Előfizetés

Pótmamára volt szüksége Zulunak, a kis szurikátának (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.10. 12:12

Fotó: STEFAN SAUER/dpa Picture-Alliance / AFP
Néha a gondozóknak is be kell segíteniük az állatkerti gyereknevelésbe.
A most már kicsit több mint egy hónapos kölyök nagyjából másfél-kéthetes és 80 grammos volt, amikor az állatkert szakembereinek át kellett venniük az anyaállattól a gondozását. Kezdetben macskatejpótló tápszer volt a fő tápláléka, de most már szilárd táplálékkal, a szurikáták számára ínycsiklandó lisztkukaccal és gyászbogárlárvával is próbálkozik. A kis Zulu gondozása szinte 24 órás feladatot ad a gondozóinak, akik a gyereknevelés teendőit éppúgy megosztják egymás között, ahogy a szurikáta csapat tagjai is. A kicsi nemcsak napközben van „pótmamáival”, mert így egyszerűbb; a gondozók éjszakára is magukkal viszik.
A mongúzfélék közé tartozó, Afrika déli részén őshonos szurikáták (Suricata suricatta) az állatkert legnépszerűbb kisemlősei. Az örökbefogadási toplistán például az elefántokkal, zsiráfokkal, gorillákkal és tigrisekkel együtt mindig az élmezőnyben szerepelnek. Népszerűségükhöz bájos megjelenésükön túl az Oroszlánkirály című rajzfilm egyik karaktere, Timon is hozzájárult, nem is beszélve a Szurikáták udvarháza című nagy sikerű dokumentumfilm-sorozatról. 
A Fővárosi Állat- és Növénykertben már több évtizede foglalkoznak szurikátákkal, egy korábbi nőstény, Vanessa, aki a „szuperanyaként” emlegetnek, élete során minden létező rekordot megdöntő számú kölyköt hozott a világra.
A csoportokban élő szurikátáknál általában a domináns pár joga a szaporodás, így a rangsorban hátrébb lévő nőstényeknek ritkán lehetnek utódaik. Ha mégis megtörténik, a nőstényt a domináns állatok akár el is üldözhetik a csapattól, a kicsit pedig el is pusztíthatják. Az állatkertekben, ahol a vadonhoz képest kevésbé küzdelmes az élet, és ezért az állatok tovább is élnek, az ilyen utódok is esélyt kapnak, például úgy, hogy a gondozók vállalják el a pótmamaságot.

Félnapi bérükkel segítik az ausztrál vadakat a bécsi állatkert dolgozói

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.10. 11:47

Fotó: Philippe Clément / AFP
A pénzt az a szervezet kapja, amely a bozóttüzekben megsérült vadállatok gyógykezelését és rehabilitációját végzi.
A schönbrunni állatkert alkalmazottjai szerda déltől ingyen dolgoznak és ugyancsak aznap 12 órától zárásig az intézmény összes bevétele a jótékony célra megy. "Én a koalákért vagyok felelős az állatkertben. Nagyon megráztak az Ausztráliában készült felvételek és tenni akartam valamit" – mondta hétfőn Kiva Cheyenne Prinsloo, a schönbrunni állatkert egyik gondozója.
A pénz az ausztrálázsiai régió állatkertjeit, akváriumait és vadasparkjait összefogó Zoo and Aquarium Association Australasia (ZAA) nevű szervezethez kerül, amelynek tagjai a bozóttüzekben megsérült vadállatoknak biztosítanak kórházi ellátást és rehabilitációs intézményeket. 
A 2019-2020-as ausztrál bozóttűzszezonban rekordot jelentő 19 millió hektárnyi terület vált a lángok martalékává. Az elsősorban Ausztrália délkeleti részén tomboló bozóttüzek legkevesebb 34 ember és több mint egymilliárd állat halálát okozták. A lángok felemésztették az állatok természetes élőhelyeinek nagy részét, ami 113 őshonos fajra, köztük a koalákra nézve jelent fenyegetést.

MME: Óvatosan a kertészkedéssel, vigyázzunk a sünökre!

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.09. 15:05

Fotó: Reiner Bernhardt/Picture-Alliance / AFP
A tavaszi munkálatok közben – véletlenül – akár teljes családok pusztulását is okozhatjuk – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja – figyelmeztetnek az állatvédők közleményükben.
A szakemberek azt ajánlják, ne vasvillával, hanem a szerszám nyelével, fentről lefelé haladva forgassuk át a halmot, az alapi részen pedig még óvatosabban, akár kesztyűs kézzel dolgozva, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün. 
Különösen óvatosnak kell lenni a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat.
A közlemény szerint amennyiben a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük nevelgetni őket, ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat.
A gallyrakás megszüntetésével érdemes legalább addig – négy-öt hetet – várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra. Amennyiben erre nincs lehetőség, érdemes kisméretű kutyaházhoz hasonló, mesterséges „süngarázst” beszerezni, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető. A sünök védelméről további részletek itt olvashatóak.