Előfizetés

23,6 hektárnyi természetvédelmi területet tarolnak le a Paks-Kalocsa hídért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.11. 07:53

Fotó:
A legkevesebb 36,6 milliárdos beruházás csak Paks 2 miatt szükséges, és egyáltalán nem biztos, hogy valaha megtérül majd.
Még az idén elkezdik annak az új Duna-hídnak az építését, ami Kalocsát és Paksot, bővebben pedig Bács-Kiskun és Tolna megyét fogja összekötni. A beruházás előkészületei gőzerővel folynak, írja a 24.hu, heteken belül várhatóan az is kiderül, ki kapja meg a megbízást a 1133 méter hosszú, 12 támaszon álló, 2×1 sávos építmény kivitelezésére. Az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánították, így a híd (ld. a Magyar Építők által közzétett fenti látványterven) is látható a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is. A portál azt írja, ennek érdekében viszont
nemrég 23,6 hektárnyi, Natura 2000-es területen álló fa kivágására adott engedélyt a kormányhivatal.

Az építési és a környezetvédelmi engedély már a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. zsebében van, az utóbbiban engedélyezte a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala a fairtást. A 24.hu szerint annak ellenére tették ezt lehetővé, hogy a híd nyomvonala a természetvédelmi szempontból kitüntetett jelentőségű, Tolnai Duna elnevezésű természetmegőrzési területet érinti, amely a Kiskunsági, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A hatóság szerint ugyanis a 23,6 hektár kiirtandó helyszín 89 százaléka "degradált", az ember természetátalakító hatásainak kitett terület, az építkezés és az üzemeltetés pedig "elviselhető" következménnyel jár majd az élővilágra nézve.
A kormány 2015-ben rendelkezett arról, hogy a Paks 2 projekttel összefüggésben tanulmányban kell vizsgálni egy Paks és Kalocsa között összeköttetést biztosító híd megvalósíthatóságát. Csak a tanulmányra 870 millió forintot különítettek el. A hídépítést Lázár János jelentette be, kiemelve, hogy az új hídra azért van szükség, hogy az atomerőmű-beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők is. Ugyanakkor a Duna ezen szakaszára feleslegesnek tűnik egy újabb átkelő, mivel Kalocsától 27 kilométerre délre található az alig használt Szent László híd, északon pedig Dunaújvárosnál, az M8-as átkelőjén, illetve a dunaföldvári Beszédes József hídon lehet keresztezni a folyót. A kormány által megrendelt tanulmányt készítő Hegymagas Kft. 2015-ben 36,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségeit, ez a 24.hu szerint
már reálisan inkább 45-50 milliárdos költséget jelenthet.

A portál idéz egy a Közlekedéstudományi Szemlében megjelent tanulmányt is, e szerint a hidat ugyan használhatja majd 100-120 ember, amíg Paks 2 épül, de a beruházás megtérülése a környező települések jövőképe szempontjából még nem látható. Ebben azt is megjegyzik, hogy a Kalocsai járásban élők inkább az utak felújítását, valamint egy kompkikötő megépítését szorgalmazzák.

Újabb magyar betegnél érték tetten a koronavírust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.11. 07:36

Fotó: Béres Márton / Népszava
Immár 13-ra nőtt az igazolt hazai fertőzések száma.
Napok óta a Szent László kórházban van elkülönítve az a nő, akit most diagnosztizáltak koronavírus-fertőzöttként. A karantén indoka esetében az volt, hogy egy korábban diagnosztizált COVID-19 fertőzött brit férfi (aki Debrecenben tartózkodott)  kontaktja. Az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrendnek megfelelően a nő esetében is haladéktalanul megkezdődik a járványügyi vizsgálat és kontaktkutatás, írja a koronavirus.gov.hu. Hazánkban eddig 13 új koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, közülük 8 iráni, 1 brit, és 4 magyar állampolgár.

A cseh miniszterelnöknek üzent az EU, de Orbán is érthet belőle

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.03.11. 07:15

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A szabálytalanul felhasznált uniós forrásokat azokkal kell visszafizettetni, akik jogtalanul részesültek belőle – javasolja az Európai Parlament lapunk birtokába jutott határozattervezete.
Nyilvánosságra kell hozni az uniós források kedvezményezettjeinek a nevét és a közpénzből finanszírozott projektek adatait. Csökkenteni kell az oligarchák által bezsebelhető támogatások összegét, a pénzügyi szabálytalanságok miatt kirótt büntetést pedig az elkövetővel kell visszafizettetni. Egyebek mellett ezt szorgalmazza az Európai Parlament (EP) lapunk birtokába került határozattervezete, amely az Andrej Babis cseh kormányfő ellen összeférhetetlenség miatt megindított ügyészségi eljárás apropóján egy sor javaslatot tartalmaz az EU pénzügyi érdekeinek védelmében. Noha a tervezet a cseh eljárással összefüggésben született, annak több megállapítása is erősen áthallásos, számos kelet-európai, több magyar botrányra is érvényesnek tűnik. Az EP ötpárti állásfoglalási indítványáról a képviselők ezen a héten döntöttek volna, de a koronavírus miatt lefújták a plenáris szavazásokat, ezért várható jóváhagyása későbbi időpontra tolódik. Az uniós törvényhozó testület már többször foglalkozott azzal a problémával, hogy a cseh miniszterelnök közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló cégek jelentős EU-s támogatásokban részesültek az elmúlt években, felvetve az összeférhetetlenség gyanúját. Az indítvány kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali szerzőit komolyan aggasztja, hogy a különféle érdekeltségekkel bíró politikusok növekvő befolyásra tesznek szert az EU számos országában. Ők nem a közérdek, hanem bizonyos személyek érdekeinek a védelmében járnak el — emelik ki. Emiatt szükségesnek ítélik, hogy az Európai Bizottság állítson fel egy állandó ellenőrző mechanizmust az összeférhetetlenség vizsgálatára, a magasrangú politikusok összeférhetetlenségének megakadályozására pedig határozzon meg közös iránymutatásokat a tagállamok számára. A képviselők helytelenítik, hogy oligarchák teszik zsebre az EU agrár- és fejlesztési támogatásainak az oroszlánrészét. Ezért kezdeményezik a közös mezőgazdasági politika szabályainak a módosítását úgy, hogy a forrásokat aktív gazdálkodók és ne politikai bennfentesek kapják. Javasolják továbbá a természetes személyek által kapható közvetlen agrártámogatások maximalizálását. Az állásfoglalás-tervezetben az EP-képviselők "ködösnek" nevezik az EU alapok engedélyezésével, elosztásával és ellenőrzésével kapcsolatos döntéshozatalt, és kifogásolják, hogy minden adat a tagállamok birtokában van, ami meggátolja a költségvetés ellenőrzésével megbízott közösségi intézmények munkáját. Teljes transzparencia kell a kedvezményezettekről — szögezik le, sajnálkozva amiatt, hogy nincs olyan közösségi jogszabály, amely erre kötelezné a nemzeti hatóságokat. A pénzügyi szabálytalanságok nem maradhatnak következmények nélkül, és a felfüggesztés vagy visszafizetés terhét nem állhatják az adófizetők — érvelnek a határozati javaslat előterjesztői. A szabálytalanul felhasznált pénzt azokkal kell visszafizettetni, akik jogtalanul részesültek belőle. A 2021-ben kezdődő költségvetési időszakban az EU támasszon olyan feltételt, amely a nemzeti törvényhozások feladatául szabná e támogatások behajtását előíró jogszabály elfogadását. A javaslattévők nem értenek egyet azzal a hatályos előírással, amely szerint a pénzügyi szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokat később újra fel lehet használni. Szerintük ez veszélybe sodorja az EU pénzügyi érdekeit, ezért azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot az EU-s alapok újrahasznosításának korlátozására. Az EP elfogadás előtt álló állásfoglalási indítványa felszólítja a tagállamok minisztereiből álló EU Tanácsot, hogy sürgősen fogadja el a jogállam és az uniós támogatások összekapcsolását előíró rendeletet.