Kiderült, hogyan károsítják a hínárerdőket az óceáni hőhullámok

Publikálás dátuma
2020.03.11. 14:59

Fotó: Paul Edmondson / AFP/Paul Edmondson
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti erdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai hatásai gyakran egyértelműek és jól dokumentáltak, keveset tudni arról, hogy ezek az események miként befolyásolják a genetikai sokféleséget és az alkalmazkodási képességet” – mutatott rá a szakember.
Wernberg szerint a vizsgálat során olyan genetikai adatokkal dolgoztak, amelyeket korábban teljesen más célból gyűjtöttek be, ám most ezeknek köszönhetően első ízben sikerült észlelni az óceáni hőhullámok genetikai sokféleségre gyakorolt hatását.
Az óceáni hőhullámok szélsőséges melegedési jelenségek, amelyeknek gyakorisága világszerte növekszik, jelentősen befolyásolva a partmenti területeknél élő tengeri fajokat. A mostani tanulmány fókuszában egy példa nélküli 2011-es óceáni hőhullám állt, amely nagyjából kétezer kilométernyi partszakaszt érintett Nyugat-Ausztrália államban. „Két hínárfaj, a Sargassum fallax és a Scytothalia dorycarpa volt érintett, néhány területen ezek 100 százalékban kipusztultak” – mondta Melinda Coleman, az egyetem munkatársa.
Szerző

Pótmamára volt szüksége Zulunak, a kis szurikátának (videó)

Publikálás dátuma
2020.03.10. 12:12

Fotó: STEFAN SAUER/dpa Picture-Alliance / AFP
Néha a gondozóknak is be kell segíteniük az állatkerti gyereknevelésbe.
A most már kicsit több mint egy hónapos kölyök nagyjából másfél-kéthetes és 80 grammos volt, amikor az állatkert szakembereinek át kellett venniük az anyaállattól a gondozását. Kezdetben macskatejpótló tápszer volt a fő tápláléka, de most már szilárd táplálékkal, a szurikáták számára ínycsiklandó lisztkukaccal és gyászbogárlárvával is próbálkozik. A kis Zulu gondozása szinte 24 órás feladatot ad a gondozóinak, akik a gyereknevelés teendőit éppúgy megosztják egymás között, ahogy a szurikáta csapat tagjai is. A kicsi nemcsak napközben van „pótmamáival”, mert így egyszerűbb; a gondozók éjszakára is magukkal viszik.
A mongúzfélék közé tartozó, Afrika déli részén őshonos szurikáták (Suricata suricatta) az állatkert legnépszerűbb kisemlősei. Az örökbefogadási toplistán például az elefántokkal, zsiráfokkal, gorillákkal és tigrisekkel együtt mindig az élmezőnyben szerepelnek. Népszerűségükhöz bájos megjelenésükön túl az Oroszlánkirály című rajzfilm egyik karaktere, Timon is hozzájárult, nem is beszélve a Szurikáták udvarháza című nagy sikerű dokumentumfilm-sorozatról. 
A Fővárosi Állat- és Növénykertben már több évtizede foglalkoznak szurikátákkal, egy korábbi nőstény, Vanessa, aki a „szuperanyaként” emlegetnek, élete során minden létező rekordot megdöntő számú kölyköt hozott a világra.
A csoportokban élő szurikátáknál általában a domináns pár joga a szaporodás, így a rangsorban hátrébb lévő nőstényeknek ritkán lehetnek utódaik. Ha mégis megtörténik, a nőstényt a domináns állatok akár el is üldözhetik a csapattól, a kicsit pedig el is pusztíthatják. Az állatkertekben, ahol a vadonhoz képest kevésbé küzdelmes az élet, és ezért az állatok tovább is élnek, az ilyen utódok is esélyt kapnak, például úgy, hogy a gondozók vállalják el a pótmamaságot.
Szerző
Frissítve: 2020.03.11. 09:31

Félnapi bérükkel segítik az ausztrál vadakat a bécsi állatkert dolgozói

Publikálás dátuma
2020.03.10. 11:47

Fotó: Philippe Clément / AFP
A pénzt az a szervezet kapja, amely a bozóttüzekben megsérült vadállatok gyógykezelését és rehabilitációját végzi.
A schönbrunni állatkert alkalmazottjai szerda déltől ingyen dolgoznak és ugyancsak aznap 12 órától zárásig az intézmény összes bevétele a jótékony célra megy. "Én a koalákért vagyok felelős az állatkertben. Nagyon megráztak az Ausztráliában készült felvételek és tenni akartam valamit" – mondta hétfőn Kiva Cheyenne Prinsloo, a schönbrunni állatkert egyik gondozója.
A pénz az ausztrálázsiai régió állatkertjeit, akváriumait és vadasparkjait összefogó Zoo and Aquarium Association Australasia (ZAA) nevű szervezethez kerül, amelynek tagjai a bozóttüzekben megsérült vadállatoknak biztosítanak kórházi ellátást és rehabilitációs intézményeket. 
A 2019-2020-as ausztrál bozóttűzszezonban rekordot jelentő 19 millió hektárnyi terület vált a lángok martalékává. Az elsősorban Ausztrália délkeleti részén tomboló bozóttüzek legkevesebb 34 ember és több mint egymilliárd állat halálát okozták. A lángok felemésztették az állatok természetes élőhelyeinek nagy részét, ami 113 őshonos fajra, köztük a koalákra nézve jelent fenyegetést.
Szerző