Nem lehet az utca a végállomás

Publikálás dátuma
2020.03.09. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Idén nyárig felülvizsgálják a 2011-es budapesti hajléktalanellátási koncepciót. A fővárosi vezetés a kerületekkel közösen olyan javaslatot dolgoz ki, amellyel megakadályoznák az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat.
Bár az idei tél eddig viszonylag enyhének mondható, ez nem jelenti azt, hogy a hajléktalan embereket segítő szervezetek munkatársai hátra dőlhetnek. Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága mind országosan, mind a fővárosban 80-84 százalék között mozgott február végén és március elején – tudtuk meg a Menhely Alapítvány igazgatójától, Aknai Zoltántól. – A kihasználtsági adatok között ugyanakkor régiónként és településenként is nagy különbségek lehetnek. A kevés férőhellyel rendelkező településeken rendszerint minden ágyon alszik valaki, de például a fővárosban vannak szabad ágyak – mutatott rá a szakember. Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, Misetics Bálint is azt hangsúlyozta: amikor a hajléktalanellátásról beszélünk, nem csak férőhelyszámokban kell gondolkodnunk, ebből ugyanis nem szűrhető le érdemi információ az ellátás színvonaláról. – Budapesten eddig még télen sem emelkedett soha 90 százalék fölé a menedékhelyek kihasználtsága, de ez nem jelenti azt, hogy például azok a hajléktalan emberek, akiknek gondozási-ápolási szükségleteik is vannak, megfelelő ellátást találhatnak maguknak. Plusz az ellátórendszer egy része is olyan alacsony színvonalon működik, hogy sokan nem akarják igénybe venni. Így fordulhat elő, hogy míg egy-egy szálláshelyen 100-110 százalékos a kihasználtság, máshol csak 50-60 százalékos – mondta a főtanácsadó. A következő példával szemléltette a helyzetet: ha egy 20 fős társaságra jut 30 adag étel, amiből 15 adag az ehetetlenségig el van sózva, akkor néhányan akkor is éhesek maradnak, ha elvben mindenkinek jutna elegendő. A fővárosi vezetés ezért is döntött úgy, hogy fejleszteni fogják a budapesti hajléktalanellátást. Ennek egyik első lépéseként tavaly novemberben a Fővárosi Közgyűlés megszavazta Karácsony Gergely javaslatát arról, hogy a téli krízisidőszakra különítsenek el 47 millió forintot, ezt a pénzt egyebek mellett a szállók élősködő-mentesítésére, akadálymentesítésre, a lábadozó férőhelyek bővítésére lehet fordítani. Misetics Bálint elmondta: az újra fertőződés megakadályozása érdekében az élősködő-mentesítésre szánt összeget nem csak poloskairtásra lehet felhasználni, hanem például olyan speciális ágyak beszerzésére is, amelyekbe eleve nem tudnak beköltözni az élősködők. Az ápolási, gondozási szükségletű hajléktalan emberek ellátásához két új lábadozó egységet is nyitottak, ahol bérköltségekre, gyógyszerekre is biztosítottak forrásokat. A Budapesti Módszertani Szociális Központ rendszerében is nyitottak két részegységet, ahol fiatal, szerhasználó hajléktalanok kaphatnak szakszerű ellátást. Mindezen felül az intézmények akadálymentesítése is megkezdődött. A közép- és hosszabb távú tervek között szerepel az idős hajléktalan emberek ellátásának fejlesztése, ennek irányáról tavasszal születhet döntés. Ezzel együtt a fővárosi vezetés a kerületekkel közösen javaslatot dolgoz ki az elhelyezés nélküli kilakoltatások megakadályozására, és több forrást biztosítanának a hajléktalanná vált emberek lakáshoz jutásának segítésére. Tervben van a legutóbbi, 2011-es hajléktalanellátási koncepció felülvizsgálata is, ami idén nyárig megtörténik. A főváros azt is szeretné elérni, hogy együttműködjenek az utcai szociális munkások, a rendőrség és a mentőszolgálat. Továbbá a kihűléses halálesetek visszaszorítását is célul tűzte ki a budapesti vezetés: szeretnék feltérképezni azokat a területeket, ahol a legtöbb ilyen tragédia történik, így hatékonyabb lehetne a megelőzés. Misetics Bálint szerint a pénz- és munkaerőhiányból fakadó problémákon túl az intézmények szervezeti kultúráján is változtatni kellene, hogy nyitottabban álljanak a hajléktalan emberek fogadásához – talán ez lesz a leghosszadalmasabb folyamat. 

Több mint 600 esetben figyelmeztetett a rendőrség

 A hajléktalan emberek „életvitelszerű” közterületi tartózkodását tiltó szabályozás 2018. október 15-ei életbe lépése óta idén február 17-éig országszerte 657 esetben alkalmaztak helyszíni figyelmeztetést a rendőrök – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság. Szabálysértési előkészítő eljárás összesen 23 esetben indult. (A december 9-i adatok csaknem megegyeztek ezzel, addig ugyanis 627 esetben történt helyszíni figyelmeztetés, és 23 esetben szabálysértési előkészítő eljárás. Azaz az idei télen már kevesebb alkalommal zaklatták hatósági eszközökkel a hajléktalanokat.) A megindított eljárások alapján a szabálysértési hatóság egy alkalommal közérdekű munkabüntetést szabott ki, hat esetben figyelmeztetésben részesítette az eljárás alá vont hajléktalanokat, kilenc esetben az eljárás megszüntetéséről rendelkezett. A hatóság összesen négy eljárást függesztett fel, további három ügyben pedig még nem született döntés. Eddig mindössze egy hajléktalan ember tárgyait vették át tárolásra ideiglenesen, még 2018-ban.

Fedél nélkül megáll az idő

- Ha a lányom megtudná, hogy itt vagyok, szétrúgná a fenekem! - magyarázta egy idősebb asszony, hogy miért nem írhatjuk le a nevét. A nőt a Kürt utcai nappali melegedőben kérdeztük, a közfürdőből kialakított, reggel hattól délután kettőig nyitva tartó napközi menedékhelyen. Az alagsori, pinceszerű helyiségben a szociális munkások kiosztották már a reggelit, szendvicset, teát, a hajléktalanok pedig az asztaloknál ülve beszélgetnek, többen az asztalra borulva szunyókálnak. Láthatóan mindenki hozzá van szokva a másik, nem ritkán regényes elemekkel fűszerezett élettörténetéhez. A szociális munkások szerint az utcán élők számára egyfajta túlélési stratégia, hogy meseszerű históriákba burkolják a többnyire lehangolóan egy kaptafára szabott életeseményeiket. Ezekben általában az is visszatérő elem, hogy átmeneti állapotnak tüntetik fel a hajléktalan létet. Igaz, mint ahogyan azt Aknai Zoltántól, a Menhely Alapítvány vezetőjétől megtudtuk, utóbbi nem is teljesen meseszerű: olyan nagy ugyanis a munkaerőhiány, hogy gyakran a reménytelen helyzetben lévő fedél nélküliek is találnak valamilyen takarítói vagy kisegítő munkát, így pedig munkásszállókra tudtak költözni. A feketén dolgoztatók általában a Nyugati pályaudvarnál keresnek munkaerőt, ám ha valaki nagyon szegényes ruhában megy, akkor nehezen kap lehetőséget. Amikor a hajléktalanokat a szállásokról kérdezzük, sokan panaszkodnak. Szerintük a menedékhelyek sokszor piszkosak, előfordul az erőszak, a lopás és gyakori vendég a „bogár”, azaz a reggelre a testet megannyi csípéssel meggyötrő ágypoloska. A bogarak és a lopás miatt alszik inkább az utcán a nemrég kemoterápián áteső Nyáry Gyöngyike is, aki párjával a Deák tértől nem messze húzta meg magát. Állítása szerint vendéglátós volt, férjével 24 évig üzemeltettek saját presszót Pesterzsébeten. Azonban jött a válás, el kellett adni a közös lakást, a pénzt háromfelé osztották, a maradékból pedig neki nem jutott annyi, hogy abból saját lakást vegyen. Nyolc éve él az utcán. A fedél nélküliséggel járó körülmények közül leginkább a rendőrök vegzálását viselik nehezen. „Mit ártunk mi bárkinek?” - teszi fel a kérdést párja, István, akit dühít, hogy néha milyen stílusban beszélnek vele a „nyikhaj, fiatalok” - azaz a rendőrök. Szerintük az egész amúgy is értelmetlen: a rendőrök általában látványosan igazoltatják őket, majd felszólítják őket a távozásra. Ők erre összeszedik a kis cókmókjukat, félórára odébb mennek, majd utána visszamennek ugyanoda. „Évek óta így megy ez” – mondják. Arról senki sem tud, hogy az utóbbi időben bárkit is börtönbe, vagy fogdára vittek volna, azóta hogy „fejesek” - így nevezik a kormánypártot – törvénybe iktatták, ők nem lehetnek az utcán. Aknai Zoltán szerint a rendőrség lerázta magáról ezt a feladatot, mert a gyakorlatban végrehajthatatlan volt a rájuk lőcsölt törvény. Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította: a bíróság elé cipelt hajléktalan esetében a rendőröknek kell bizonyítaniuk, hogy a letartóztatás idején lett volna számára elérhető szálláshely. Azaz, ott, a helyszínen a rendőrjárőrnek végig kellene telefonálnia a nappali melegedőket, hogy van-e náluk szabad férőhely. Emiatt a hatóság képviselői a legtöbb esetben "tessék-lássék" jegyzőkönyveket vesznek fel, és annyiban hagyják az egészet. A hajléktalanok számára az élet azóta is ugyanabban a mederben csorog, mint korábban. A legtöbben úgy gondolják: a menhelyekre ráférne egy alapos felújítás, ám a leghasznosabb számukra egy nappali csomagmegőrző lenne. A hajléktalanlét ugyanis állandó hurcolkodásról szól: hol a melegedőre, hol a szálláshelyre vonulnak, vagy az egyik alvóhelyről a másikra kergetik őket. - Batka Zoltán
Szerző

Bosnyák tér: jövőre megkezdődhet az új városközpont építése

Publikálás dátuma
2020.03.09. 06:00

Fotó: Goggle Street View
Milliárdos bevételt hozhat Zugló önkormányzatának a másfél évtizedes huzavona után megvalósuló projekt. De addig még alá kell írni néhány szerződést.
Négy polgármesterrel ezelőtt hatalmas plázát építettek volna a zuglói Bosnyák tér mögötti Csömöri út – Bosnyák utca – Rákospatak utca által határolt területre, de azóta is csak a gaz veri fel az egykori sportpályát, balkáni látvány fogadja a piacra betérőket. Tavaly decemberben azonban új lendületet kapott a projekt: a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, ami kissé meglepő, hiszen Zugló élére ősszel ellenzéki főpolgármester került Horváth Csaba (MSZP) személyében. A Népszava információi szerint gőzerővel készülnek a módosított tervek, a beruházáshoz kapcsolódó előterjesztések márciusban egyszerre kerülhetnek a kerületi és a fővárosi képviselők asztalára. Az első ütem kivitelezése jelen állás szerint már jövőre megkezdődhet, az utolsóként megépülő lakóépületeket 2024-ben adnák át. De az elmúlt másfél évtizedben már számos dátum és terv hangzott el a terület beépítésével kapcsolatban.
Az Echo Investment 2006-ban, a Fideszes Rátonyi Gábor polgármestersége idején vásárolta meg a Bosnyák tér mögötti három külön helyrajzi számon szereplő 6,8 hektáros területet a zuglói önkormányzattól 4 milliárd forintért. A cég 2010-re 170 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont felépítését tervezte, azt remélve, hogy addig a négyes metró is kiér a Bosnyák térig. Csakhogy a metró elakadt a Keleti Pályaudvarnál, a válság is beütött, Weinek Leonárd, SZDSZ-es polgármester pedig jóval az országos tiltás előtt 2009-ben plázastoppot hirdetett a kerületben.
Az időközben amerikai tulajdonba került lengyel ECHO sok évi huzavona után 2018-ben eladta a projektet a német hátterű BAYER Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt-nek, amely azóta egy másik vállalkozáson keresztül Zugló-Városközpont Kft. néven projektcéget is létrehozott. Az üzlethez a kerület hozzájárulását is meg kellett szerezniük. A Bayer 150 millió forintot ígért a kerületnek, ha az önkormányzat lemond a 600 millió forintos kötbérköveteléséről és településrendezési szerződés keretében módosítja az ingatlanra vonatkozó építési szabályzatot, lehetővé téve ezzel, hogy a terület 15 százalékán lakások épülhessenek. A Karácsony Gergely polgármester (ma Budapest főpolgármestere) vezette képviselő-testület a bizonytalan kimenetelű nemzetközi pertől tartva elfogadta az ajánlatot.
A legújabb tervek szerint a Bosnyák téri templom mögött 6-8000 négyzetméteres főteret alakít ki a beruházó, és az innen induló gyalogossétányra felfűzve épül meg az új városháza, a korszerű piac, alatta a mélygarázzsal. Mögötte a Csömöri út mellett irodaházakat húznának fel, míg a Bosnyák utca Rákospatak felőli részén lakásokat, a Bosnyák térhez közelebbin pedig egy 30-40 ezer négyzetméter körüli bevásárlóközpontot építenének. Ez a korábban tervezett nagy forgalmat vonzó hatalmas pláza helyett inkább a zuglóiaknak szóló kisebb kereskedelmi egység lesz, amelynek gazdaságos üzemeltetéséhez már nincs szükség a négyes metróra, bár egy szintén decemberi kormányhatározat szerint újra áttekintik a 4-es metró Bosnyák térig történő meghosszabbításának ügyét.
Az egyszeri 150 millió forintos bevétel mellett a kerületvezetés évi egymilliárd forintos helyi adó bevételt remél a létesítményből, ez az összeg pedig az önkormányzat jelenlegi bevételének 10 százaléka. További nyereség az ingyen megépülő Örs Vezér térihez hasonló méretű szakrendelő, a jelenlegihez hasonló méretű piac és városháza. Utóbbi jelenlegi épületét várhatóan visszaalakítják lakásokká, lévén az épület másik fele most is társasházként működik. Az új vásárcsarnok átadásáig ideiglenes piac épül, mindkettőt a fővárosi önkormányzat cége, a Csarnok és Piacigazgatóság üzemeltetné. A területen és környékén az ígéret szerint 10 milliárd forint értékű infrastruktúra fejlesztést – közmű- és útépítés - hajt végre a Bayer. Több milliárd forintot költött már erre a projektre a német befektető, nem fog most a célegyenesben leállni – bizakodott a Népszava projektre rálátó forrása.
De egyelőre még minden képlékeny. Több szerződés is aláírásra vár. A fentebb említett településrendezési szerződés megkötése mellett a fővárosi önkormányzattal is meg kell állapodnia a kerületnek: a piac telkéért egy másik ingatlant adnának. A cseréről szóló kontraktust még ebben a hónapban tárgyalhatja a Fővárosi Közgyűlés. Módosítani kell a településszerkezeti tervet is, de ezen már dolgoznak egy ideje a kerületben. Az építési engedélyeket kiemelt kormányzati beruházásként nem a kerület adja ki. A beruházásnak egyébként van érvényes építési engedélye - természetesen a korábbi tervekre - 2014-ből. Ezt később módosították, sőt az építési napló tanúsága alapján – bár ez a területen nem látszik -  a kivitelezés is megkezdődött 2017-ben, ezután került sor a tulajdonosváltásra.
Szerző

A tisztifőorvos elrendelte az országos látogatási tilalmat

Publikálás dátuma
2020.03.08. 21:41
Illusztráció
Fotó: Balázs Attila / MTI
Látogatási tilalmat rendelt el az országos tisztifőorvos Magyarország valamennyi fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményében az új koronavírus miatt.
Müller Cecília határozatának indoklásában kifejti: az eddigi járványügyi adatok alapján a megbetegedés súlyos formája elsősorban az idős és/vagy egyéb megbetegedésben szenvedőket érinti. A fertőzés a zárt közösségekben, intézményekben képes gyorsan elterjedni, és nagyszámú, súlyos, esetleg végzetes kimenetelű megbetegedést okozni. Az intézkedés meghozatalára a fokozott védelemre szoruló csoportba tartozók életének és egészségének védelme, fertőződésük megelőzése érdekében volt szükség. A látogatási tilalom nem érinti a különösen méltányolandó eseteket, például a végstádiumban lévő betegektől való elbúcsúzást. Ilyenkor azonban a szolgáltató köteles megfelelő védőöltözetet biztosítani a látogatóknak. A tilalom március 8. napjától visszavonásig érvényes.
Szerző