Eszenyi „agresszív vezetői kommunikációjáról” írnak a Vígszínház volt színészei

Publikálás dátuma
2020.03.10. 00:33

Fotó: Népszava
Hozzátették: az intézményben nem állt rendelkezésükre olyan fórum, ahol a személyes tapasztalataikat, panaszaikat kivizsgálták volna.
„Alulírottak személyes tapasztalataink alapján kijelentjük, hogy a jelenleg regnáló igazgató, Eszenyi Enikő által gyakorolt verbális erőszak és az agresszív vezetői kommunikáció hozzájárult ahhoz, hogy felbontsuk a szerződésünket a Vígszínházzal” – olvasható egy, a Színház online-on megjelent nyilatkozatban, melyet a Vígszínház elszerződött társulati tagjai írtak alá. Hozzátették: azért hozzák nyilvánosságra levelüket, mert a Vígszínházban nem állt rendelkezésükre olyan intézményi fórum, ahol a személyes tapasztalataikat, panaszaikat kivizsgálták volna. „Kiállunk az intézményben szerzett tapasztalataikról nyilatkozó Néder Panni színházrendező és Fenyvesi Lili filmrendező-rendezőasszisztens mellett. Fontosnak tartjuk a prevenciót, és szolidaritást vállalunk minden jelenleg is ott dolgozó kollégával, aki a hatalommal való visszaélés áldozata” – fogalmaztak.
A nyilatkozatot elsőként aláírók a következők: – Bata Éva – Harkányi Endre – Herczeg Adrienn – Hevér Gábor – Járó Zsuzsa – Kerekes József – Kovács Patrícia – Lengyel Tamás – Mészáros Máté – Molnár Áron – Péter Kata – Réti Adrienn – Stohl András – Telekes Péter – Tornyi Ildikó 
Szerző

Nem haknira lesz

Publikálás dátuma
2020.03.09. 17:59
Vidnyánszky Attila
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Akár százlelkes falvakba is eljuttatna színvonalas színházi előadásokat a Déryné program, a pályázati keretösszeg idén 630 millió forint. A programnak saját társulata is lesz.
Múlt év december közepén még csak cégbírósági bejegyzés alatt állt a Déryné Művészeti Nonprofit Kft., amikor az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő egymilliárd forintos támogatást juttatott a Nemzeti Színház cégének a kulturális taopótló pénzekből. Néhány nappal később Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója sajtótájékoztatón beszélt arról, mire kell a pénz és az új cég: életre hívják a Déryné programot, amelynek segítségével kistelepülésekre is eljuttatnának színvonalas színházi előadásokat.  A Déryné program elindulását ma jelentették be, ezek alprogramjait a Déryné Művészeti Nonprofit Kft. igazgatója, Kis Domonkos Márk – a Váci Dunakanyar Színház volt vezetője – ismertette. Az Országjárás alprogramba befogadó intézmények, állandó vagy időszakos játszóhelyek jelentkezhetnek, illetve kőszínházi és független társulatok ifjúsági előadással, vígjátékkal, drámával, tematikus nemzeti ünnephez kötődő előadásokkal. Az első évben 300 előadást terveznek bevonni a programba, a második évtől már 500-600 produkciót. Kedvező elbírálás esetén az előadást a Déryné program a nyilvántartásába veszi, azt kiajánlja egy-egy játszóhelynek, megvalósulásának költségeit pedig részben vagy egészében fedezi, elbírálás alapján. A Nyári vándorszínház alprogram elsősorban a kistelepüléseket – akár százlelkes falvakat – célozza meg, idén azok élveznek előnyt, amelyek eddig részt vettek a Pajtaszínház programban. Az alprogram a (kistelepülési) fesztiválok, táborok színházi kínálatát is bővítené a Kaposvári Egyetem két színészosztályával – az Erzsébet táborban hetente lesz egy színielőadás. A Barangoló alprogramba pályakezdő független társulatok jelentkezését várják, amelyek szakmai mentor segítségével hozhatnak létre előadásokat. (Mentorok: Kozma András és Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgjai, Lukácsy György kritikus, Resetár Dániel és Bakos-Kiss Gábor színész.) Előnyt élveznek a 14-16 éves korosztálynak szóló ifjúsági produkciók, továbbá a klasszikus magyar szerzők művei. Negyedik alprogramként a Déryné NKft. egy 8-10 fős saját társulatot alapít. Idén 1-2, később 3-5 bemutatót hoz létre, a magyar szerzők műveire fókuszálva.  A Népszava kérdésére Kis Domonkos Márk elmondta: az Országjárás alprogramra 500 millió, a Barangoló alprogramra 60 millió, a Nyári vándorszínházi alprogramra 50 millió, a társulat létrehozására, működtetésére 20 millió forint jut idén. A bírálati szempontrendszer az előadás minőségét, utaztathatóságát veszik figyelembe, előnyt élveznek a magyar – elsősorban klasszikus – szerzők művei, és az olyan előadások, amelyek „üzeneteikkel az adott közösséget építik”. Az ötödik szempont a produkció költsége. A pályázatokat elbíráló kuratórium tagjai: Kulcsár Edit dramaturg, Balogh Tibor színikritikus, dramaturg, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Szigetvári József, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ igazgatója, Szente Béla, a Kulturális Központok Országos Szövetsége elnöke és a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója, Nagy Gábor, a Soltis Lajos Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság Független színházak tagozatának vezetője, Szedlacsek Emília, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója, valamint Kis Domonkos Márk. A programba a kiosztható keret rendelkezésre állásáig, de legkésőbb szeptember 30-ig lehet jelentkezni a deryneprogram.hu oldalon. 

Az újságírás szuperhőse volt

Publikálás dátuma
2020.03.09. 17:12

Fotó: Jani Martin / Népszava
Bemutatták a Ryszard Kapuscinski könyvéből írt színdarabot a Katona József Színházban.
Hiába van a közelmúltból két Nobel-díjas írónk, ha bemegyek egy nyugat-európai, vagy dél-amerikai könyvesboltba, nem Milosz vagy Szymborska könyveit találom ott, hanem Ryszard Kapuscinski köteteit –nyilatkozta néhány éve Artur Domoslawski, a riporter életrajzírója. (Tavaly Olga Tokarczuk is megkapta a díjat.) Domoslawski könyve kisebbfajta botrányt keltett megjelenésekor, mivel hőse életének és munkásságának vitatható oldalait is bemutatta. Ryszard Kapuscinski az idén 88 éves lenne, 3 éve halott, de műveivel újjáteremtette a háborús riportregény műfaját olyan könyveivel, mint a Honduras és Salvador konfliktusáról szóló Futballháború, az angolai polgárháborút vagy éppen a felbomlóban lévő Szovjetuniót bemutató kötetei. Két könyve is szól a despotizmus természetéről, az iráni monarchiát leíró Sahinsah, vagy az etiópiai rendszert bemutató A császár. Ez utóbbiból írt színdarabot mutatta be a minap a budapesti Katona József Színház. A könyv az önkényuralom és a despoták természetéről szól. Így olvasták ezt a Gierek-érában Lengyelországban is. 
Kapuscinski korának és Kelet-Európának embere volt: riportokat írt a szocialista iparosításról, de az 1980-as gdanski sztrájkmozgalomról is. Domoslawski életrajzában szólt a Kapuscinski alkotói módszerével kapcsolatos kételyekről. Például, hogy hiteles-e, hogy az etióp, vagy az iráni uralkodó környezetének emberei úgy és azt mondják el neki, amit megírt. Az író szerint nála a beszélgetések irodalmi szöveggé váltak, s dialógusok summázva tartalmazzák, amit megélt, közöltek vele. Kapuscinskit bírálták baloldali elkötelezettsége miatt. Feltételezhetően ezért nem kapta meg a Nobel-díjat életében. Vádolták, hogy a PAP hírügynökség munkatársaként együttműködött a lengyel hírszerzéssel. Özvegye szerint a korban ez általános volt a nyugati és a keleti tudósítók között. Domoslawski a Nemzeti Emlékezet Intézetének levéltárában egy „érzékeny” iratot, egy 68-as emigráns véleményéről beszámoló jelentést talált. Meggyőződése, hogy az illető (és Kapuscinski) így üzentek a hatóságoknak. Kapuscinski könyvei bemutatják a háborúk kegyetlenségét, a zsarnokságok korrupt ostobaságát, a nacionalizmusok értelmetlenségét. Akad, akiben felmerül, hogy talán az neki járó irodalmi Nobelt adták a fehérorosz Szvetlána Alekszijevicsnek. A jelenlét és a részvét tette máig érvényessé könyveit. Műfajt teremtett, az újságírói, tudósítói szakma szuperhőse volt. Két éve animációs filmet készítettek az angolai polgárháborús kalandjairól.