Hatalmas űrhóembert fedeztek fel

Publikálás dátuma
2020.03.03. 15:51

Fotó: Mark Garlick/University of Warwick
Soha nem látott légkörű csillagra bukkant egy nemzetközi csillagászcsoport.
Egy hatalmas hóember alakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze – adta hírül a BBC News honlapja.
A tőlünk 150 fényévre lévő „hóember” tömege nagyobb a Napnál, átmérője azonban kétharmada a Föld átmérőjének. A fehér törpe a csillagfejlődés végső stádiuma, általában nagyjából földméretű, de százszor kisebbek, mint a Nap. Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó fehér fényt bocsátanak ki.
Az Európai Űrügynökség Gaia teleszkópjával felfedezett objektum két fehércsillag összeolvadásából keletkezhetett, és a WDJ0551+4135 jelet kapta. A felfedezés segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék ezt a folyamatot – mondta Mark Hollands, a Warwicki Egyetem kutatója, a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. „E csillag legérdekesebb jellemzője, hogy nem robbant szét szupernovaként. Nincs sok fehér törpe, amely ekkora tömegű lenne” – magyarázta. Légköre korábban soha nem látott összetételű. „Azt várnánk, hogy külső rétege hidrogén, néha esetleg héliummal vegyülve, vagy csupán hélium és szén. A hidrogén és a szén ilyen kombinációjára nem számítottunk, mivel kell lennie egy vastag hélium rétegnek, amely meggátolja ezt” – mondta a kutató. Nem tudni bizonyosan, milyen csillagrendszerek hozzák létre a szupernova állapotot. Ennek a „sikertelen” szupernovának a jellemzőit vizsgálva sokat megtudhatunk a termonukleáris önmegsemmisülés útjairól – tette hozzá.
Szerző

400 métert tett meg a Jáde Nyúl-2 a Hold túloldalán

Publikálás dátuma
2020.03.03. 13:47

Fotó: JIN LIWANG/XINHUA / AFP
A 15. holdi nappalra kitűzött feladatot elvégezve a Csang'o-4 kínai űrszonda holdjárója alvó módra váltott.
A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Mind a holdjáró, mind az űrszonda befejezte a 15. holdi nappalra kitűzött munkáját és alvó módra váltott át. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja.
A Holdon egy nap 14 földi nap hosszúságú, ugyanígy az éjszaka is. A Csang'o-4 a napenergia hiánya miatt vált alvó módba az éjszakák alatt.
A Hold forgási ritmusa megegyezik a keringési ritmusával, ezért mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé. A távoli oldal különleges jellemzőkkel bír, a kutatók a Csang'o-4 holdjárójától áttörésnek számító felfedezésekre számítanak. A misszió tudományos feladata többrétű, a holdjáró segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. 
A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medencének a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án.
A Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró. A rover segít a kutatóknak felfedni a Hold távoli oldalának felszíne alatt, a mélyben rejlő titkokat, gazdagítva ezzel az emberiség ismereteit az égitest történelméről, geológiai evolúciójáról. 
A Jáde Nyúl különleges radarja segítségével rádiójeleket küld a Hold mélyébe, ezzel 40 méteres mélységet ér el. Az így végzett megfigyelések szerint a felszín alatti réteg különböző méretű kövekből és az azokat körülvevő, nagyon porózus, szemcsés anyagból tevődik össze.
Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csang'o-5 űrszondát, amely már holdmintákat is fog hozni a Földre. 
Szerző

Az ELTE kutatása kimutatta, hogy a kutyák arcfeldolgozása nem olyan kifinomult, mint az emberé

Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:52

Fotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance / AFP
A saját gazdájukat sem tudják kiválasztani speciális képzés nélkül, ha nem látják a fej körvonalait.
A kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult, mint az emberé - állapította meg az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálata. A Frontiers in Behavioral Neuroscience című tudományos lapban kedden ismertetett kutatás a kutyaagy arcfeldolgozó képességét tesztelte funkcionális MRI berendezéssel, és kimutatta, hogy a kutyaagy arcfeldolgozásban részt vevő területei nem reagálnak másképp az emberi arcokra, mint az ugyanezen arcok részleteiből készült mozaikokra. Az eredmények azt valószínűsítik, hogy a kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult, mint az emberé - olvasható az ELTE kutatóinak MTI-hez eljuttatott közleményében. Szabó Dóra, a cikk első szerzője emlékeztet, az arc kiemelt és különleges kategória az emberi agy számára. „Másképp érzékeljük az arcokat, mint a mindennapi tárgyakat: például sokkal nehezebben ismerünk fel egy fejjel lefelé fordított arcot, mint egy lefelé fordított tárgyat. Az embernél az arcok feldolgozásáért speciálisan erre érzékeny agyi területek és folyamatok felelősek. Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy nálunk mekkora szerepe lehet a kizárólag az arcon megjelenő információknak, például egy szemvillanásnak. Ezzel szemben sok állatfaj az egész testét használja a kommunikáció során, gondoljunk csak a szőr vagy a tollak felborzolására. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon az arcok a kutyák számára is különleges jelentőségűek-e. A témában folytatott korábbi fMRI kísérletek alapján ez nem volt egyértelmű, sok minden függ a tesztek pontos körülményeitől, és az eredményeket is eltérően magyarázták a kutatók” - idézi a közlemény Szabó Dórát. A kísérletekben olyan családi kutyák vettek részt, akik elvégezték a több hónapot igénylő, a kutatócsoport által kifejlesztett tréninget, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutyák ébren is sikeresen vizsgálhatók legyenek funkcionális MRI-vel. A kutyák arcokra adott agyi reakcióit a kutatók két fMRI kísérletben vizsgálták. Az elsőben a kutyáknak élőben mutatták egy ember arcát - a fej körvonala, tehát a fülek, áll, haj nem volt látható - és egy azonos alakú, egyszínű felületet, majd összehasonlították a két ingerre adott agyi aktivitást. A második kísérletben szigorúbb kontrollt alkalmaztak, az élőben is bemutatott arcokat ugyanezen emberekről készült fotókkal és az ezekből alkotott összekevert mozaikos képekkel hasonlították össze. Így biztosították, hogy a képek színe, világossága és komplexitása is hasonló legyen. Míg az első kísérletben több agyterület is nagyobb aktivitást mutatott az élő arc bemutatásakor, ez a preferencia a második kísérletben, amikor az alacsony szintű vizuális jellemzőkre is kontrolláltak, nem volt megfigyelhető. Andics Attila, a tanulmány vezető szerzője közölte, ebben a kísérletben nem találtak olyan speciális agyterületet kutyákban, amely kiemelten érzékeny lenne az arcokra. Ez volt az első olyan agyi képalkotó tanulmány, amely ezt a jelenséget úgy vizsgálta, hogy közben kontrollált az ingerek körvonalára és egyéb alacsony szintű vizuális jellemzőire is. 
- Az eredmény összhangban áll a korábbi viselkedéses vizsgálatokkal is, amelyek szerint a kutyák speciális képzés nélkül nem képesek arc alapján kiválasztani a saját gazdájukat sem, ha nem láthatják a fej körvonalait

- foglalta össze a kutatás eredményeit Andics Attila.

A kutatást a European Research Council (ERC), a Magyar Tudományos Akadémia (Lendület program), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Agykutatási Program és az Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatta.
Szerző