„A kormány soha nem állította, hogy letett volna a Liget-projekttervének teljes megvalósításáról"

Baán László szerint szükség lesz az Új Nemzeti Galériára, de addig nem építik meg, amíg a Főváros nem akarja – reagált azokra a hírekre, hogy az épület megvalósításának előkészítése zajlik. Valószínűleg építési palánkokkal jelzik majd a galéria meg nem épülő helyét.

„A kormány soha nem állította, hogy letett volna a Liget-projekttervének teljes megvalósításáról. Egyet állított: amíg a Főváros nem támogatja, nem építi meg. Nem mondta azt, hogy lemond a céljairól, az értékválasztásairól. A kormánynak jelentős érvei vannak amellett nyolc éve, hogy miért valósítja meg ezt a tervet, és ez nem változott meg. Egyvalami változott meg: a fővárosi vezetés. Ez a vezetés nem akarja megépíteni az Innováció Házát, a Városligeti Színházat és a projekt legfontosabb elemét, az Új Nemzeti Galériát. A kormány egy jottányit nem lépett hátra, se előre. Azt mondta jelen idejű állításként: mivel a Főváros nem támogatja, mi nem építkezünk. De a kormány nem azt mondta, hogy leteszünk erről a tervről, hogy nem reméljük azt, vagy nem tudunk elképzelni olyan jövőt, hogy ne valósulhatna meg” – jelentette ki kedden a Szépművészeti Múzeum és a nemzeti galéria kiállítási terveinek ismertetése után Baán László főigazgató, a Városliget fejlesztéséért és a Magyar Állami Operaház beruházásaiért felelős miniszteri biztos.

„Évszázadokra tervezzük ezeket az épületeket. Az, hogy most adott egy politikai helyzet, és ugyanez lesz-e fél év múlva, két év múlva, vagy négy év múlva, az Új Nemzeti Galéria megvalósításának szempontjából indifferens. Az a lényeg: elég erős-e, érvényes-e az az állítás, amit az Új Nemzeti Galéria megépítésére mondott ki a kormány? Azt gondolom, érvényes. Van egy más politikai helyzet, ami miatt a kormány önkorlátozást vállalt. Az állítása az volt: ha a Főváros nem akarja, nem lesz. De ebben a mondatban az is benne van: a Főváros még akarhatja” – vélte Baán László, aki szerint ennél politikailag sokkal forróbb témák is megoldódtak néhány hét alatt. „Hogy példaként csak a stadion kérdését említsem: az mintha nem is lett volna ügy. Volt egy politikai kompromisszum, miért ne lehetne az elkövetkező évben e kérdésben is? Ez nem olyan, mint egy atlétikai világbajnokság, ahol adott határidőn belül el kell dönteni, lesz-e vagy sem. Az Új Nemzeti Galériára most is, jövőre is, meg három és négy év múlva is szükség lesz. Van egy válasza arra kormánynak, hogy ezt a kérdést hogyan lehet megoldani, és ezt nem gondolja érvénytelennek. A kormány és a Főváros között véleménykülönbség van, de ez nem jelenti azt, hogy a véleménykülönbség örökre fennáll” – mondta a miniszteri biztos.

Baán László úgy vélte: a Liget-projektterve mellett túl sok és túl erős érvek szólnak. „Egy decemberi közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy ha az embereknek megmutattuk a tervezett új épületeket, és ismertettük azt a tényállítást, hogy a projekt megvalósításával nőni fog a Városliget zöldfelülete, akkor azok hetven százaléka támogatta a terv megvalósítását. A közvélemény támogatása mellett erős szakmai érveink vannak, ezért nincs B-tervünk. Egy galéria történetében egy épület terve viszont politikai ciklusokon átívelő.” A miniszteri biztos a madridi Prado bővítését hozta fel egyik példaként arra, hogy lehetséges a politikai kompromisszum. „Az első kormányváltás után másfél évre leállt a beruházás. Aztán a pártok informálisan megegyeztek: a Pradót kiemelik a politikai vitákból, így öt év helyett tíz év alatt megvalósulhatott az építkezés. Személyes meggyőződésem, Budapest vezetése az építkezéseket azért állíttatta le, hogy megalapozza a politikai identitását. Szimbolikus tett, ami mögött nincs szakmai érvrendszer. Úgy elmenni a kormánnyal tárgyalni a Liget Projektről, hogy a főpolgármester előtte megköti a saját kezét az általa beterjesztett határozattal, nem a legkonstruktívabb hozzáállás – bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert.

Az Innováció Háza, a Városligeti Színház és az Új Nemzeti Galéria kettő plusz egy évre építési engedéllyel rendelkezik, de ez nem jelenti azt, hogy a Főváros ellenében megépítenék − állította Baán László, aki viszont valószínűsítette: az épületek helye körülpalánkolva fog állni, amíg nincs végeleges politikai döntés, konszenzus. „A Liget rekonstrukciója alatt ez a Városliget két-három százalékát jelenti. Patthelyzet van, de a Főváros beleegyezése nélkül nem építkezünk. Azt viszont, hogy milyen szinten készítjük elő a leendő épületet, majd eldönti a kormány. Előkészítés már eddig is volt: bontottunk, terveztünk, mindegyikbe nem kevés energiát és közpénzt fektettünk. De egy ilyen kvalitású épület, mint az Új Nemzeti Galéria, tervként és ideaként is túléli a politikai ciklusokat. Majd kiderül, mit kezd vele az aktuális kormány és az aktuális fővárosi vezetés. Az utókor majd eldönti: találtak-e a politikusok normális kiutat, vagy pedig megint jó magyar szokás szerint lábon lőttük magunkat. Semmi ok és indok arra, hogy a kormány kidobja ezt a tervet a kukába.”