Szabad szemmel: Európa megadta magát az orbáni politikának és ezzel a saját sírját ássa

Publikálás dátuma
2020.03.10. 06:57

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 10.
EUobserver Az unió valószínűleg új megállapodást köt Törökországgal a menekültek ügyében, de ez nem menti meg sem az EU-t, sem az európai demokráciákat, hogy szembenézzen ezzel az alapvető kérdéssel, már ha életben akarnak maradni. Ezt fejti ki a berlini Democratization Policy Council nevű elemző intézet egyik vezető munkatársa, hozzátéve, hogy a görög határőrök jelenleg azt csinálják, amit magyar társaik 5 évvel ezelőtt: könnygázt lőnek ki az érkező tömegekre a szögesdrót mögül. Vagyis a jelek szerint nagyon igaz, amit Marx mondott, hogy a történelem ismétli önmagát: először tragédiaként, utána pedig bohózatként. 2015-ben is az unió volt felelős a válságért, igazából akkor sem fenyegették a menedékkérők. A baj onnan indult, hogy a világ nem adott elég pénzt a szír menekültek ellátására, így milliók indultak meg. Brüsszel ezúttal nem hozott nyilvánosságra semmiféle tervet, hogy támogatja a török földön lévő szír földönfutók élelmezését és elszállásolását, noha hamarosan lejár a korábbi szerződés. Ráadásul a nemzetközi jog értelmében egyetlen állam sem akadályozhatja meg, hogy menedékkérők lépjenek a területére. A görögök most épp az ellenkezőjét csinálják. A Genfi Egyezmény értelmében nincs olyan, hogy illegális migráció. Ily módon félrevezető, amikor az EU a külső határok védelméről papol, mert az annyit jelent, hogy nem engedi be a menekülteket. Amikor pedig a magyar és a görög kormány felfüggeszti a kérelmek feldolgozását, akkor még a saját nemzeti jogát is megszegi. Úgy néz ki, hogy jelenleg tabu ésszerű vitát folytatni a kérdésről Európában. Brüsszel a jelek szerint attól fél, hogy szétesik a szervezet, ha egyáltalán megtárgyalják a kérdést. De az EU jogi egységként már 2015-ben összeomlott, amikor több visegrádi állam is bejelentette, hogy nem hajtja végre a kötelező kvótadöntést. Utána jöttek a „nemzeti megoldások”. Még a jóakaratú kormányok is megadták magukat a hazai populistáknak. Ez azonban recept a további kudarcokhoz, illetve a demagógok megerősítésére. A kontinens megadta magát az orbáni „Európa erőd”-politikának. Öt éve Merkel nyomást gyakorolt Junckerre, hogy az függessze fel a szerződésszegési eljárást, amelyet a Bizottság kezdeményezett, miután Magyarország jogellenesen megváltoztatatta saját menedéktörvényeit. És amikor von der Leyen most odaáll a görögök mellé, pajzsként méltatja őket, akkor még jobban aláássa a közös értékeket és jogot. Ami csak azért lehetséges, mert a teljes európai elit feladta az uniós menedékszabályozást. Ám ez igencsak jól jön az erősödő populisták és szélsőjobbosoknak. A reakciósok úgy tesznek, mintha ők alkotnák a többséget, a liberális demokratikus többség pedig defenzívába szorul. Ily módon az EU meggyengül az egyre több illiberális rezsimmel szemben, amelyeket a magyar miniszterelnök vezet. Ezáltal azonban az egész szervezet megrendül a világpolitika tényezőjeként, nem képes szembeszállni Trumppal, aki megveti a liberális világrendet és bontja le a nyugati demokráciát. 
Bloomberg Lengyelország az Európai Bírósággal is ujjat húz az igazságszolgáltatás reformja ügyében: bár a luxemburgi testület pár napon belül szankciót rendelhet el, Varsó azt közölte, hogy még az sem érdekli. A pert a Bizottság kezdeményezte, mert úgy ítéli meg, hogy a bírák számára bevezetett új fegyelmi rendszer aláássa a hatalmi ág függetlenségét. A lengyel kormány viszont arra használja az összecsapást, hogy erősítse a PiS hazai bázisát a májusi elnökválasztás előtt. Hírek szerint Morawiecki miniszterelnök egyenesen azt közölte, hogy tesz arra, mit mond a legfelső uniós ítélőszék. A hatalom arra hivatkozik, hogy ilyen változtatásokat már más tagállamok is életbe léptettek, de egyébként is belügyről van szó. A kormány abból indul ki, hogy Brüsszel nem lesz képes érdemben beleszólni az átalakításba és ennek van is alapja, hiszen hiábavalónak bizonyult minden fenyegetés pénzbüntetés kiszabására, vagy a szavazati jog korlátozására. A lengyeleket védi a kilátásba helyezett magyar vétó. Mindenesetre a jogállami aggályok miatt Norvégia a múlt héten leállította 74 millió dollár folyósítását, amelyet a lengyel igazságszolgáltatásnak szánt. Az ország ugyanakkor már lassan odáig jut, hogy kiválik az uniós jogrendszerből, ami azt jelenti, hogy a többi tagállam nem veszi figyelembe a lengyel bíróságok ítéleteit. EU-diplomaták szerint Varsó öngyilkos politikát folytat.   
Le Monde A szlovákok nemet mondtak a választáson a korrupciónak, vagyis erős változást akarnak, de ez még nem jelenti azt, hogy búcsút intenek a populizmusnak. Pedig első pillantásra igencsak látványos a szavazás eredménye, hiszen hatalmas részvétel mellett kiűzték a hatalomból a baloldali demagóg Smert. Annak vezetője, Fico minden lelkifurdalás nélkül átvette a hatalmon lévő magyar és lengyel nacionalisták véleményét a migránsokkal szemben, vagy amikor újságírók ellen kellett kirohanni. A lakosság nagy részét megdöbbentette a korrupció szintje, ezért úgy határozott, hogy meg kell tisztítani az államot, mégpedig a legfelső polcokon. Ezért Igor Matovicot futtatta be, aki fő céljának tekintette a Fico elleni küzdelmet. Olga Gyárfásová, a pozsonyi egyetem Európa-tanszékének vezetője úgy mutatja be a politikust, mint aki tisztakezűként lépett fel, és akinek sikerült meglovagolnia a köz haragját az elittel szemben. Az OLANO, az Egyszerű Emberek Mozgalma konzervatív olyan kérdésekben, mint az abortusz vagy a menekültek befogadása. Soraiban olyanok is bekerültek a parlamentbe, akik bigottan vallásosak. A leendő koalíciónak elvileg tagja lenne Kiska volt államfő pártja, ám annak nemigen akaródzik összeállni az erősen jobbos „Család vagyunk”-kal, amely Le Pen szövetségese. Matovic mindenesetre kétharmadban gondolkodik, ám egy ekkora többség nem kockázat nélkül való egy olyan térségben, ahol egyre gyakrabban sértik meg a jogállamot. Ráadásul egy olyan ember kezében, aki az instabilitásáról ismert. Ugyanakkor az ellenzékben a Smer mellett ott lesznek a fasizmussal kokettáló szélsőjobbosok és ez robbanó elegyet képezhet, ha kudarcot vall a formálódó koalíció. Közben a liberális tábor erősen megosztott. Az újságíró gyilkosság miatt kirobbant tüntetések, illetve Caputová megválasztása láttán azt lehetett hinni, hogy a kis Szlovákia lesz a gyenge láncszem a visegrádi csoportban, és majd megtöri nacionalista és reakciós hullámot a régióban. Ám a mostani választás azt bizonyította, hogy az országnak ugyan elege van a maffiából, ám a populista kísértésnek még nem vetett véget. 
Reuters Közép-Európában kifogyóban van az olcsó munkaerő, ezért a helyét robotok veszik át. Így például egy kőszárhegyi műanyagfeldolgozóban már jóformán nincsenek is munkások, mindent a gépek csinálnak. Az emelkedő bérek láttán a gyárosoknak persze nemigen van más választásuk, mint hogy automatizálják a termelési folyamatot, ha versenyképesek akarnak maradni. László Zoltán szakszervezeti vezető azt mondja, hogy a berendezések mellett előretör a mesterséges intelligencia, és nem csupán az autóiparban, hanem az acél- és gépgyártásban is. Emiatt egyre több ember válik feleslegessé. A magyaroknál tavaly 23 ezren vesztették el állásukat, pedig a gazdaság csaknem 5 százalékkal bővült. Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban az utóbbi időben egy év alatt 10 százalékkal mentek fel a bérek, ami sokkal magasabb emelkedés, mint nyugaton. Szakértők szerint azonban csak a magyar gazdaságban a következő évtizedben 200 ezer állást lehet kiváltani automatizálással, ami az összhelyek 5 százléka. A Randstad fejvadász cég egyik szakértője azt mondja, Nyugat-Magyarországon nem pótolják a távozó munkaerőt, keleten pedig eleve automata gyártósorokkal tervezik az üzemeket, hogy ne legyenek annyira kiszolgáltatva a munkaerőpiacnak. De pl. az Allianz már az adatfeldolgozást is a berendezésekre bízza, hogy ellensúlyozza a mind magasabb kereseteket. A Nemzetközi Robot Szövetség főtitkára azonban arra figyelmeztet, hogy a kérdés nem fekete-fehér. A következő években ugyan egyre magasabb lesz a térségben az automatizálás szintje, egyes szakmák képviselői pedig el fognak tűnni, ám ez nem befolyásolja majd túlzott mértékben a globális foglalkoztatást. Mert a gépek segítenek fenntartani a versenyképességet, de ettől a világ más részein megmaradnak az olcsó munkaerővel dolgozó üzemek. 
Szerző

Egész Olaszországot lezárják, Lombardia mintájára

Publikálás dátuma
2020.03.09. 22:17

Fotó: Baris Seckin / 2020 Anadolu Agency
Minden nyilvános rendezvényt betiltanak az országban.
Az új koronavírus okozta járvány terjedése miatt egész Olaszországra kiterjesztik a legmagasabb fokozatú óvintézkedéseket, úgy, mint a járvány egyik gócpontjának tartott észak-olasz Lombardia tartományban korábban – jelentette be hétfőn este Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A kormányfő az MTI összefoglalója szerint elmondta:
a rendelkezést még az éjszaka aláírja, így az kedd reggel életbe lép. Az intézkedés – a jelenlegi tervek szerint – április 3-áig tart, addig országszerte szünetel az oktatás is.

Az intézkedések, amelyeket az északi Lombardia tartományban és további 15 városban már két napja bevezettek, minimálisra korlátozzák a lakosság mozgását, a lakóterületet csak engedéllyel lehet majd elhagyni. Nincs többé „vörös zóna”, egész Olaszországra ugyanazok az egészségügyi óvintézkedések vonatkoznak. „Maradjatok otthon!” – szólította fel az olaszokat Giuseppe Conte. Közölte, hogy az utcára ki lehet menni, de kerülni kell a csoportos találkozókat. A tömegközlekedés továbbra is működik, de városát csak az hagyhatja el munkavégzés kapcsán vagy egészségügyi okból, aki erre engedélyt kap. Felfüggesztették az olasz labdarúgó-bajnokságot is.
„Tudom, hogy nehéz megváltoztatni mindennapi életünket, de azonnal cselekedni kell, nincs több idő a fertőzöttek számának jelentős növekedése miatt”

– mondta a miniszterelnök.

Olaszországban napról napra több mint ezerrel emelkedik a diagnosztizált fertőzöttek száma: számuk meghaladta a kilencezret, a halálos áldozatok száma 463. Utóbbiak több mint nyolcvan százaléka hetven év feletti. Olaszországban a lakosság majdnem egyharmada 65 évnél idősebb. Giuseppe Conte magyarázata szerint az egészségügyi óvintézkedések legmagasabb fokozatra emelését országos szinten az indokolta, hogy hiába az Észak-Olaszországban vasárnap bevezetett szigorítások, gyorsan kiderült, hogy ezeket nem mindenki tartja be. Olaszország más részén is sokan felelőtlenül viselkedtek – hangoztatta a miniszterelnök, példaként hozva fel, hogy vasárnap tele voltak az olaszországi éttermek és szórakozóhelyek az előírásokat semmibe vevő fiatalokkal és családokkal. Az első intézkedések bejelentése után az északi régiókból több ezren indultak el a déli tartományok irányába.
„Mindenkinek azonnal le kell mondani valamiről a legfontosabb közös jó, a közegészség védelmében. Áldozatot kell hozni, a nagyszülők, az idősek védelmében”

– hangsúlyozta Giuseppe Conte.

Emlékeztetett arra, hogy a kormányrendeletek megsértése bűncselekménynek számít. Legalább 200 eurós bírságot, valamint több hónapos börtönbüntetést vonhat maga után. A most már egész Olaszországra érvényes rendelkezések között szerepel a múzeumok, mozik, színházak, templomok, edzőtermek, uszodák bezárása. A presszók, éttermek, sörözők este hatig tarthatnak nyitva, és a pincéreknek legalább egy méteres távolságot kell tartaniuk a vendégektől. Felfüggesztettek minden közösségi, csoportos vagy tömegeseményt, legyen szó sportról, kulturális vagy tudományos találkozóról. A római minisztériumokban bevezették a távmunkát. A parlament is szünetelteti munkáját. A 65 év felettieknek egyáltalán nem tanácsolják, hogy kimenjenek az utcára. Az olasz gyerekorvosok felhívták a tanulók figyelmét arra, hogy az iskolai kényszerszünet nem számít vakációnak, és felszólították őket, hogy ne csődüljenek az utcákra, terekre, parkokba. Nem tilos az utcára lépés, de aki nem jár munkába, vagy nincs más sürgős tennivalója, a legjobb, ha otthon marad, minimálisra csökkentve a másokkal való találkozást. Bejelentették, hogy azonnali hatállyal lezárják az összes olaszországi sípályát, mivel sokan vakációként értelmezték a fertőzés miatt elrendelt munka- és oktatási szünetet. A 16 milliós észak-olaszországi területek bevezető országútjain hétfő délután megjelentek a katonák, a rendőrség és a csendőrség ellenőrzési pontjai. A térségből ki- és belépni – a külföldieknek is – kizárólag engedéllyel szabad: az ehhez szükséges formanyomtatvány már fent van a belügyminisztérium honlapján. Hasonlóképpen ezzel az engedéllyel hagyható el a térség a vasútállomásokról és a repülőterekről is. Aki megsérti az előírásokat, tehát elhagyja a kijelölt területet, vagy engedély nélkül lép be, bírságot kockáztat és több hónap börtönt. Az országos intézkedések ezt a modellt követik: a belügyminisztérium még nem közölte, hogy az Olaszországban tartózkodó külföldiek maradhatnak-e, és miként ellenőrzik majd a városok, tartományok közti közlekedést. Az áruszállításra nem vonatkoznak a korlátozások. Giuseppe Conte kedden egyeztet az ellenzéki pártok vezetőivel. Elemzők a két hete tartó egészségügyi óvintézkedések okozta gazdasági veszteséget már több mint 10 milliárd euróra becsülik.
Azt már korábban bejelentették, hogy április 3-ig minden sporteseményt felfüggesztenek. Olaszországban vasárnap és hétfőn is 100 körüli új halálos áldozatot jelentettek be, egy nap alatt a megbetegedések száma meghaladta az 1800-at.
Szerző
Frissítve: 2020.03.10. 00:04

Erdogan: Törökország konkrét támogatást vár a NATO-tól

Publikálás dátuma
2020.03.09. 22:17
Recep Tayyip Erdogan török elnök
Fotó: Mustafa Kamaci / AFP / Anadolu Agency
Képtelenségnek nevezte, hogy egy szövetséges, szomszédos ország Törökországot jelölje meg az illegális migráció egyetlen felelőseként.
Mivel Törökország az egyetlen NATO-tagország, amely farkasszemet néz az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel, és 3,7 millió szíriai menekültnek nyújt biztos menedéket a konfliktus kezdete óta, Ankara az elszenvedett veszteségek okán konkrét támogatást vár a katonai szervezettől és minden szövetségestől – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan hétfőn Brüsszelben. A török elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: a korábbinál nagyobb erőfeszítésekre van szükség a szíriai helyzet megoldása érdekében, amely kihívással Törökország már kilencedik éve néz szembe. Emlékeztetett arra: Törökország Szíriával közös határa egyben a NATO délkeleti határa is, ami azt jelenti, hogy a szíriai konfliktus nemcsak a régióra, hanem egész Európára veszélyt jelent biztonsági és humanitárius szempontból egyaránt. Szavai szerint elengedhetetlen, hogy minden szövetséges tagállam szolidaritást mutasson Törökországgal megkülönböztetés, politikai feltételek és késedelem nélkül. Képtelenségnek nevezte továbbá, hogy egy szövetséges, szomszédos ország Törökországot jelölje meg az illegális migráció egyetlen felelőseként. Ankara nem fogja megengedni, hogy ez az állam „igazságtalan haszonszerzésre” használja fel a jelenleg kialakult helyzetet – tette hozzá. A NATO főtitkára beszédében a szíriai konfliktusra utalva rámutatott: egyetlen szövetséges sem szenvedett annyit terrortámadásoktól, mint Törökország, és nincs még egy ország, amely annyi menekültet fogadott volna be. Stoltenberg aláhúzta, ennek okán a NATO továbbra is számos intézkedéssel támogatja a szíriai fenyegetéseknek leginkább kitett Törökország védelmét. Elmondta, hogy a szíriai kormányerők és az orosz hadsereg nemrégiben indított támadásai a helyi lakosság menekülését eredményezték. „A migrációs és menekülthullám újbóli megindulása közös kihívás, amely közös megoldásokat igényel” – mondta. A főtitkár ezzel összefüggésben aggodalomra okot adónak nevezte a görög-török határon kialakul helyzetet, és reményét fejezte ki, hogy megnyugtató eredményt hoznak a rendezés érdekében tervezett magasszintű megbeszélések Ankara és az Európai Unió között. A török elnök a nap folyamán többek közt Charles Michellel, az Európai Tanács, illetve Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal a migrációs nyomásról és a szíriai helyzetről. Charles Michel a török elnökkel tervezett találkozóra érkezve kijelentette, hogy az EU kész a nyílt és őszinte párbeszédre Törökországgal a közös nevező megtalálása, valamint a kialakult migrációs helyzet megoldása érdekében. Az Európai Tanács elnöke fontosnak nevezte a 2016 őszén megkötött EU-török migrációs megállapodásban foglaltak betartását, a régió stabilitásának megőrzését és a szíriai helyzet rendezését. Görögország egy hete arról számolt be, hogy előző hétvégén csaknem tízezer bevándorlót akadályozott meg abban, hogy görög földre jusson. Négy év óta – az EU és Törökország egyezségének megkötése és a balkáni országok határzárainak bevezetése óta – nem volt ekkora tömeg, amely egyszerre próbálkozott az EU területére jutni. Az új migránshullám oka, hogy Törökország másfél hete úgy döntött, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek. Görögország erre határvédelmének megerősítésével reagált.
Szerző