A babaváró miatt vettek fel sokan hitelt

Publikálás dátuma
2020.03.04. 14:59

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Havonta mintegy 50 milliárd forintnyi babaváró kölcsönt folyósítanak a bankok, az MNB azonban egyelőre nem aggódik, mert eddig a tehetősebbek verték magukat – sokszor eredetileg nem is tervezett – adósságokba.
Rekord év volt a háztartási hitelezésben a tavalyi: a bankok soha nem látott mértékű, 2300 milliárd forintnyi új kölcsönt helyeztek ki, így a lakossági hitelállomány nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékben, 17 százalékkal bővült. Mindez egyértelműen a babaváró hitel tavaly júliusi megjelenésnek köszönhető, anélkül ugyanis csak 9 százalékos lett volna a növekedés – mutatott rá Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. Tavaly év végig összesen 470 milliárd forintnyi babavárót folyósítottak a bankok, az összeg február végig 566 milliárd forintra nőtt, a szerződések száma pedig már eléri az 59 ezret. A kamattámogatott, maximum 10 millió forintos kölcsönt pedig nem más hitelek helyett, hanem azok mellett folyósították a bankok, vagyis a babaváró hitel nem kiszorított más termékeket, hanem egyértelműen addicionális hatása volt. Mindez arra utal, hogy olyanok is felvették a babaváró kölcsönt, akiknek anélkül egyébként eszükbe sem jutott volna adósságokba verni magukat. A bankok visszajelzései alapján sokan voltak olyanok is, akik életükben először folyamodtak kölcsönhöz a babaváróhitel igénylésekor, a pénzintézetek ügyfélszerzésre is tudták használni a terméket – mondta el érdeklődésünkre Nagy Tamás. Az elsőhitelesek számáról pontos információ ugyanakkor jelenleg nem áll a jegybank rendelkezésére, azt viszont tudni lehet, hogy a babavárósok csaknem felének nincs másik hitele. Köztük vannak azok is, akik most először folyamodtak kölcsönhöz - fogalmazott a főosztályvezető. Szerinte mindez nem gond, sőt, pozitív folyamat, ha „értelmes célokra”, például a lakásuk bővítésére vagy felújítására költik el a kölcsönt. Márpedig a banki visszajelzések alapján a babavárósok többsége lakáscélra használja fel a hitelt, vagy korábbi kedvezőtlenebb kölcsöneik kiváltására fordítják. Szintén gyakori, hogy valamilyen formában befektetik a pénzt. Nagy Tamás szerint az sem elítélendő, ha ez utóbbi során akár MÁP+ kötvényeket vásárolnak, hiszen az is egy hosszú távú, tudatos gondolkodást jelez. A babaváró hitelt eddig felvett ügyfelek egyébként is a pénzügyileg tudatosabb, tehetősebb rétegből kerültek ki, az adatok alapján egyértelműen ők jelentek meg gyorsabban a bankoknál. A babavárósok nettó átlagjövedelme ugyanis 248 ezer forint volt, a hitelek több mint felét a felső két jövedelmi tizedbe tartozóknak folyósították. A bankok várakozásai szerint ez a továbbiakban módosulhat, és a kamattámogatott kölcsönt igénylők között megjelenhetnek a kevésbé tehetősebb ügyfelek is. Nem azért persze, mert módosítják a hitelfelvételi kritériumokat – az MNB ilyen szándékról nem tud –, hanem mert a magasabb jövedelműek egyszerűen „elfogynak”. Biztos, hogy egy idő után kevesebben lesznek azok, akik 250 ezer nettóval igénylik a babavárót – fogalmazott ennek kapcsán Nagy Tamás, megjegyezve: ennek az MNB-ben örülnének is, mert ez egy eszköze lehetne a középosztály megerősödésének. Szavaiból az is kiderült: a jegybank a jövőben is kiemelten figyeli majd a babavárós hitelek alakulását, stabilitási szempontból ugyanis igen jelentős volumennek számít a havi 50 milliárd forintnyi hitelkihelyezés. Összességében ugyanakkor eddig pozitív a kép, hiszen – köszönhetően annak, hogy eddig a tehetősebbek folyamodtak a kölcsönhöz – az adósok 87 százalékának kevesebb, mint a jövedelme 40 százalékát viszi el az 50 ezer forintban maximalizált havi törlesztőrészlet. A hitelhalmozás pedig nem jellemző a körükben, mindössze 15 százalékuk vett fel később egyéb piaci, lakás-, személyi, vagy gépjárműhitelt. A babavárósok 40 százalékánál ráadásul már vagy megszületett vagy úton van - a kamatmentesség feltételeként - előírt baba, így nekik három évig törleszteniük sem kell a hitelt.      

Kockázatos fogyasztási hitelek

 Főként a nagybankok érzékelték a hitelkereslet bővülését és az ügyfelek hitelképességének javulását a tavalyi év második felében – derül ki az MNB banki konjuktúrafelméréséből. A pénzintézetek 80 százaléka a közeljövőben bővíteni is tervezi mind a vállalati, mind a lakossági hitelportfólióját, beleértve a fogyasztási hiteleket is, ám ez utóbbi szegmensben 40 százalékuk arra számít, hogy az idei első félévben romlani fog az állomány minősége. Ezt a jegybank figyelmeztető jelnek tekinti.    

Szerző

Pesszimisták a magyar cégvezetők, de ez már a koronavírus megjelenése előtt is így volt

Publikálás dátuma
2020.03.04. 12:19
Képünk illusztráció
Fotó: Mint Images / AFP/Mint Images
Borúlátóak a magyar cégvezetők a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, ugyanakkor a saját cégük esetében a 81 százalékuk növekedést várnak. Igaz a felmérés a koronavírus járvány európai megjelenése előtt készült.
A magyar cégvezetők 60 százaléka szerint lassul a gazdaság növekedése, mindössze 9 százalék vár javulást. A magyar menedzserek a borúlátóbbak, hisz világszinten „csak” 53 százalék várt lassulást, mindezt úgy, hogy a felmérés még a koronavírus-járvány előtt készült. Ugyanakkor a magyar cégvezetők szerint saját cégük termelése stabil marad, az így vélekedő tavalyi 90 százalék után még most is 81 százalékuk derűlátó - derül ki a  PwC magyarországi vezérigazgatói felméréséből.  A pesszimista hangulat következménye, hogy a cégek kivárásra rendezkednek be, ezért a működési hatékonyság növelésére készülnek, mindenki vagy a költségeit szeretné csökkenteni, akár automatizációval is – mondta Lőcsei Tamás. A PwC Magyarország vezérigazgatója szerint idén a gazdaság növekedése 3-3,5 százalék lehet. Még mindig nagyon sok cég gondolkodik új termékek, szolgáltatások megjelentetésével, ám a új piacra már csak 29 százalékuk szeretne belépni. Nem meglepő módon magyar cégek 44 százaléka tervez létszám-növekedést, míg a többség nem lát erre lehetőséget, inkább stagnálásra számítanak.   A tavalyi felmérés során a cégvezetők szintén a gazdaság lassulására számítottak, ám végül 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Lőcsei Tamás szerint nagyon sok cégvezetőt meglepett, hogy magyar növekedés ilyen mértékben elszakadt a német bővüléstől, enne oka a belső kereslet lebecsülése lehetett. Sok szerencsés dolog együttállása kellet a magyar gazdaság tavalyi kiemelkedő teljesítményéhez , ám idén ez kevésbé fog megismétlődni, főleg egy világjárvánnyal a nyakukon. A magyar cégek túlnyomó többségét már ma  is érinti a koronavírus, vagy amiatt mert nem tudnak utazni, ami szükséges az üzletfejlesztéshez, vagy nem tudnak ügyfeleket fogadni, de az ipari termelő cégeknél már az alkatrészellátás is akadozik. Ezzel együtt még most is csak arról beszélünk, hogy a növekedés üteme 3-3,5 százalékos sávba süllyed, szó nincs GDP csökkenésről - tette hozzá a PwC vezetője.  
Szerző

MGYOSZ elnöke szerint nem az iparűzés adó csökkentése a fontos a cégeknek

Publikálás dátuma
2020.03.04. 12:15
Futó Péter
Fotó: Népszava
Nem kellene bolygatni a helyi iparűzési adót, a cégek számára kedvezőbb lenne a szociális hozzájárulási adó további csökkentése - mondta egy sajtótájékoztatón Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.
Futó Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint nem a helyi iparűzési adó (hipa) csökkentéssel kellene kedvezni a munkáltatóknak, hanem folytatni kellene szociális hozzájárulási adó csökkentését. Ugyanis a szocho az eddigi mérséklések után is a legmagasabb a környező országokkal összevetve. Futó Péter kijelentése több mint meglepő, hisz a versenyképességi tanács ülésén épp más munkaadói szervezetek kezdeményezték, hogy több legyen a hipa-kedvezmény. A testület februári ülésen után a javaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter szinte kormányzati tervként prezentálta, ám azóta kiderült, hogy a javaslatcsomag évi százmilliárdos kiesést is jelentene az önkormányzatok számára, ez ellen  viszont már Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is tiltakozott. A versenyképességi tanács eredeti javaslata szerint – amit még a kormány nem tárgyalt -,  2021 decemberétől eltörölnék a hipa feltöltési kötelezettséget, vagyis a cégeknek nem kellene országos szinten több mint százmilliárd forintot befizetniük az önkormányzatoknak kvázi előlegként, hanem azt elég lenne csak 2022. májusában az adóbevallások benyújtásakor. Ez az intézkedés országos szinten egyszeri 80-100 milliárdos kieséssel járna az önkormányzatok számára. A javaslatok között szerepel az is, hogy az értékcsökkenési leírás levonható legyen az adóalapból, de a tanács tárgyalt arról is, hogy a vállalkozások a kutatás-fejlesztésre fordított költségeik ötszörösét írhatják le az adóalapból. Cser-Palkovics András tiltakozása után, azonban úgy nézett ki, hogy csak a feltöltési kötelezettség eltörlése marad napirenden – igaz még ez is egyszeri 80-100 milliárdos kiesést okoz 2021-ben az önkormányzati adóbevételekben, ami a teljes évi hipa-bevételek egynyolcada.  
Szerző