdekű adatigénylés révén a kormánytól.

A szövegből kiderül, hogy az atlétikai vb összes közvetlen költsége 38,1 milliárd forint, a tanulmány készítője szerint pedig a rendezvény 29, 9 milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, és 4220 személy „foglalkoztatását támogatná”.

A PwC részéről úgy kalkulálnak, hogy a vébé összesen 166 ezer látogatót vonz, fele-fele részben magyarokat és külföldieket. Az utóbbiak átlagosan 3,9 napot töltenek Magyarországon, napi kiadásuk 25 ezer forint lesz, azaz összesen 8,25 milliárd forintot költhetnek el itt.

Ezek a legfontosabb számok, amelyeket a tanulmány bemutat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a verseny közvetlen költségei azért ilyen alacsonyak, mert például csak az ideiglenes infrastrukturális beruházásokat számítja be (például a stadion bővítését), mert az atlétikai központ megépítését a Csepel-sziget északi végén a versenytől függetlenül megvalósuló beruházásnak tekinti – mutat rá a lap. (És emlékezetes, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros egy 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésért cserébe támogatta csak a vb megrendezését, a kormány pedig belement ebbe.)

A 38,1 milliárd forintos bruttó számlához az előrejelzés szerint 3,1 milliárdos jegy-, valamint 3,9 milliárdos egyéb bevétel társul. Ez azt jelenti, hogy

Ugyanakkor minden tétel komolyan vehetőségét azonnal jelzi, hogy a tanulmány készítésekor 282,8 forintos dollárárfolyammal számoltak. Az MNB középárfolyama most éppen 307,7 forint. A dokumentum 416 ezer belépő értékesítésével számol:

Cserébe nemcsak gazdasági hasznot remélnek (a vb, ugye, 29,9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP növekedéséhez a tanácsadó cég szerint), hanem nem számszerűsíthető eredményeket is. Ilyen a város- és az országimázs javulása, amely a turisztikában hozhat profitot, miként az is, hogy nő az idelátogatók visszatérési kedve.

A korábban megígért-betervezett létesítményeket sorra húzzák fel, a MOB élén már nem fideszes politikus áll, hanem a pártokhoz nem kötődő, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítói közé tartozó Kulcsár Krisztián, aki alkalmasabb lehet társadalmi támogatottságot tenni az ügy mögé, mint a Fidesz, miközben a világ sportvezetőit sorra nyűgözik le az itthoni versenyek csillogásával (a 2023-as atlétikai vb-t 2027-ben ismét az úszók világbajnoksága követi, és abban az évben a női kézilabda-vb helyszíne is Magyarország lesz).

Mindez együtt alighanem azt jelzi, nem engedték még el örökre az ötkarikás álmot. Igaz, a kormány Budapest-politikáját képviselő Fürjes Balázs tavaly ősszel arról beszélt, a 2024-es pályázat visszavonása után kizárt, hogy 2032-ben Budapest olimpiát rendezzen, szerinte 2036 vagy 2040 lehet a reális cél.