MGYOSZ elnöke szerint nem az iparűzés adó csökkentése a fontos a cégeknek

Publikálás dátuma
2020.03.04. 12:15
Futó Péter
Fotó: Népszava
Nem kellene bolygatni a helyi iparűzési adót, a cégek számára kedvezőbb lenne a szociális hozzájárulási adó további csökkentése - mondta egy sajtótájékoztatón Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.
Futó Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint nem a helyi iparűzési adó (hipa) csökkentéssel kellene kedvezni a munkáltatóknak, hanem folytatni kellene szociális hozzájárulási adó csökkentését. Ugyanis a szocho az eddigi mérséklések után is a legmagasabb a környező országokkal összevetve. Futó Péter kijelentése több mint meglepő, hisz a versenyképességi tanács ülésén épp más munkaadói szervezetek kezdeményezték, hogy több legyen a hipa-kedvezmény. A testület februári ülésen után a javaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter szinte kormányzati tervként prezentálta, ám azóta kiderült, hogy a javaslatcsomag évi százmilliárdos kiesést is jelentene az önkormányzatok számára, ez ellen  viszont már Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is tiltakozott. A versenyképességi tanács eredeti javaslata szerint – amit még a kormány nem tárgyalt -,  2021 decemberétől eltörölnék a hipa feltöltési kötelezettséget, vagyis a cégeknek nem kellene országos szinten több mint százmilliárd forintot befizetniük az önkormányzatoknak kvázi előlegként, hanem azt elég lenne csak 2022. májusában az adóbevallások benyújtásakor. Ez az intézkedés országos szinten egyszeri 80-100 milliárdos kieséssel járna az önkormányzatok számára. A javaslatok között szerepel az is, hogy az értékcsökkenési leírás levonható legyen az adóalapból, de a tanács tárgyalt arról is, hogy a vállalkozások a kutatás-fejlesztésre fordított költségeik ötszörösét írhatják le az adóalapból. Cser-Palkovics András tiltakozása után, azonban úgy nézett ki, hogy csak a feltöltési kötelezettség eltörlése marad napirenden – igaz még ez is egyszeri 80-100 milliárdos kiesést okoz 2021-ben az önkormányzati adóbevételekben, ami a teljes évi hipa-bevételek egynyolcada.  
Szerző

Megint esik egy nagyot az üzemanyagok ára és ezt a koronavírusnak köszönhetjük

Publikálás dátuma
2020.03.04. 11:49

Fotó: Népszava
Péntektől további 9 forinttal lesz olcsóbb a benzin, 8-cal a gázolaj.
Tovább csökken a benzin és a gázolaj ára, a 95-ös benzin átlagára bruttó 9 forinttal csökken, a gázolaj ára pedig bruttó 8 forinttal - írja a holtankoljak.hu. Így pénteken a 95-ös benzin átlagára 365, a gázolajé 376 forint lesz literenként. (Ez persze csak az átlag, akár ötven forintos eltérés is lehet a különböző kutak árai között.) Legutóbb ma csökkent az ár, 9-9 forinttal, így egy hét alatt 18, illetve 17 forinttal lesz olcsóbb az üzemanyagok literje. Ezt a koronavírusnak köszönhetjük, a járvány miatt zuhan a nyersolaj ára. A vírus és a visszaszorítására hozott intézkedések ugyanis a gazdasági növekedést is csökkentik, ezért alaposan visszaesett az olaj iránti kereslet. A hazai árcsökkenésben azonban a forint árfolyama is szerepet játszik, február 20. óta 13 forintot, több mint 4 százalékot erősödött az olajkereskedelemben használt dollárhoz képest.
Szerző

Felemás hatású a vírus a világgazdaságban

Publikálás dátuma
2020.03.04. 09:30
Az üzemanyagárak esésének még meg lehet a böjtje
Fotó: MÓNOS GÁBOR / AFP
Bár a koronavírus akár csökkentheti is a termékek árát, a világgazdaságra vagy akár a munkahelyekre kedvezőtlenül hathat.
Mától tavaly augusztus, illetve június óta nem látott mértékben, 9-9 forinttal csökkent a benzin és a gázolaj átlagára. A mától érvényes, 373 forintos benzin-, illetve a 383 forintos átlagos gázolajár egy éves, illetve 13 hónapos mélypont. Az okot szakértők egyértelműen a koronavírus terjedésében látják. Bár a nyersolajár már január eleje óta szinte töretlenül esik, a legutóbbi hetek árcsökkenése már egyértelműen a világpiacot megrázó járvány hatása. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj ára az elmúlt napokban megérintette az 50 dollárt, amire két és fél éve, 2017 nyara óta nem akadt példa. Lehet, hogy a benzin vagy akár más termékek ára is lecsökken, ugyanakkor az emberek elveszíthetik a munkájukat – vázolta megkeresésünkre a helyzet fonákságát Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Bár a vírushírek miatt egyes termékek ára rövid távon felmehet, az általános inflációra a folyamat csökkentő hatást fejt ki – tette hozzá. Az Erste az eddigi 55 dolláros olajárelőrejelzését 50 dollárra csökkentette. Még mindig él a Nemzetközi Energia Ügynökség közel napi 1 millió hordós olajfogyasztás-emelkedési előrejelzése, de a koronavírus miatt egyre többen jósolják erre az évre a világ napi százmillió hordónak megfelelő felhasználásának szinten maradását - közölte kérdésünkre Pletser Tamás. A járvány és a hírek hatását egyelőre meglehetős kiszámíthatatlannak ítéli, ami leginkább fel-le csapongó árakban ölthet testet. Ugyanakkor valószínű, hogy a karantén alá vett területeken leáll a termelés és az emberek emiatt elhalaszthatják utazásaikat is, ami az igények csökkenését vetíti előre. Sok függ attól, hogy hány és milyen kiterjedésű területen rendelnek el karantént. Volt olyan nap, amikor Kína a szokásos 14 millió tonna olaj helyett csupán 10 millió tonnát fogyasztott. Ugyanakkor nem zárja ki a termelés, a vásárlások vagy az utazások gyors visszarendeződését, sőt akár a mostani kiesések pótlását is. Ehhez nem feltétlenül tartaná szükségesnek az ellenszer kifejlesztését és beadását. A nyári időszakban az időjárás, az emberi immunrendszer erősödése nyomán is alábbhagyhat a vírus terjedése, vagy akár mérséklődhet is a többek által túlzottnak tartott pánik is.
A tőkepiacok a múlt héten szintén a betegséggel kapcsolatos hírek hatására omlottak össze. Az aranyárnak elvileg emelkednie kellene, ám a részvényáresések fedezetei a múlt hét végén e piacon is árcsökkenést hoztak. A forint is gyengül, de a vele egy ligában lévő, fejlődő piaci devizák még rosszabbul teljesítenek. Az, hogy Magyarországon, számos környező állammal ellentétben, még nem jelent meg a fertőzés, nem javítja különösebb az ország megítélését a befektetők szemében. Az Oroszországgal kibővült Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a hét második felében várható ülésén napi egymillió hordóval még tovább csökkentheti összesített napi 28,4 millió hordós kitermelését, amit főképp Szaúd-Arábia vállalhat magára. Bár több tagállam – így Irán, Venezuela vagy Líbia - kitermelése ettől függetlenül is akadozik, a világ kínálati piaca – akár Brazília, akár az USA palaolaj-kitermelésének felfutása nyomán – egyre erősebb, ami szintén lefelé nyomná az olajárakat.
Szerző