Előfizetés

A magyar turizmust is derékba vágta a koronavírus, már minden ötödik foglalást lemondtak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.11. 14:17

Fotó: Béres Márton / Népszava
Várhatóan feleannyi turista érkezik Magyarországra márciusban és áprilisban a koronavírus terjedése miatt, mint a korábbi években ilyenkor, a szállásbevételek is a felére eshetnek vissza. Az MTÜ adatai szerint a tavaszi foglalások ötödét már visszamondták.
Magyarország sem tudta elkerülni az európai trendeket: a koronavírus terjedése miatt a szállásfoglalások visszamondásának száma napról napra nő. A három tavaszi hónapra már a foglalások 18,5 százalékát mondták le március 10-e reggelig a top 10 küldő országból – értesült a Népszava a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). A hazai turizmus legfőbb irányítójának számító szervezet az ágazat várható adatait is látja, hiszen 1050 hazai szálloda, 1700 panzió, és 27 ezer magán szálláshely be van kötve hozzá a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon keresztül. Ennek adatai alapján a lemondások aránya a vírus magyarországi megjelenése óta kissé megugrott, az első hazai koronavírusos beteg kiszűrése utáni reggelen, azaz március 5-én ugyanis a korábbi napokhoz hasonlóan még „csak” a foglalások 16,4 százalékát mondták vissza. A TOP10 küldő piacaink közül Németországból érkezett a legtöbb lemondás: a tavaszi foglalások 13,3 százalékát mondták vissza. Az összes szállásfoglalást vizsgálva ugyanakkor az Izraelből érkezettek 40,3 százalékát, Olaszországból indítottak 37,8, míg a Romániából kezdeményezettek 25,4 százalékát mondtak vissza. A budapesti foglalásoktól a legnagyobb arányban a kínaiak (54,3 százalék) és az izraeliek (41,1 százalék) álltak el. Az MTÜ szerint a korábbi évek azonos időszakával összevetve az idén március-áprilisban várhatóan 50-60 százalékkal kevesebb külföldi vendég érkezik majd Magyarországra. A szállásdíj-bevételek ennek megfelelően várakozásaik szerint 2019. március-áprilisához viszonyítva legalább 40-50 százalékkal esnek vissza majd. Az MTÜ azt is jelezte: „a turisztikai adatok napról napra változnak, amit ma mondunk, holnap már nem biztos, hogy igaz. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg nem a számok a legfontosabbak, hanem a vírus terjedésének a megfékezése.” Mint megírtuk: Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi gazdasági évnyitóján úgy foglalta össze a koronavírusjárvány hatását az idegenforgalomra, hogy „a turisztikai szezonnak az idén kampó”. Szerinte „mindenkinek, aki valamilyen módon a logisztikában vagy a turizmusban a szokásosnál jobban hozzá van kötve az emberek utazási kedvéhez, azzal kell számolnia, hogy komoly gazdasági visszaesései lesznek. Erre jobb felkészülni, és jobb számokat készíteni”. A koronavírus terjedésével párhuzamosan világszerte zuhan a szállodai foglalások száma, sorra mondják le a nagyobb tömegeket vonzó sport- és kulturális eseményeket, a turisztikai látványosságokat egyre kevesebben látogatják, a cégek letiltották az üzleti utakat. Ha a tendencia nem fordul meg, húsvétra akár 85 százalékkal is csökkenhet az európai turizmus – vetítették előre a szakemberek az európai uniós tagállamok turisztikai szervezeteinek egyeztetésén. Az MTÜ lapunknak küldött tájékoztatása szerint „most a védekezés ideje van, de lesz idő, amikor újra a növekedésről beszélhetünk. Azt akarjuk, hogy Magyarország az elsők között állítsa helyre a turizmusát. Együtt fogunk a startvonalra állni a konkurens Ausztriával és Csehországgal, hiszen mindenhol ugyanaz történik, mindenhol zuhannak a mutatók. A koronavírus derékba vágta a turizmust, de ez egy tipikusan ellenálló ágazat, mindig a talpára esik, gondoljunk csak szeptember 11-re vagy éppen a legutóbbi SARS járványra. Ahogy túljutottunk a tetőponton, intenzív kampányokba kezdünk majd. Nemzetközi tapasztalatok szerint körülbelül 10 hónap kell ahhoz, hogy az ágazat helyreálljon, mi minden segítséget meg fogunk adni ehhez. Föl fogunk állni.” Jelezték azt is: létrehoztak egy egymilliárd forintos turisztikai vis maior alapot, annak érdekében, hogy a rövid távon jelentkező károkat enyhíteni lehessen. Ennek felhasználásáról a turisztikai szakmai szervezetekkel közösen fognak dönteni.    

Zuhannak a gázárak, de a lakosság ebből mit sem érez, lényegében háromszoros tarifáért vásárolnak az emberek

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.03.11. 13:21

Fotó: Népszava
Az egyre zuhanó tőzsdei gázárakra tekintettel az MSZP (az esélytelenek nyugalmával) immár 12. alkalommal indítványozza, hogy Orbánék csökkentsék a hat éve változatlan lakossági díjakat.
Már januárban köbméterenként 31-32 forintra csökkent az európai tőzsdei gázár - hívja fel a figyelmet a közműhivatal januári jelentésére friss Facebook-posztjában Tóth Bertalan MSZP-elnök. Ez a tavalyelőtti szint kevesebb mint harmada, de további esés még a múlt év második feléhez képest is. Egy átlagos magyar háztartás ugyanakkor a KSH szerint változatlanul a kormány által meghatározott 101 forintért jut egy köbméter gázhoz. Azóta a szaúdi olajtermelés fokozása még további mélységekbe taszította az olajárakat. Ezek máris érzékelhetők a benzinkutakon - még a fideszes gazdaságpolitika által tudatosan gyengített forint ellenére is - fogalmaz az ellenzéki politikus. Az olajáresés hatása még tovább csökkentheti a gázárakat is - véli Tóth Bertalan. Miközben tehát az irányadó tőzsdén már 30-40 forintért mérik a gázt, az Orbán-kormány 2014 április 1-je óta nem módosított a 101 forintos lakossági tarifán - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Igaz, ebbe a díjba belefoglaltatnak a szállítási-tárolási költségek és Európa legmagasabb, 27 százalékos áfája is - teszi hozzá. Bár a tőzsdei árak is gyakran változnak, a jelenlegi szint mégis csak a 2014-es alig fele, miközben a magyar emberek hat éve ugyanazt a magas tarifát kénytelenek fizetni - hívja fel a figyelmet a pártelnök. Az elmúlt hat év során bőven adódott lehetősége az Orbán-kormánynak a gázárcsökkentésre. Nem rezsiutalványokkal, nem csak egyes csoportoknak, hanem a szolgáltatási ár csökkentésével és mindenkinek. Mindez csak akarat kérdése - szögezi le. Az MSZP hat éve mondja, hogy a Fidesz-kabinet drágábban adja a lakossági gázt, a villanyt és a távhőt, mint amennyibe az kerül. 2017-ben a fogyasztók több mint 70 milliárd forinttal fizettek többet annál, mint amennyiért a gázt az állami nagykereskedő beszerezte. Nem szívességet akarnak, csak azt, hogy ne verjék át az embereket, ne nyerészkedjen Orbán és oligarcha-köre az embereken - fogalmaz Tóth Bertalan. Orbán Viktor korábban "nonprofit energiaszolgáltatást" ígért - emlékeztet. Eddig arra hivatkozva költött a Fidesz ezermilliárd forintot az adófizető pénzekből energetikai cégvásárlásokra, hogy tulajdonosi pozícióin keresztül biztosítsa úgymond az alacsony árakat. A gázszolgáltatás és -nagykereskedelem ma már állami és egyre inkább ez igaz az árampiacra is. Akkor miért nem adja az állam olcsóbban a gázt és a villanyt? Miért nem akarják Orbánék így lenyomni az árakat? Miért nem akarja az állam érvényesíteni a helyzetét? Függetlenül attól, hogy az árat központilag határozzák-e meg vagy sem, az állami cégek annyiért adhatják az energiát, amennyiért akarják - fogalmaz az ellenzéki honatya. Úgy látja, a miniszterelnöknek a profit és az osztalék az energetikában is ugyanolyan fontos, mint a családi cégek vagy a bankok esetében. Tekintettel arra, hogy az MSZP mindezek nyomán változatlanul szükségesnek tartaná az árcsökkentést, még a mai napon újra benyújtják az Országgyűlésnek azt a javaslatunkat, ami alapján április 1-jétől az átlagfogyasztás mértékéig 32 százalékkal csökkenne a gáz egyetemes szolgáltatási, illetve 10-10 százalékkal az áram- és távhőszolgáltatás lakossági árát. Ideje lenne csökkenteni a gázárakat! - fogalmaz Tóth Bertalan. Mindezek kapcsán megjegyzendő: az értékelés gazdaságilag megalapozott. Az állami nagykereskedőnek külön tételként kell számon tartania a (világpiaci) beszerzési árai és a (kötött) eladási ára között képződő extraprofitját, ami a cég saját bevallása szerint is több tízmilliárd forint (de szakértők szerint valójában több százmilliárdra rúghat). Mindazonáltal az MSZP sikerére vajmi kevés az esély. A kormányoldal 2015 óta 11 alkalommal siklatta ki az ellenzéki párt - gazdasági számításokkal alátámasztott - kezdeményezését. Mégpedig úgy, hogy az indítványt még bizottsági szakban leszavazva azt még a nyílt ülés elé se engedték. Miközben a Fidesz rendszeres sajtótájékoztatókon ismételgeti a "rezsicsökkentés értékeinek megőrzését", az MSZP mostani, 12. energiaárcsökkentési indítványa is bizonyára a parlamenti süllyesztőben végzi.

Szigort ígér az MNB az adatszolgáltatás elmulasztóinak, máris elrendelték két vállalkozás felszámolását

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.11. 11:05

Fotó: Népszava
Tavaly átlag negyede a bankcsoporthoz nem tartozó pénzügyi vállalkozásoknak nem mutatta be időben negyedéves adatait a jegybanknak.
Két pénzügyi vállalkozás felszámolását rendelte el szabálysértés miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint szerdán közölték, súlyos adatszolgáltatási jogsértések miatt így visszavonták
  • a Credit Unió Pénzügyi Zrt. és
  • a Pannon Star Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. engedélyét.
Tavaly negyedévente átlagosan 45 olyan, bankcsoporthoz nem tartozó pénzügyi vállalkozás működött Magyarországon, amely a határidőt elmulasztva késedelmesen, vagy egyáltalán nem küldte meg a tevékenységét bemutató éves vagy negyedéves adatokat az MNB-nek. Akadnak olyanok is, amelyek azóta sem teljesítették jogszabály alapján előírt adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az ilyen mulasztások megnehezítik, hogy a jegybank érdemben tudja felügyelni az adott pénzügyi vállalkozásokat. Ezért
a piacok biztonsága, a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében az MNB 2020-tól szigorúbb fellépést ígér.

Céljuk, hogy összességében ne telhessen el 6 hónapnál hosszabb olyan időszak, ameddig az MNB nem rendelkezik információval egy felügyelt pénzügyi vállalkozás tevékenységéről.
A jegybank felügyelete alá jelenleg 225 nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozás tartozik, amelyek jellemző tevékenysége hitel- és pénzkölcsön nyújtás, lízing, követelésvásárlás, folyó faktoring és kézizálog kölcsön nyújtása (a hitelintézetektől eltérően betétet, egyéb pénzügyi eszközöket nem gyűjthetnek). Általában a nem prudensen működő piaci szereplőknél fordul elő, hogy nem teljesítik adatszolgáltatásukat, váratlanul elérhetetlenné válnak, nem veszik át a jegybank elektronikusan kézbesített küldeményeit, vagy éppen figyelmen kívül hagyják az MNB egyéb hivatalos jelzéseit is.