Előfizetés

Közönségből közösséggé váltunk – Világklasszisok a 15 éves Müpa új évadában

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.03.12. 10:00

Fotó: Jani Martin / Népszava
Fellép a tenorsztár Ramón Vargas, Gyenyisz Macujev zongoraművész és a szaxofonos Branford Marsalis is.
Aki kíváncsi arra, miért avathatta Károly herceg a londoni Royal College of Music díszdoktorává Jonas Kaufmann mellett Sir Antonio Pappanót, annak végképp érdemes meghallgatnia a Római Santa Cecilia Akadémia Zenekarát szeptember 27-én a Müpában. Pontosan négy évvel ezelőtt játszottak már a Komor Marcell téren, akkor a világ legjobb szimfonikus együtteseinek egyikeként emlegették a zenekart a kritikusok. Idén Beethoven István király nyitányát, Richard Strauss Hősi élet című szimfonikus költeményét és Chopin II. (f-moll) zongoraversenyét adják elő a 25 éves kanadai zongoraművész, a Chopin-lemezeiért Echo Klassik-díjat nyert Jan Lisiecki közreműködésével.
A szeptemberi koncert hírét a Müpa következő évadáról szóló sajtótájékoztatón jelentette be a 15 éves intézmény vezérigazgatója, miután a Győri Balett táncosai adtak elő részletet a Lajkó Félix zenéjével készülő GisL-ből, amely egyébként a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóelőadása lesz. A Győri Balett lesz a Müpa évadának együttese, a rezidens zenész pedig Várdai István csellóművész lesz, aki a szerda délelőtti sajtótájékoztatón is bizonyította, milyen elképesztően játszik Bachot. Is.
„A Müpa zseniális tér a szó legszorosabb és legtágabb értelmében: a gondolkodás, a szabadság, a bátorság, az alkotás, a találkozás, a figyelem, az innováció, az inspiráció tere” – állítja Káel Csaba, aki a koncertek, előadások, pódiumestek felsorolása mellett arról is beszélt a színpadon ülő újságíróknak, hogy mennyire fontos, hogy a közönségből egyre inkább közösségé vált a Müpa publikuma.
A Bécsi Filharmonikusok a világ legjobbjai között való említése nem nagy kockázat, a 180 éves együttes saját hangzásvilága könnyen felismerhető, Claudio Abbado egyszer azt mondta velük kapcsolatban: „Nem vezénylem őket; együtt hozunk létre zenét.”. 2021. május 25-én a budapesti közönség megtapasztalhatja, hogy hoz velük együtt létre Mahler-szimfóniákat a színes hírek szerint a pilótaságból visszatérő brit karmester, Daniel Harding. A régizene rajongói Ann Hallenberg, Roberta Invernizzi, Sophie Karthäuser, Anders Dahlin és Christian Immler előadásában Haydn Tóbiás visszatérése című művét hallgathatják meg, de itt lesz a Philippe Herreweghe vezényelte Orchestre des Champs-Élysées és a Collegium Vocale Gent együttese is. Napjaink egyik legfontosabb operaénekesnője, Elīna Garanča. A lett mezzoszoprán Bizet Carmenjének koncertszerű előadásával érkezik, a bariton Ludovic Tézier estjén pedig még a vendég is olyan híresség, mint a mexikói tenorsztár, Ramón Vargas.
Először a klasszikus zene jut eszünkbe a Müpáról, de a jazz, a könnyűzene és az irodalom is helyet kap az épületben. Visszatér Budapestre a sokak által Sting Englishman in New York-jának kísérő szaxofonosaként ismert jazz világsztár: Branford Marsalis, Gyenyisz Macujev orosz zongoravirtuóz pedig műfaji határokat feszeget áprilisi koncertjén, amelyen Gershwintől Ellingtonig, Grieg-feldolgozástól Piazzoláig, Rahmanyinovtól saját szerzeményeiig tartó skálán játszik darabokat.

A Vígszínház társulatából 113-an Rudolf Péterre szavaztak, Eszenyi Enikő csak 5 voksot kapott

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.11. 21:33

Fotó: Népszava
A szakmai bizottság a színházat tizenegy éve vezető Eszenyi Enikőt javasolta igazgatónak.
Bár a Vígszínház igazgatósága „jogilag aggályosnak” tartotta egy hivatalos szavazás megrendezését a társulaton belül, a színház dolgozóiból álló szakszervezet mégis lehetőséget talált arra, hogy a munkatársak közöljék a véleményüket a szakmai bizottságban a társulatot képviselő Hegyi Barbarával – nyilatkozta az Indexnek Csőre Gábor színész, a szakszervezet elnöke. Az ügy előzménye, hogy az igazgatóválasztás miatt a fenntartó önkormányzat által összehívott szakmai bizottságba egy tagot a színháznak kell delegálnia, aki a társulat véleményét képviseli. Két fordulós szavazás után ezt a szerepet végül Hegyi Barbara nyerte. Csőre Gábor, a Vígszínház szakszervezeti vezetője azt mondta a portálnak, hogy Hegyi Barbara szeretett volna egy társulati ülést összehívni, de jogilag erre nem volt lehetősége, a színház igazgatósága pedig nem kívánt élni a lehetőséggel. Ezért a szakszervezet úgy döntött, hogy szakszervezeti toborzóval egybekötött ülést hívnak össze, amelyre így azok is elmehettek, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Az ülésen mindhárom pályázó részt vett: Eszenyi Enikő, Rudolf Péter és Csányi János. Húsz perc állt mindegyikük rendelkezésére, hogy ismertessék a színház jövőjéről alkotott elképzeléseiket.
Csőre elmondása szerint az igazgatóság azt jelezte neki, „jogilag aggályosnak” tartják egy hivatalos szavazás lefolytatását, de így a társulat végül mégis közölhette Hegyi Barbarával, hogy melyik jelöltet támogatja.
Az Index információi szerint ezt 118-an tették meg, ebből 5 szavazat érkezett Eszenyi Enikőre, 113-an Rudolf Péterre szavaztak. Csányi Jánosra nem szavaztak.

A minisztérium küldöttjéből, a minisztérium által kinevezett Színházművészeti Bizottság delegáltjaiból, a fővárosi önkormányzat által küldött egy fideszes és egy ellenzéki politikusból, valamint Hegyi Barbarából és Csőre Gáborból álló szakmai bizottság végül Eszenyi Enikő pályázatát támogatta. Eszenyi Enikő 6 igen és 3 nem, Rudolf Péter pedig 4 igen és 3 nem szavazatot kapott, az ő esetében ketten tartózkodtak. Csányi János nem kapott voksot. A döntés után nem sokkal bejelentette a főváros, hogy kivizsgálják, mi igaz a napokban a sajtóban megjelent, Eszenyi verbális erőszakjáról és agresszív vezetői kommunikációjáról szóló vádakból.

Nem egyértelmű, hogy bezárják-e a mozikat

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.03.11. 17:23

Fotó: Shutetrstock
Noha Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter száját elhagyta a „bezárnak a mozik” kijelentés az operatív törzs sajtótájékoztatóján, az üzemeltetők kivárnak a konkrét kormányrendelkezésig.
Buda Andrea, a piacvezető Cinema City multiplex hálózat pr- és marketingigazgatója lapunknak úgy fogalmazott: jelenleg próbálják értelmezni a kormánydöntést. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi gyakorlat értelmében a száz fős korlátozást termenként értik a gyakorlatban. Azaz: ha adott egy négyszáz fős moziterem, akkor abba maximum száz ülőhelyet értékesítenek, méghozzá oly módon, hogy a nézők között meglegyen a megfelelő távolság. Buda Andrea szerint abban nem lenne túl sok logika, hogy a mozikat bezárják, de a plázák boltjai attól függetlenül tovább üzemelhetnek. Így jelen pillanatban kivárnak és a pontos rendelet ismeretében közleményben tájékoztatják a nézőket. Hasonlóan vélekedik a hat fővárosi filmszínházat üzemeltető önkormányzati cég vezérigazgatója, Liszka Tamás is, aki szintén kivár a válasszal arra a kérdésre, bezárják-e az artmozijaikat és a Corvint. Abban az esetben, ha a kormány a totális bezárás mellett dönt, akkor elkezdik felújítani az intézményeket, illetve tovább dolgoznak a fővárost behálózó kertmozi projektjükön, lévén, hogy a szabadtéri vetítések esetében sokkal kedvezőbbek a lehetőségek. A korlátozások globális szinten lesznek kihatással a mozgókép fogyasztási szokásainkra, így a szaklapok elemzői a streaming szolgáltatók – mint a Netflix és a HBO Go – aranykorát prognosztizálják. Ad absurdum, a helyzet annyira hátrányos helyzetbe hozhatja a mozitulajdonosokat, a filmstúdiókat és a forgalmazókat, hogy könnyen lehet: az év végére tényleg teljesen felborulnak az erőviszonyok a szakmában. Azonban ha a koronavírus okozta válság elhúzódik, az kihatással lesz a streaming cégekre is, hiszen maguk a forgatások is veszélybe kerülhetnek. Ha egy filmes stábban valakit koronavírussal diagnosztizálnak, szinte biztosra vehető a karantén és a produkció megbénulása, márpedig a vírus nem válogat streamingre vagy moziba kerülő filmek vagy sorozatok között, mindenkit egyformán érint.