A magyar kormány – uniós társasihoz hasonlóan – évek óta próbálkozik a nagy internetes szolgáltatók (Google, Facebook) tevékenységének megadóztatásával. Ám a kabinet átmenetileg kapitulált, és a reklámadót tavaly július óta nulla százalékra csökkentette. A most megszületett előzetes döntéshozatali eljárásban – amely útmutató a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság számára a konkrét ügyben – a luxembourgi bíróság kimondta, hogy a magyar kormánynak joga van reklámadót kivetni a Google írországi leányvállalatára akkor is, ha az nem Magyarországon fizet adót. A Google ezt vitatta, ezért be sem jelentkezett az adó hatálya alá, erre válaszul a NAV néhány nap alatt egymilliárd forintos mulasztási bírságot vetett ki a cégre. Nos, ezt a módszert viszont az uniós jogrendszerrel ellentétesnek mondta ki a bíróság. A bíróság megállapította, hogy ha egy Magyarországon letelepedett céggel szemben jóval kisebb mulasztási bírságokat szab ki a NAV, akkor a Google-val szembeni eljárás ütközik a határokon átívelő szabad szolgáltatásnyújtás szabadságával. A luxembourgi bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban döntött, a konkrét ügyben pedig a magyar bíróság mondja ki az ítéletet. Az ítélet fényében várhatóan Google-nek ad igazat, és felmenti az egymilliárd forintos mulasztási bírság megfizetése alól. Ám a Google pirruszi győzelmet aratott, ugyanis a kormány a luxembourgi ítélet fényében a jövőben bátran nekimenthet a két amerikai techcégnek és meg is adóztathatja őket. Igaz a magyar kormány adóztatási lendületét csökkentheti, hogy Donald Trump amerikai elnök szankciókkal fenyegette azon európai államokat aki bármilyen adót ki akarnak vetni a nagy amerikai techcégekre. A kérdés, hogy a magyar kormánynak mi a fontosabb: az évi néhány milliárdos bevétel és az arányos közteherviselés, vagy a jó viszony Donald Trumppal.
Az uniós bíróság egy másik ítéletében azt mondta ki, hogy a kiskereskedelmi és távközlési cégekre 2010 és 2012 között kivetett szaktoradók nem voltak diszkriminatívak, annak ellenére sem, hogy a magyar kis árbevételű cégeket nem vagy alig sújtotta az adó, míg a nagy multik fizették az adó 90 százalékát. Az Európai Bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik – értékelte a Deloitte Magyarország az ítéletet.
