Támogatnák a rövid repülőutak betiltását az európaiak

Publikálás dátuma
2020.03.11. 17:04

Fotó: SAM PANTHAKY / AFP
Egy felmérés szerint az uniós polgárok többsége támogatja a klímaváltozás elleni lépéseket, így a légi közlekedésre kivetett karbonadó bevezetését is.
A klímaváltozás elleni küzdelemben az európaiak többsége fontosnak tartaná a rövid távú repülőutak tilalmának bevezetését egy felmérés szerint. Az Európai Befektetési Bank (EIB) által megrendelt felmérésben a több mint 28 ezer európai válaszadó 62 százaléka szavazott a rövid távú repülések tilalmára, 72 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy támogatná a repülőutakra kivetett karbonadót.
A 2019 szeptemberében és októberében elvégzett felmérésben – akkor még Nagy-Britanniával együtt – az Európai Unió 28 tagállamának polgárai vettek részt. A kérdőívben pontosan nem határozták meg, hogy milyen hosszúságú utat értenek rövid távú repülés alatt.
Az Európai Gazdasági Térségbe tartozó repülőjáratok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége az uniós adatok alapján minden évben nőtt az elmúlt öt évben. Bár néhány légitársaság már önként megkezdte karbon-kibocsátásának ellentételezését emissziós jogok vásárlásával, de az még nem világos, hogy az EU ezt elfogadja-e a 2050-es cél eléréséhez való hozzájárulásként.
Az EIB rámutatott, hogy felmérése szerint az európaiak támogatják a klímaváltozás elleni lépéseket, akkor is, ha az a mindennapi életüket is érinti, ugyanakkor az olyan lépések, amelyek közvetlenül növelik a kiadásaikat, kisebb támogatottságot élveznek. A felmérés tanúsága szerint az európaiak 59 százaléka támogatja a magasabb karbon-kibocsátással járó élelmiszerek – köztük a vörös húsok –, továbbá a nagy távolságról történő szállítás és néhány ruházati termék árának emelését.
Az európaiak túlnyomó többsége, 91 százaléka támogatta, hogy az iskolákban a klímaváltozással és újrahasznosítással kapcsolatos ismereteket tanítsanak, és 85 százalék az egyszer használatos műanyagok betiltása mellett foglalt állást. Az EU jövőre tervezi az egyszer használatos műanyagok, köztük a szívószálak, fültisztítópálcikák és műanyag evőeszközök betiltását.
Szerző

Kiderült, hogyan károsítják a hínárerdőket az óceáni hőhullámok

Publikálás dátuma
2020.03.11. 14:59

Fotó: Paul Edmondson / AFP/Paul Edmondson
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti erdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai hatásai gyakran egyértelműek és jól dokumentáltak, keveset tudni arról, hogy ezek az események miként befolyásolják a genetikai sokféleséget és az alkalmazkodási képességet” – mutatott rá a szakember.
Wernberg szerint a vizsgálat során olyan genetikai adatokkal dolgoztak, amelyeket korábban teljesen más célból gyűjtöttek be, ám most ezeknek köszönhetően első ízben sikerült észlelni az óceáni hőhullámok genetikai sokféleségre gyakorolt hatását.
Az óceáni hőhullámok szélsőséges melegedési jelenségek, amelyeknek gyakorisága világszerte növekszik, jelentősen befolyásolva a partmenti területeknél élő tengeri fajokat. A mostani tanulmány fókuszában egy példa nélküli 2011-es óceáni hőhullám állt, amely nagyjából kétezer kilométernyi partszakaszt érintett Nyugat-Ausztrália államban. „Két hínárfaj, a Sargassum fallax és a Scytothalia dorycarpa volt érintett, néhány területen ezek 100 százalékban kipusztultak” – mondta Melinda Coleman, az egyetem munkatársa.
Szerző

Pótmamára volt szüksége Zulunak, a kis szurikátának (videó)

Publikálás dátuma
2020.03.10. 12:12

Fotó: STEFAN SAUER/dpa Picture-Alliance / AFP
Néha a gondozóknak is be kell segíteniük az állatkerti gyereknevelésbe.
A most már kicsit több mint egy hónapos kölyök nagyjából másfél-kéthetes és 80 grammos volt, amikor az állatkert szakembereinek át kellett venniük az anyaállattól a gondozását. Kezdetben macskatejpótló tápszer volt a fő tápláléka, de most már szilárd táplálékkal, a szurikáták számára ínycsiklandó lisztkukaccal és gyászbogárlárvával is próbálkozik. A kis Zulu gondozása szinte 24 órás feladatot ad a gondozóinak, akik a gyereknevelés teendőit éppúgy megosztják egymás között, ahogy a szurikáta csapat tagjai is. A kicsi nemcsak napközben van „pótmamáival”, mert így egyszerűbb; a gondozók éjszakára is magukkal viszik.
A mongúzfélék közé tartozó, Afrika déli részén őshonos szurikáták (Suricata suricatta) az állatkert legnépszerűbb kisemlősei. Az örökbefogadási toplistán például az elefántokkal, zsiráfokkal, gorillákkal és tigrisekkel együtt mindig az élmezőnyben szerepelnek. Népszerűségükhöz bájos megjelenésükön túl az Oroszlánkirály című rajzfilm egyik karaktere, Timon is hozzájárult, nem is beszélve a Szurikáták udvarháza című nagy sikerű dokumentumfilm-sorozatról. 
A Fővárosi Állat- és Növénykertben már több évtizede foglalkoznak szurikátákkal, egy korábbi nőstény, Vanessa, aki a „szuperanyaként” emlegetnek, élete során minden létező rekordot megdöntő számú kölyköt hozott a világra.
A csoportokban élő szurikátáknál általában a domináns pár joga a szaporodás, így a rangsorban hátrébb lévő nőstényeknek ritkán lehetnek utódaik. Ha mégis megtörténik, a nőstényt a domináns állatok akár el is üldözhetik a csapattól, a kicsit pedig el is pusztíthatják. Az állatkertekben, ahol a vadonhoz képest kevésbé küzdelmes az élet, és ezért az állatok tovább is élnek, az ilyen utódok is esélyt kapnak, például úgy, hogy a gondozók vállalják el a pótmamaságot.
Szerző
Frissítve: 2020.03.11. 09:31