Már januárban köbméterenként 31-32 forintra csökkent az európai tőzsdei gázár - hívja fel a figyelmet a közműhivatal januári jelentésére friss Facebook-posztjában Tóth Bertalan MSZP-elnök. Ez a tavalyelőtti szint kevesebb mint harmada, de további esés még a múlt év második feléhez képest is. Egy átlagos magyar háztartás ugyanakkor a KSH szerint változatlanul a kormány által meghatározott 101 forintért jut egy köbméter gázhoz.
Azóta a szaúdi olajtermelés fokozása még további mélységekbe taszította az olajárakat. Ezek máris érzékelhetők a benzinkutakon - még a fideszes gazdaságpolitika által tudatosan gyengített forint ellenére is - fogalmaz az ellenzéki politikus. Az olajáresés hatása még tovább csökkentheti a gázárakat is - véli Tóth Bertalan.
Miközben tehát az irányadó tőzsdén már 30-40 forintért mérik a gázt, az Orbán-kormány 2014 április 1-je óta nem módosított a 101 forintos lakossági tarifán - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Igaz, ebbe a díjba belefoglaltatnak a szállítási-tárolási költségek és Európa legmagasabb, 27 százalékos áfája is - teszi hozzá. Bár a tőzsdei árak is gyakran változnak, a jelenlegi szint mégis csak a 2014-es alig fele, miközben a magyar emberek hat éve ugyanazt a magas tarifát kénytelenek fizetni - hívja fel a figyelmet a pártelnök. Az elmúlt hat év során bőven adódott lehetősége az Orbán-kormánynak a gázárcsökkentésre. Nem rezsiutalványokkal, nem csak egyes csoportoknak, hanem a szolgáltatási ár csökkentésével és mindenkinek. Mindez csak akarat kérdése - szögezi le.
Az MSZP hat éve mondja, hogy a Fidesz-kabinet drágábban adja a lakossági gázt, a villanyt és a távhőt, mint amennyibe az kerül. 2017-ben a fogyasztók több mint 70 milliárd forinttal fizettek többet annál, mint amennyiért a gázt az állami nagykereskedő beszerezte.
Nem szívességet akarnak, csak azt, hogy ne verjék át az embereket, ne nyerészkedjen Orbán és oligarcha-köre az embereken - fogalmaz Tóth Bertalan.
Orbán Viktor korábban "nonprofit energiaszolgáltatást" ígért - emlékeztet. Eddig arra hivatkozva költött a Fidesz ezermilliárd forintot az adófizető pénzekből energetikai cégvásárlásokra, hogy tulajdonosi pozícióin keresztül biztosítsa úgymond az alacsony árakat. A gázszolgáltatás és -nagykereskedelem ma már állami és egyre inkább ez igaz az árampiacra is. Akkor miért nem adja az állam olcsóbban a gázt és a villanyt? Miért nem akarják Orbánék így lenyomni az árakat? Miért nem akarja az állam érvényesíteni a helyzetét? Függetlenül attól, hogy az árat központilag határozzák-e meg vagy sem, az állami cégek annyiért adhatják az energiát, amennyiért akarják - fogalmaz az ellenzéki honatya. Úgy látja, a miniszterelnöknek a profit és az osztalék az energetikában is ugyanolyan fontos, mint a családi cégek vagy a bankok esetében.
Tekintettel arra, hogy az MSZP mindezek nyomán változatlanul szükségesnek tartaná az árcsökkentést, még a mai napon újra benyújtják az Országgyűlésnek azt a javaslatunkat, ami alapján április 1-jétől az átlagfogyasztás mértékéig 32 százalékkal csökkenne a gáz egyetemes szolgáltatási, illetve 10-10 százalékkal az áram- és távhőszolgáltatás lakossági árát. Ideje lenne csökkenteni a gázárakat! - fogalmaz Tóth Bertalan.
Mindezek kapcsán megjegyzendő: az értékelés gazdaságilag megalapozott. Az állami nagykereskedőnek külön tételként kell számon tartania a (világpiaci) beszerzési árai és a (kötött) eladási ára között képződő extraprofitját, ami a cég saját bevallása szerint is több tízmilliárd forint (de szakértők szerint valójában több százmilliárdra rúghat). Mindazonáltal az MSZP sikerére vajmi kevés az esély. A kormányoldal 2015 óta 11 alkalommal siklatta ki az ellenzéki párt - gazdasági számításokkal alátámasztott - kezdeményezését. Mégpedig úgy, hogy az indítványt még bizottsági szakban leszavazva azt még a nyílt ülés elé se engedték. Miközben a Fidesz rendszeres sajtótájékoztatókon ismételgeti a "rezsicsökkentés értékeinek megőrzését", az MSZP mostani, 12. energiaárcsökkentési indítványa is bizonyára a parlamenti süllyesztőben végzi.
