Összesen 177,5 millió forinttal nőtt a Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum új városligeti épületeinek tervezési költsége – derül ki az európai uniós közbeszerzési értesítőből, a TED-ből.
– hogy milyen megoszlásban, arra nem tér ki a a közbeszerzési dokumentum.
A megnövelt árat az értesítő különösebb részletezés nélkül előre nem látható körülményekkel magyarázza, azt is kiemelve, hogy a módosítás nem ütközik törvénybe, hiszen a drágulás – egy korábbi, hétmillió forintos emelést is beleértve – csupán a teljes beruházás értékének 4,69 százalékát teszi ki.
A változtatás további érdekessége, hogy erről tavaly szeptemberben döntöttek, azonban csak most, március 9-én vált nyilvánossá, hetekkel a március végi határidejű tervezési szerződés lejárta előtt.
Nem biztos hogy lesz, de így is sokba kerül
Az „előre nem látható” kifejezés ugyanakkor nem csak a munkakörülményekre, de a magára a beruházásra is találó: bár a kormány még nem tett le az Új Nemzeti Galéria építésének tervéről, a főváros változtatási tilalmat rendelt el a Liget Projekt területére, és nem akarnak ott semmilyen további építkezést.
A Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetéséről pedig utoljára 2015-ben volt szó, akkor azonban elvetetették az elképzelést; a Ludwig maradhatott a Művészetek Palotájában, és azóta sincs hír arról, hogy máshová telepítenék. Kérdés tehát, hogy egyáltalán miért szerepel még a közbeszerzési dokumentumban.
Az üggyel kapcsolatban levélben kerestük meg a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-t is: kíváncsiak voltunk, hogy
mégis a Városligetbe költöztetnék a Ludwig Múzeumot?
Ha nem, miért szerepel terve a közbeszerzési anyagban – és mennyibe kerültek az új Ludwig tervei, már ha ezek elkészültek?
Milyen, a dokumentumban nem részletezett pluszmunkák indokolták a tervezési szerződés drágulását?
Városliget Zrt.: a fővárosi építési szabályzat dobta meg az árat
Továbbra sincs szó a Ludwig Múzeum költöztetéséről – jelezte kérdésünkre a beruházásokat megrendelő Városliget Zrt. A múzeum neve csak technikai okok miatt szerepel a közbeszerzésben, „mert a Liget Budapest Projekt eredeti programja még tartalmazta a költözést, s ilyen címmel indult el a közbeszerzés, ami most módosult.”
A projektcég, jogszabályi változások mellett a fővárost nevezte meg a 177 milliós drágulás egyik felelősének:
Az is emelt szerintük a tervezési költségeken, hogy változtatni kellett a galéria biztonságtechnikai tervein, és csökkenteni kellett az épületet körbevevő burkolt felületeket – vagyis növelni a ingatlan körüli zöldfelületet.
A drágulásért mindenesetre felesleges lenne Karácsony Gergely stábját okolni: a VÉSZ utolsó módosítását még a Tarlós-érában, 2018-ban rendelte el a főváros. A Fővárosi Közgyűlés jelenleg csak dolgozik azon, hogy ezt az utolsó építési szabályzatot is újraszerkessze, végleges döntéseket még nem hoztak.
A Városliget Zrt. indoklásával kapcsolatban megkerestük a Főpolgármesteri Hivatalt is. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
