Trianon;Publicus Intézet;

Trianon ma is megoszt

Egyszerre érvényes, hogy a száz éve történt traumát még mindig nem dolgozta fel a társadalom, és az: a kormány politikai eszközként használja a kérdést.

Nőtt azok száma, akik szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív felméréséből. 2018 nyarán a megkérdezettek 73 százaléka értett egyet (vagy hajlott rá, hogy egyetértsen) az állítással, a most februárban megismételt vizsgálat alapján már 83 százalékuk.

A trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójához közeledve többen lettek azok is – arányuk 45-ről 54 százalékra növekedett –, akik úgy gondolják, hogy „soha nem szabad belenyugodni” a döntésbe. Ha a pártpreferenciákat nézzük, akkor főként a Fidesz (69 százalék) és a Jobbik (72 százalék) szimpatizánsai vélekednek így, a baloldali-liberális ellenzéki pártok körében lényegesen kisebb az állítással egyetértők tábora. Az elutasítók listáját toronymagasan a DK-sok vezetik (87 százalék).

A Publicus adataiból kitűnik, hogy – bár kisebb mértékben – azok aránya is nőtt (43-ról 46 százalékra), akik úgy látják, „semmi értelme nincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni”. Ennél is többen vannak azok (arányuk 57-ről 59 százalékra emelkedett), akik szerint Trianon ügye csak politikai okokból kerül elő ilyen gyakran, mert „alkalmas a nemzeti érzelmek felkorbácsolására”.

A párthovatartozás ebből a szempontból is markáns eltéréseket eredményez. Azt a nézetet, hogy a kormány saját politikai érdekei miatt hozza elő Trianont, a fideszesek körében nem egészen 40 százaléka vallja, míg az ellenzéki oldalon az elsöprő többségnek (a jobbikosok 71 százalékának is) ez a véleménye.

A megkérdezettek jelentős része amúgy személyesen is érintett a témában: 34 százalékuknak van családtagja vagy barátja, aki jelenleg is a határon túl él, 46 százalékuknak a rokoni, ismeretségi köréhez tartoznak olyanok, akik Magyarországon élnek, de határon túli magyarként születtek.

Az előző felmérés is igazolta, a mostani vizsgálat még inkább alátámasztotta, hogy a trianoni traumát máig nem dolgozta fel a társadalom, ugyanakkor a kormány politikai eszközként használja a kérdést. A két állítás egyszerre érvényes – hangsúlyozta Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója.

Az elmúlt két évben polarizálódtak az álláspontok. A Trianon-emlékév – tette hozzá Pulai András – nem nyugvópontra juttatja a vitát, hanem felkorbácsolja az érzelmeket.

A 38 százalékot kitevő relatív többség egyetért, 26 százalék pedig „inkább egyetért” az állítással, hogy a szomszédos országoknak vannak olyan részei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak (tartoznának). Ami a Trianonnal kapcsolatos történelmi ismereteket illeti: leginkább a jobbikosok, legkevésbé a DK-sok vannak tisztában azzal, hogy 1920-ban Magyarország az akkori területeinek mintegy kétharmadát veszítette el.

A megkérdezettek 48 százaléka egyetért, további 10 százaléka „inkább egyetért” azzal: helyes, hogy a kormányzati politikai „élő fájdalomként” kezeli Trianont, és erős emlékezetpolitikát épít. Mérsékeltebb népszerűségnek örvend az a stratégia, hogy a kormány a Trianonhoz való viszonyára tekintettel alakítja a szomszédos országokkal való kapcsolatát: azok vannak többen, akik ezt nem támogatják.

A trianoni évforduló apropóján a Publicus Intézet választ keresett arra is, hogyan ítélik meg az emberek a kettős állampolgárságot. Kétharmados többségben vannak azok, akiknek nem tetszik, hogy a határon túli magyarok a már meglévő állampolgárságuk mellett kérhetik a (szavazati joggal járó) magyar állampolgárságot is.

Az egyik kérdés így szólt: ön szerint a kormánynak a határon túli magyarok inkább azért fontosak, mert a szavazatait tudja maximálni a segítségükkel, vagy inkább azért, mert felelősséget érez irántuk és a nemzet részének tekinti őket? Egy 2017 augusztusban készült felméréshez képest nőtt azok aránya, akik feltételezik a jó szándékot a kormányról, de a megkérdezettek 50 százaléka még így sem gondolja, hogy a Fideszt a nemzeti összetartozás eszméje vezérli.

A pártpreferenciák között szakadéknyi a távolság. A fideszes szavazóknak csupán 14 százaléka gyanít hatalmi érdekeket a kormány határon túli politikájában, míg a momentumosok esetében 75, a jobbikosoknál 86 százalék ez az arány. Az MSZP-sek 93, a DK-sok 96 százaléka nem hisz abban, hogy a Fidesznek önzetlenül fontosak a határon túli magyarok.