A világon már a második beteg, egy londoni férfi gyógyult meg a HIV-fertőzésből. A „Londoni Beteg” néven emlegetett rákos venezuelai férfi már egy évvel ezelőtt is a hírek élére került, amikor a Cambridge-i Egyetem kutatói bejelentették, 18 hónapja nincs nyoma a vérében az AIDS-t okozó vírusnak. Miután az elmúlt harminc hónapban nem mutatta a fertőzöttség jeleit, minden valószínűséggel a beteg meggyógyult. „Majdnem minden olyan helyet megvizsgáltunk, ahol a vírus elrejtőzhet, és mindegyik negatív jeleket mutatott aktív vírus jelenlétére. Nehéz elképzelni, hogy egy olyan vírus, amely sejtek milliárdjait képes megfertőzni, egyszerűen eltűnt” – jelentette be az AFP-nek Ravindra Gupta, a Lancet HIV-ben megjelent tanulmány vezető szerzője. A tesztek csak szaporodásra képtelen vírustöredékeket tudtak kimutatni.
A 40 éves férfit, Adam Castillejót 2003-ban diagnosztizálták HIV-vel, 2012 óta kapott stabilizáló kezelést. Ekkor állapították meg azt is, Hodgkin-limfómája, rákja van. 2016-ban végeztek nála csontvelő átültetést, amelynek során olyan őssejteket kapott, amelyek mutációval rendelkeztek: ilyen csak az európaiak egy százalékának van, és képes a HIV szaporodását megakadályozni. Castillejónál 30 hónapja nem mutatkoznak a HIV jelei, miután az addigi antiretrovirális terápiával felhagytak nála.
Az amerikai Timothy Brown, a ,,Berlini Beteg" volt az első, aki hasonló kezelés után 2011-ben meggyógyult.
A kutatók ugyanakkor figyelmeztettek, az esetek nem jelentik azt, hogy ezentúl mindenki meggyógyítható az őssejtterápiával, a HIV-fertőzés még mindig egymillió életet követel évente. Castillejo kezelése az utolsó lehetőség volt, enélkül a vérrák megölte volna. Az agresszív kezelést a rák betegségére kapta, nem a HIV ellen. A jelenlegi HIV-gyógyszerek nagyon hatásosak, a vírust hordozó emberek hosszú és egészséges életet képesek élni. „A gyógymód igen kockázatos, ezért csak utolsó lehetőségként vesszük igénybe olyanok esetében, akik a HIV-fertőzés mellett életveszélyes vérképzőszervi daganattól is szenvednek” – tette hozzá Gupta.
A tudósok most azt mérlegelik, hogy olyan HIV-fertőzöttek, akik nem mutatnak javulást a hagyományos gyógyszeres kezelésre, vajon alkalmasak-e őssejt átültetésre. Ez azonban etikai problémákat is felvet, mert ebben az esetben 10 százalékkal nagyobb az elhalálozás esélye, mintha nem csinálnak semmit. Sharon Lewin, a Melbourne-i Egyetem fertőzőbetegség szakértője és a Nemzetközi AIDS Társaság tagja szerint az eredmények izgalmasak, de a csontvelő-átültetés nem minden esetben járható út. „Folyamatosan erősítenünk kell a megelőzés, a korai felismerés és kezelés fontosságát, ezek a HIV/AIDS-kezelés alapvető oszlopai” – mondta.
