„A kormány soha nem állította, hogy letett volna a Liget-projekttervének teljes megvalósításáról"

Publikálás dátuma
2020.02.11. 21:08

Fotó: Jani Martin / Népszava
Baán László szerint szükség lesz az Új Nemzeti Galériára, de addig nem építik meg, amíg a Főváros nem akarja – reagált azokra a hírekre, hogy az épület megvalósításának előkészítése zajlik. Valószínűleg építési palánkokkal jelzik majd a galéria meg nem épülő helyét.
„A kormány soha nem állította, hogy letett volna a Liget-projekttervének teljes megvalósításáról. Egyet állított: amíg a Főváros nem támogatja, nem építi meg. Nem mondta azt, hogy lemond a céljairól, az értékválasztásairól. A kormánynak jelentős érvei vannak amellett nyolc éve, hogy miért valósítja meg ezt a tervet, és ez nem változott meg. Egyvalami változott meg: a fővárosi vezetés. Ez a vezetés nem akarja megépíteni az Innováció Házát, a Városligeti Színházat és a projekt legfontosabb elemét, az Új Nemzeti Galériát. A kormány egy jottányit nem lépett hátra, se előre. Azt mondta jelen idejű állításként: mivel a Főváros nem támogatja, mi nem építkezünk. De a kormány nem azt mondta, hogy leteszünk erről a tervről, hogy nem reméljük azt, vagy nem tudunk elképzelni olyan jövőt, hogy ne valósulhatna meg” – jelentette ki kedden a Szépművészeti Múzeum és a nemzeti galéria kiállítási terveinek ismertetése után Baán László főigazgató, a Városliget fejlesztéséért és a Magyar Állami Operaház beruházásaiért felelős miniszteri biztos. „Évszázadokra tervezzük ezeket az épületeket. Az, hogy most adott egy politikai helyzet, és ugyanez lesz-e fél év múlva, két év múlva, vagy négy év múlva, az Új Nemzeti Galéria megvalósításának szempontjából indifferens. Az a lényeg: elég erős-e, érvényes-e az az állítás, amit az Új Nemzeti Galéria megépítésére mondott ki a kormány? Azt gondolom, érvényes. Van egy más politikai helyzet, ami miatt a kormány önkorlátozást vállalt. Az állítása az volt: ha a Főváros nem akarja, nem lesz. De ebben a mondatban az is benne van: a Főváros még akarhatja” – vélte Baán László, aki szerint ennél politikailag sokkal forróbb témák is megoldódtak néhány hét alatt. „Hogy példaként csak a stadion kérdését említsem: az mintha nem is lett volna ügy. Volt egy politikai kompromisszum, miért ne lehetne az elkövetkező évben e kérdésben is? Ez nem olyan, mint egy atlétikai világbajnokság, ahol adott határidőn belül el kell dönteni, lesz-e vagy sem. Az Új Nemzeti Galériára most is, jövőre is, meg három és négy év múlva is szükség lesz. Van egy válasza arra kormánynak, hogy ezt a kérdést hogyan lehet megoldani, és ezt nem gondolja érvénytelennek. A kormány és a Főváros között véleménykülönbség van, de ez nem jelenti azt, hogy a véleménykülönbség örökre fennáll” – mondta a miniszteri biztos. Baán László úgy vélte: a Liget-projektterve mellett túl sok és túl erős érvek szólnak. „Egy decemberi közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy ha az embereknek megmutattuk a tervezett új épületeket, és ismertettük azt a tényállítást, hogy a projekt megvalósításával nőni fog a Városliget zöldfelülete, akkor azok hetven százaléka támogatta a terv megvalósítását. A közvélemény támogatása mellett erős szakmai érveink vannak, ezért nincs B-tervünk. Egy galéria történetében egy épület terve viszont politikai ciklusokon átívelő.” A miniszteri biztos a madridi Prado bővítését hozta fel egyik példaként arra, hogy lehetséges a politikai kompromisszum. „Az első kormányváltás után másfél évre leállt a beruházás. Aztán a pártok informálisan megegyeztek: a Pradót kiemelik a politikai vitákból, így öt év helyett tíz év alatt megvalósulhatott az építkezés. Személyes meggyőződésem, Budapest vezetése az építkezéseket azért állíttatta le, hogy megalapozza a politikai identitását. Szimbolikus tett, ami mögött nincs szakmai érvrendszer. Úgy elmenni a kormánnyal tárgyalni a Liget Projektről, hogy a főpolgármester előtte megköti a saját kezét az általa beterjesztett határozattal, nem a legkonstruktívabb hozzáállás – bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert. Az Innováció Háza, a Városligeti Színház és az Új Nemzeti Galéria kettő plusz egy évre építési engedéllyel rendelkezik, de ez nem jelenti azt, hogy a Főváros ellenében megépítenék − állította Baán László, aki viszont valószínűsítette: az épületek helye körülpalánkolva fog állni, amíg nincs végeleges politikai döntés, konszenzus. „A Liget rekonstrukciója alatt ez a Városliget két-három százalékát jelenti. Patthelyzet van, de a Főváros beleegyezése nélkül nem építkezünk. Azt viszont, hogy milyen szinten készítjük elő a leendő épületet, majd eldönti a kormány. Előkészítés már eddig is volt: bontottunk, terveztünk, mindegyikbe nem kevés energiát és közpénzt fektettünk. De egy ilyen kvalitású épület, mint az Új Nemzeti Galéria, tervként és ideaként is túléli a politikai ciklusokat. Majd kiderül, mit kezd vele az aktuális kormány és az aktuális fővárosi vezetés. Az utókor majd eldönti: találtak-e a politikusok normális kiutat, vagy pedig megint jó magyar szokás szerint lábon lőttük magunkat. Semmi ok és indok arra, hogy a kormány kidobja ezt a tervet a kukába.”   

Erős kiállítási tervek

A Szépművészeti Múzeum múlt évben mintegy félmillió, a nemzeti galéria 400 ezer látogatót fogadott – mondta el a sajtótájékoztatón Baán László. A héten zár az intézmény Rubens-kiállítása, várhatóan 150 ezer feletti látogatószámmal. A Szépművészeti első idén nyíló kiállítása II. Amenhotep fáraó sírjának feltárását idézi meg áprilistól, mintegy 140 műtárggyal és a sírkamra méretarányos rekonstrukciójával. Nyár elejétől Dürer és kortársainak rajzaiból válogat egy kamaratárlat. Október végétől Cézanne-tól Malevicsig címmel a francia mester modernizmusra gyakorolt hatását mutatják be. A mintegy 50 Cézanne-művet felvonultató tárlat mások mellett Mondrian, Malevics, Klee és Moholy-Nagy alkotásait, több mint száz festményt, szobrot, grafikát mutat be. A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) áprilistól Vágyott szépség címmel a preraffaelita mozgalmat átfogóan bemutató tárlat nyílik a Tate Britainnel együttműködésben. A Rossetti, Millais és Waterhouse főműveit is felvonultató kiállítás kísérőtárlata a preraffaeliták magyarországi hatását kutatja, Gulácsy, Rippl-Rónai és Ferenczy Károly munkáit is párhuzamba állítva. A trianoni békekötés 100. évfordulójáról az MNG vándorkiállítással és kamaratárlattal is megemlékezik. Októberben a kortárs képzőművészet egyik legnevesebb absztrakt művészének, Sean Scully életművét mutatják be. November elején Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulója alkalmából nyílik kiállítás, majd az MNG Jelenkori Gyűjteményének újszerzeményi kiállítása válogat az elmúlt 15 évben beszerzett több mint ezer műtárgy legjavából. 

Ami biztosan elkészül

2020 második felében nyitja meg kapuit a Liget-projekt keretében újjáépített komáromi Csillagerőd, folyamatban van az Országos Restaurálási és Raktározási Központ múzeumtechnológiai berendezése is. Nyáron megnyílik a Dózsa György úti mélygarázs, fölötte zöld sétány létesül. A Szépművészeti Városliget felőli szárnyának rekonstrukciója az év második felében fejeződik be, itt ősszel nyílik meg az új állandó XVII.-XVIII. századi kiállítás. Az Eiffel Műhelyház átadás előtti állapotban van, a Magyar Állami Operaház épületének rekonstrukciója jövő év végére készül el.

A parkot ne zárják el a budapestiek elöl

Az új városvezetés a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén egyértelműen és világosan tudomására hozta a kormányoldalnak, hogy a már megkezdett Néprajzi Múzeumon, illetve a Zene Házán kívül más nem épülhet a Városligetben. Baán László a Liget-projekt megálmodója akkor is kísérletet tett a főváros meggyőzésére, de érvei nem találtak meghallgatásra. Karácsony Gergely kabinetje nem enged abból a kampányígéretéből, hogy a Ligetnek közparknak kell maradnia – kommentálta a Népszavának a Szépművészeti Múzeum igazgatójának szavait Gy. Németh Erzsébet kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint, ha az Új Nemzeti Galéria építésére kijelölt területet a Városliget Zrt. valóban palánkkal veszi körül, akkor a főváros minden eszközt megragad, hogy fellépjen ez ellen. A városvezetés számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a park bármely darabját elzárják a budapestiek elől. Sz. A. 

Az adott szó kötelez

Egyes sajtóhírekkel szemben a Városliget Zrt. nem kezdte meg a kiviteli közbeszerzés elindítását - mondta lapunknak Rényi Ádám, a Fővárosi Önkormányzat sajtófőnöke. A Főváros javasolja, hogy ezt ne is tegyék meg, mert ezzel a kormány kimondott szándéka ellen cselekednének, miszerint nem épül olyan a Városligetben, amit Budapest nem akar. Budapest nem akarja a Galériát a Városligetben és ezért elindította a VÉSZ módosítását, ami többek között ezt az építési helyet is kivenni szándékozik a Liget projektből. A VÉSZ módosítása a civil egyeztetéssel elindult. Ennek átfutási ideje több hónap a szükséges civil és szakhatósági egyeztetésekkel együtt. Ez azonban önmagában még nem garancia arra, hogy a Zrt nem kezdi meg az építkezéseket, hiszen az építési engedélyei érvényben vannak. "Álláspontunk szerint a kormányt kötelezi az adott szava ezért kezdeményezni fogjuk, hogy a Városligettel kapcsolatos kormányhatározatba is rögzítse az el nem kezdett épületek esetében a határozat módosításával azok kivételét a kiemelt beruházás elemei közül. A hétfői találkozón nem az hangzott el, hogy a VÉSZ hatályon kívül helyezése többet ártana, mint használna, hanem az hangzott el, hogy a Városligeti Törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata kapcsán, amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt, akkor a főváros a félbehagyott épületek miatt kerülne nehéz helyzetbe, mert önerőből ezeket sem befejezni, sem visszabontani nem tudná. A VÉSZ-t nem kívánjuk hatályon kívül helyzeni, módosítani kívánjuk, mégpedig úgy, hogy a még nem épülő épületeknél eltávolítjuk belőle az építési helyeket. Erre adott ugyanis felhatalmazást a főpolgármesternek az alakuló közgyűlés és erre tett ígéretet a kormány. Ennek a végrehajtása indult meg" - állítja Rényi Ádám. Sz. A

Apró szárnycsapások – Korunk problémái tizenévesek szemével

Publikálás dátuma
2020.02.11. 12:30
Sakkjátszma, fekete-fehér fotómontázzsal borított fadoboz, táncosok lépéseivel
Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyre sürgető ökológiai problémáinkra, az összefogás, a kommunikáció és a legapróbb jótettek jelentőségére irányítják a figyelmünket középiskolás diákok kreatív projektjei a Deák 17 Galériában.
 „A célunk nem más, mint az lenne, hogy talán nem az egész világban, de legalább itt Budapesten mutassuk meg, hogy mit is teszünk mi, és mit kellene változtatni, hogy jobb legyen a világ. Tudjuk, hogy nem minden jó ebben a világban és nem tudjuk tökéletessé változtatni, viszont egy kicsi változás is már nagy tett a mi részünkről is.” A Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium tanulóinak gondolatai és számos más érdekes felvetés, azok kreatív megfogalmazásai kaptak helyet a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria kiállításán, amely a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeummal együttműködésben jött létre. A Pillangó-hatás a nemzetközi Van művészi vénád? című, középiskolásoknak szóló nyílt művészeti verseny magyar döntőseinek kiállítása, amely a címben megjelölt fogalmat járja körbe tizenöt-tizenkilenc évesek szemével. A galéria terében a fiatalok időnként összetett, míg máskor meglehetősen kézenfekvő képzőművézeti válaszokat kínálnak a kérdésre, vajon okozhat-e egy pillangó apró szárnycsapása jelentős változást a világ másik felén?
A kommunikáció és a kapcsolatok, az együttműködések ereje több ponton szerepel, akárcsak az ökológiai problémák folytonos, egyre növekvő jelenléte. A Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnázium tanulói például a kimondott szó és az információ áramlásának erejére helyezték a hangsúlyt: fonalháló rendszerükkel egy tanórán modellezték a kommunikáció összetett mivoltát. Míg az Újpesti Bródy Imre Gimnázium csapata nonverbális kommunikációinkat vizsgálta egy táncos videót felhasználva, amelyet a néző egy zárt fadoboz kukucskálónyílásán keresztül láthat. Mindennapi döntéseink fontosságát emeli ki a Szigetszentmiklósi Batthyányi Kázmér Gimnázium diákjainak Cortex Cerebri című munkája, amellyel az agy és az idegrendszer láthatatlan munkáját kívánják bemutatni, hangsúlyozva azok választásainkra gyakorolt szerepét.
Hasonlóan rendszerszintű, összekapcsolat folyamatokban gondolkodtak a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola diákjaiból álló Spider web project tagjai, akik a pillangó-hatást egy érzékeny pókháló szálainak rezgésével prezentálták. A sokszínű alkotások a mindennapjaink során láthatatlanul jelenlévő kizökkentés mozgatórugóit, vagy épp a spontán öngyulladás elméletét is megközelítik, s több ponton kapcsolódnak a környezetvédelem legegyszerűbb lépéseihez, az újrahasznosításhoz is. Bolygónk ökoszisztémájának érzékenységére utal a Leövey Klára Gimnázium csapatának látványos Földgömböt és Szkarabeuszt (ganajtúró bogarat) alkotó installációja, s szintén természeti példával dolgoztak a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium diákjai, akik a pillangó-hatást az elmélet névadóját adó állat felől közelítették meg: nagyrészt műanyagszemétből megvalósuló munkájuk két méter magas Papilio Machaon, egy ritka és veszélyeztetett lepkefaj.
Szkarabeusz és Papilio Machaon, a múló ido és a természet viszonya a fókuszban
Fotó: Béres Márton / Népszava
A sokszínű projektek különbözőségükben mind-mind izgalmasak, mégis egy irányba mutatnak: a változás felé. Egyaránt azt sugallják, hogy a megoldások és a válaszok ott vannak körülöttünk, csupán a nézőpontunkon kellene változtatnunk, hogy észrevegyük. S kimondatlanul hangsúlyozzák, érdemes lehet megkérdezni a fiatalokat is, ők mivel kezdenék egy jobb világ építését.

Infó:

Van művészi vénád? – Pillangó-hatás, látogatható február 22-ig a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában.

Szerző
Témák
tárlat
Frissítve: 2020.02.12. 16:35

Nyuszi és Panda dalra fakad – Unalmassá vált, hogy néhány versenyző bábnak öltözve sem tud énekelni

Publikálás dátuma
2020.02.11. 11:05

Fotó: RTO Klub
A „nyomozó” zsűri – Gáspár Laci, Sebestyén Balázs, Csobot Adél és a tévéképernyőn először szereplő vlogger, Dancsó Péter – előtt Unikornis és Szörnyecske, Nyuszi és Panda, valamint Páva és Robot mérte össze tudását, illetve nem tudását.
Mióta Breki nyugdíjba vonult és Elmo sem a régi, generációk hiányolhatják az életükből az éneklő bábokat. (Tény, a Muppet Show-ban és a Szezám utcában az énektudást nem a bábok képviselték, hanem a vendégfellépők, és a főattrakció sem az volt, hogy a bábok dalra fakadnak.) Meglehet, a dél-koreai MBC televízió ilyen megfontolásokból is indította útjára a K-Pop sztárokkal megtűzdelt vetélkedőjét, a King of Mask Singert 2015-ben, mindenesetre a valóságshow-kon infantilizálódott tömegek oly nagyra értékelték, hogy már túl van a kétszázadik adáson is. Ám a King of Mask Singer em érte be annyival, hogy csodálatos jelmezekbe bújtatta a versenyzőit, pazar látványvilágot kreált köréjük, a résztvevőknek volt, van közük az énektudáshoz. A plusz játék: a zsűri és a közönség csak találgathatja, ki van a maszk alatt, míg egy-egy kieső fel nem fedi a kilétét. A King of Mask Singer licence az elmúlt évben a fél világon végigsöpört. Az Egyesült Államokban a Fox produkált vele nézettségi rekordot – az első évadot T-Pain hiphop énekes, a másodikat az Emmy-díjas színész-énekes, Wayne Brady nyerte meg. A németeknél a ProSiebenen Max Mutzke énekes végzett az élen. A brit ITV-n most jön a döntő, az elmúlt szombaton a Grammy-díjas amerikai rapper, Cee Lo Green zúgott ki a versenyből. A műsor sikerét látva nem volt kérdéses, hogy a magyar kereskedelmi tévéken is feltűnnek a bábnak öltözött énekesek. Nem kellett sokat várni. Vasárnap este az RTL Klubon debütált az Álarcos énekes – miközben a következő vasárnap a TV2-ön egy igencsak hasonló műsor, a Nicsak, ki vagyok! fog indulni. Az RTL Klub első adásában Istenes Bence műsorvezetésével a „nyomozó” zsűri – Gáspár Laci, Sebestyén Balázs, Csobot Adél és a tévéképernyőn először szereplő vlogger, Dancsó Péter – előtt Unikornis és Szörnyecske, Nyuszi és Panda, valamint Páva és Robot mérte össze tudását, illetve nem tudását. A rejtély nehezítése miatt – vagy ki tudja, milyen megfontolásból – a versenyzők nem kötelezően énekesek. Így hiába voltak pazar kiállításúak az óriásbábok, zrikálták egymást a zsűritagok, egy idő után unalmassá vált, hogy néhány versenyző bábnak öltözve sem tud énekelni. („Jó” érzékkel végül egy profi énekessel, Csepregi Évával vetették le a pandajelmezt.) A vetélkedőben az is meglepő volt, hogy titokban tartották, kinek a dala szól. Ugyanis van, akinek Puccini van meg, van, akinek Kozsó, de lehet olyan néző is, akinek egyik se.

Infó:

Álarcos énekes Vasárnap esténként az RTL Klubon

Témák
RTL
Frissítve: 2020.02.11. 11:35