A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Mind a holdjáró, mind az űrszonda befejezte a 15. holdi nappalra kitűzött munkáját és alvó módra váltott át. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja.
A Holdon egy nap 14 földi nap hosszúságú, ugyanígy az éjszaka is. A Csang'o-4 a napenergia hiánya miatt vált alvó módba az éjszakák alatt.
A Hold forgási ritmusa megegyezik a keringési ritmusával, ezért mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé. A távoli oldal különleges jellemzőkkel bír, a kutatók a Csang'o-4 holdjárójától áttörésnek számító felfedezésekre számítanak. A misszió tudományos feladata többrétű, a holdjáró segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medencének a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án.
A Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró. A rover segít a kutatóknak felfedni a Hold távoli oldalának felszíne alatt, a mélyben rejlő titkokat, gazdagítva ezzel az emberiség ismereteit az égitest történelméről, geológiai evolúciójáról.
A Jáde Nyúl különleges radarja segítségével rádiójeleket küld a Hold mélyébe, ezzel 40 méteres mélységet ér el. Az így végzett megfigyelések szerint a felszín alatti réteg különböző méretű kövekből és az azokat körülvevő, nagyon porózus, szemcsés anyagból tevődik össze.
Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csang'o-5 űrszondát, amely már holdmintákat is fog hozni a Földre.
