Előfizetés

Trianon ma is megoszt

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.04. 07:30
A kormány szívügye a készülő Trianon- emlékmű, ami heves vitákat szít
Fotó: Népszava
Egyszerre érvényes, hogy a száz éve történt traumát még mindig nem dolgozta fel a társadalom, és az: a kormány politikai eszközként használja a kérdést.
Nőtt azok száma, akik szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív felméréséből. 2018 nyarán a megkérdezettek 73 százaléka értett egyet (vagy hajlott rá, hogy egyetértsen) az állítással, a most februárban megismételt vizsgálat alapján már 83 százalékuk. A trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójához közeledve többen lettek azok is – arányuk 45-ről 54 százalékra növekedett –, akik úgy gondolják, hogy „soha nem szabad belenyugodni” a döntésbe. Ha a pártpreferenciákat nézzük, akkor főként a Fidesz (69 százalék) és a Jobbik (72 százalék) szimpatizánsai vélekednek így, a baloldali-liberális ellenzéki pártok körében lényegesen kisebb az állítással egyetértők tábora. Az elutasítók listáját toronymagasan a DK-sok vezetik (87 százalék). A Publicus adataiból kitűnik, hogy – bár kisebb mértékben – azok aránya is nőtt (43-ról 46 százalékra), akik úgy látják, „semmi értelme nincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni”. Ennél is többen vannak azok (arányuk 57-ről 59 százalékra emelkedett), akik szerint Trianon ügye csak politikai okokból kerül elő ilyen gyakran, mert „alkalmas a nemzeti érzelmek felkorbácsolására”.
A párthovatartozás ebből a szempontból is markáns eltéréseket eredményez. Azt a nézetet, hogy a kormány saját politikai érdekei miatt hozza elő Trianont, a fideszesek körében nem egészen 40 százaléka vallja, míg az ellenzéki oldalon az elsöprő többségnek (a jobbikosok 71 százalékának is) ez a véleménye. A megkérdezettek jelentős része amúgy személyesen is érintett a témában: 34 százalékuknak van családtagja vagy barátja, aki jelenleg is a határon túl él, 46 százalékuknak a rokoni, ismeretségi köréhez tartoznak olyanok, akik Magyarországon élnek, de határon túli magyarként születtek. Az előző felmérés is igazolta, a mostani vizsgálat még inkább alátámasztotta, hogy a trianoni traumát máig nem dolgozta fel a társadalom, ugyanakkor a kormány politikai eszközként használja a kérdést. A két állítás egyszerre érvényes – hangsúlyozta Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója. Az elmúlt két évben polarizálódtak az álláspontok. A Trianon-emlékév – tette hozzá Pulai András – nem nyugvópontra juttatja a vitát, hanem felkorbácsolja az érzelmeket. A 38 százalékot kitevő relatív többség egyetért, 26 százalék pedig „inkább egyetért” az állítással, hogy a szomszédos országoknak vannak olyan részei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak (tartoznának). Ami a Trianonnal kapcsolatos történelmi ismereteket illeti: leginkább a jobbikosok, legkevésbé a DK-sok vannak tisztában azzal, hogy 1920-ban Magyarország az akkori területeinek mintegy kétharmadát veszítette el. A megkérdezettek 48 százaléka egyetért, további 10 százaléka „inkább egyetért” azzal: helyes, hogy a kormányzati politikai „élő fájdalomként” kezeli Trianont, és erős emlékezetpolitikát épít. Mérsékeltebb népszerűségnek örvend az a stratégia, hogy a kormány a Trianonhoz való viszonyára tekintettel alakítja a szomszédos országokkal való kapcsolatát: azok vannak többen, akik ezt nem támogatják. A trianoni évforduló apropóján a Publicus Intézet választ keresett arra is, hogyan ítélik meg az emberek a kettős állampolgárságot. Kétharmados többségben vannak azok, akiknek nem tetszik, hogy a határon túli magyarok a már meglévő állampolgárságuk mellett kérhetik a (szavazati joggal járó) magyar állampolgárságot is.
Az egyik kérdés így szólt: ön szerint a kormánynak a határon túli magyarok inkább azért fontosak, mert a szavazatait tudja maximálni a segítségükkel, vagy inkább azért, mert felelősséget érez irántuk és a nemzet részének tekinti őket? Egy 2017 augusztusban készült felméréshez képest nőtt azok aránya, akik feltételezik a jó szándékot a kormányról, de a megkérdezettek 50 százaléka még így sem gondolja, hogy a Fideszt a nemzeti összetartozás eszméje vezérli. A pártpreferenciák között szakadéknyi a távolság. A fideszes szavazóknak csupán 14 százaléka gyanít hatalmi érdekeket a kormány határon túli politikájában, míg a momentumosok esetében 75, a jobbikosoknál 86 százalék ez az arány. Az MSZP-sek 93, a DK-sok 96 százaléka nem hisz abban, hogy a Fidesznek önzetlenül fontosak a határon túli magyarok.

Drákói szigor a terv az éjfél utáni bulinegyedben

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.03.04. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Elfogadták a belső-erzsébetvárosi döntés-előkészítő munkacsoport tagjai azt a javaslatcsomagot, amelyet több hónapos tárgyalássorozat után dolgoztak ki a kerület bulinegyedében kialakult állapotok rendezésére.
Ujvári-Kövér Mónika alpolgármester – aki a munkacsoport vezetője is – lapunknak elmondta: a főszabály mindenképp az éjféli záróra lesz, ez alól csak azok a vendéglátóhelyek kaphatnak mentességet, amelyek teljesítik a szigorú kritériumrendszer feltételeit. Ezek közé tartozik egyebek mellett, hogy a szórakozóhelyek este tíz és reggel nyolc óra között nem végezhetnek göngyölegmozgatást, áruszállítást, éjfél után pedig – ha nyitva tartanak – mindenki számára hozzáférhetővé kell tenniük mellékhelyiségeiket. A WC-használati lehetőségre a vendégek, turisták figyelmét is fel kell hívni egységesített, jól láthatóan elhelyezett piktogramokkal.
A közterületi alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében összehangolt ellenőrzéseket vezetnek be, a szórakozóhelyeknek pedig erre vonatkozó intézkedési tervet is ki kell dolgozniuk.

Ezen felül kötelező lesz legalább egy embert felvenni, akinek az lesz a feladata, hogy megakadályozza, hogy a vendégek az utcán fogyasszák el a megvásárolt alkoholt. A zajterhelés visszaszorítása érdekében egy csúcslimiternek nevezett zajmérő eszköz felszerelését is kötelezővé teszik, sőt, a vendéglátóhelyeknek egy akusztikai szakértő igazolását is be kell majd mutatniuk. Teraszokon, nyílt nyílászárók mellett éjszaka az eddigi szabályok szerint sem lehetett volna zajongani, ennek betartására is fokozottabban ügyelnek majd. Mindemellett egy forgalomszámláló berendezést is fel kell szerelniük a vendéglátóhelyeknek, s egyszerre csak annyi vendég tartózkodhat majd egy adott térben, amennyi a katasztrófavédelem előírásainak megfelel. A takarításra is jobban oda kell majd figyelniük a kocsmáknak, naponta legalább egyszer – lehetőleg a kora reggeli órákban – magasnyomású takarítóeszközzel kell megtisztítaniuk az előttük lévő járdaszakaszt, és a kommunális hulladék elszállításáról is gondoskodniuk kell. Ezzel összefüggésben – a környezetvédelem érdekében – éjfél után megtiltják a műanyagpoharak használatát. A tájékoztatás érdekében hamarosan egy plakátpályázatot is hirdet az önkormányzat, amire elsősorban művészek, grafikusok jelentkezését várják. Több témát – például vandalizmus, szemetelés – kell majd feldolgozni, s ha a pályázat sikeres lesz, nemcsak a köztereken, hanem a vendéglátóhelyeken belül is kihelyezik majd a plakátokat. Azok a vendéglátóhelyek, amelyek megfelelnek az előírásoknak, egy évre kaphatnak engedélyt az éjfél utáni nyitva tartásra, vagyis az engedélyt évente meg kell újítaniuk. A szankcióknál a fokozatosság elve érvényesül: ha valamelyik szórakozóhely megsérti a kritériumrendszer előírásait, először figyelmeztetik, másodszor pénzbüntetést kap, harmadik lépésként hétvégi időszakra, minimum három napra azonnali bezárásra kötelezik, legvégső esetben pedig visszavonják az éjfél utáni nyitva tartásra jogosító engedélyét.
Ujvári-Kövér Mónika lapunknak azt mondta, hogy az önkormányzat, a lakosság, a civil szervezetek és az érintett vendéglátósok képviselőiből álló döntés-előkészítő munkacsoport mintegy 99 százalékos egyetértéssel szavazta meg a szórakozóhelyek éjszakai nyitva tartását szabályozó kritériumrendszert. Az Élhető Erzsébetváros Egyesület képviselője, Szikszai Sándor úgy véli: ha mindezt sikerül betartatni, az jelent majd igazi előrelépést. A témában hamarosan lakossági fórumot is tarthatnak.

Razziázott a rendőrség

Múlt héten a rendőrség már el is kezdte a fokozottabb ellenőrzést, péntekről szombatra virradó éjszaka razziáztak a bulinegyedben. A police.hu tájékoztatása szerint a járőrök és a nyomozók 317 embert igazoltattak, és hetet fogtak el, egyebek mellett kábítószer birtoklása, kifosztás, garázdaság miatt, és egy körözött személyt is elfogtak. Taxisokat is ellenőriztek, egyiküket információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, vagyis órapörgetés gyanúja miatt vették őrizetbe.

Felszínre tart az alagút – Teljesen újratervezik a belváros szívét

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.03.04. 06:00

Fotó: Béres Marton
Meghökkentő ötlet született a Lánchíd felújítási költségének lefaragására: elhagynák a pesti hídfő villamos-alagútjának drága felújítását és a felszínre vinnék a pályát.
Az eredeti elképzelések szerint a Lánchíd felújításával egyidőben végezték volna el a Váralagút és a kapcsolódó közterületek, a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér, valamint a 2-es villamos pesti hídfő alatt átvezető alagútjának rekonstrukcióját is. Csakhogy a felújításra még az előző városvezetés által kiírt tenderre beérkező ajánlatok messze meghaladták a főváros rendelkezésére álló keretet, így a közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították. Karácsony Gergely főpolgármester megpróbált plusz forrásokat kisajtolni a kormánytól, de Orbán Viktor kabinetje nem volt hajlandó kipótolni a büdzsét. Így nem maradt más, mint a költségek csökkentése. Elsőként a Váralagút rekonstrukcióját törölték, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) legutóbbi ülésén pedig felmerült a pesti hídfő alatti villamosátjáró megszüntetése. A 2-es villamos pályáját a Kossuth tér mintájára felvinnék a Széchenyi István térre. Ezzel egyes számítások szerint sokat spórolhatnának, mert megúszhatnák a mostani villamos-alagút sokba kerülő átalakítását, felújítását.
A vágányok az első elképzelések szerint az Eötvös tér után a kanyarodnának fel a Belügyminisztérium elé, majd a Gresham palota és az egykori spenótházból lett luxusirodaház előtt elhaladva a Magyar Tudományos Akadémia tömbjéhez kanyarodva csatlakozna a korábbi pályához. A villamos alagutat betemetnék vagy átengednék a gyalogosoknak. A közúti alagutat egyelőre nem érintené a változás, de később a rakpartok sétálóvá alakításakor az is megszűnhetne. Az Akadémia előtti parkoló felszámolása már a korábbi tervekben is szerepelt. Az viszont nem túl szerencsés, hogy a Széchenyi térre kanyarodó villamospálya keresztezné a Lánchídról lehajtó autókat, még inkább lelassítva az átkelő forgalmát. Mindez persze nem lenne gond, ha a hidat a városvezetés felvetése szerint gyalogosátkelővé alakítanák. A kormány közvetlen gyalogos kapcsolatot szeretne Kossuth a Széchenyi tér között. Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke a Népszavának megerősítette, hogy az FKT ülésén tárgyaltak a 2-es villamos felszíni elvezetéséről. Egyelőre csak arról döntöttek, hogy megvizsgálják az elképzelést. Ha kivitelezhető és valóban jelentős összeg takarítható meg az alagút elhagyásával, akkor Balogh Samu szerint ez támogatható, hiszen illeszkedik a forgalomcsillapított, gyalogosbarát városvízióba, amit a városvezetés követ. Nagy kérdés, hogy a téren kialakított villamospálya valóban olcsóbban kihozható-a az alagút felújításánál, amelynek összegét korábban 8-10 milliárd forintra becsülték. A helyzetet bonyolítja, hogy a Széchenyi tér alatt húzódik egy nagy nyomású vízvezeték, amelyet a híd és az alagút átépítésekor át akartak helyezni a rakpartra, hogy legyen hely a szálló mélygarázsának bővítésére. A vezeték áthelyezésének költsége az eredeti elképzelések szerint a hídfelújítás büdzséjét terhelte volna, de most ez is kikerülhetne belőle. A kormány eredetileg 7 milliárd forintot adott a rekonstrukcióra, de a Lánchíd járdaszélesítésének elmaradása miatt tavaly tavasszal egymilliárddal csökkentette a projekt támogatását. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Tarlós István akkori főpolgármester nem sokkal később bejelentette, hogy a pénzt a híd körüli közterekre költenék. Szeptemberben ki is jött egy új kormányhatározat, amelybe a Clark Ádám, és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utca felújítsa mellé bekerült a Vigadó tér előtti alsó rakpart feletti terasz kialakítása. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) meg is rendelt egy szakértői vizsgálatot a teraszra, majd nyáron kiírt egy tendert közterek rekonstrukciójára. A 236 millió forintos megbízást a Főmterv-Korzó Tervezési Stúdió nyerte. A szerződést idén februárban írták alá. Mindkét építésziroda dolgozott már a területre vonatkozó terveken. A Főmtervnek érvényes 237 millió forintos szerződése van a 2-es villamosvonal Lánchíd pesti aluljáró, viadukt, Haller utcai deltavágány szakaszainak tervezésére, a Korzó pedig megnyerte a pesti Duna-part rendezésére öt évvel ezelőtt kiírt Rak-Park pályázatot.

Tiborcz a közelben

A Lánchíd körüli fejlesztések nyertese lehet egy Tiborcz-érdekeltség is. A híd felújítási költségéből "lecsípett" egymilliárdból juthat arra, hogy egy turistákat vonzó, víz fölé nyúló teraszt, pódiumot alakítsanak ki a Vigadó térnél. Az erről is szóló kormányhatározat megjelenése előtt kapott zöld utat a Vigadó melletti – az egykori Mahart-székházat, illetve két másik épületet, köztük a Futura-házat magába foglaló – tömb átépítése. Ez a tömb a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group tulajdona. Az épület szinte teljes kibelezésével ötcsillagos dizájnszállodává és prémium lakóépületté alkítják a műemléki védettséget is élvező – ám azt egy kormányrendelettel a külső homlokzatra redukáló – szecessziós házat. A beruházást az após-miniszterelnök vezette kormány „nemzetgazdasági szempontból ki­emelt beruházássá” nyilvánította.