Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta éves emberi jogi jelentését, amelyben az emberi jogok helyzetét elemzi a világ országaiban. A jelentést az amerikai külügyminisztérium washingtoni munkatársai és az Egyesült Államok külföldi nagykövetségei együttesen állították össze Robert Destro államtitkár-helyettes irányításával, majd Mike Pompeo külügyminiszter mutatta azt be. A tárcavezető hangsúlyozta: az idei jelentésben is "fellebben a fátyol azokról a sötét helyekről, ahol az emberi jogokat megsértik". Külön megemlítette Kínát, Venezuelát, Iránt és Kubát.
Magyarországról szólva a jelentés már a kormányzó Fidesz-KDNP kétharmada kapcsán megjegyzi: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői szerint "az alapvető jogokat és szabadságot összességében tiszteletben tartották, habár a választások légköre ellenséges volt". Idézte a jelentés az EBESZ megjegyzését, miszerint "a kormányzati információs kampány jórészt megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától".
Aztán megállapítják azt is, hogy jelentős emberi jogi problémák jellemzik Magyarországot. Így, mint sorolják,
megfigyelhető politikai megfélemlítés;
jogi megszorítások értek civil szervezeteket - köztük a büntetőjogi és pénzügyi büntetésekkel sújtott, migrációval kapcsolatos tevékenységet végző nem-kormányzati szervezeteket (NGO-kat) -;
jelentések szerint az államhatalommal korrupt módon visszaélve juttattak kiváltságokat egyes gazdasági szereplőknek;
megörtént eseményekről beszámoló újságírókat is felelősségre lehet vonni rágalmazásért; és
az emberkereskedelem is jelen van Magyarországon.
A jelentés leszögezte: Magyarországon nincsenek jogtalan letartóztatások, sem politikai foglyok, a kormány nem tüntet el embereket. Bár - jegyezte meg a dokumentum - a hivatalos statisztikák és NGO-k szerint a börtönök túlzsúfoltak és gyakran szegényes a higiéniai környezetük. A börtönökben ugyancsak jelen van az erőszak és az előítéletesség, a hatóságok részéről is. Viszont legalább jól működik az óvadéki rendszer és
A jelentés megemlíti, hogy európai intézmények és nemzetközi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a fékek és ellensúlyok rendszerének általuk vélt gyengülése miatt. Ezzel kapcsolatban felidézik a közigazgatási bíróságok azóta elvetett tervét, Handó Tünde ügyét az OBT-vel, illetve
A szólásszabadságról - beleértve a sajtószabadságot -, a jelentés hangsúlyozza: a magyar alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, beleértve a média szabadságát is, formális megszorítások csak a gyűlöletbeszédre vonatkoznak. Ugyanakkor nem mulasztják el megemlíteni, hogy elemzések szerint
Ráadásul a kormányzati hirdetések elosztásával is beavatkozik a médiapiacba az Orbán-kormány, még ha a nyomásgyakorláson túl nyílt cenzúra nem is figyelhető meg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pedig a kormány céljaihoz asszisztál, olvasható a jelentésben.
A jelentés az MTA és a CEU vegzálását sem mulasztja el megemlíteni. De kitért arra is, hogy emberi jogi aktivisták, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság bírálta a magyar kormány bevándorlókkal és menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlatát. Felidézte azt az esetet, amelyet ezek a szervezetek jeleztek: 2018 őszén a magyar-szerb határon a kerítés szerbiai oldalára tolták vissza a menedékkérőket. Megjegyzik, a magyar rendőrök ezt olyan menekültekkel is megtehetik, akik még csak nem is Szerbia felől léptek az országba, valamint kiemelik, hogy a "biztonságos harmadik országról" szóló kormányzati fikció miatt gyakorlatilag bárki menedékkérelmét elutasíthatják a magyar hatóságok. Az amerikai külügy által figyelembe vett szervezetek jelentései szerint továbbá
Az antiszemitizmusról írva a jelentés a Tett és Védelem nevű szervezet adataira hivatkozik. Ezek szerint 2018-ban 32 antiszemita gyűlöletbűncselekmény történt, ezek közül 19 gyűlöletbeszéd, 10 vandalizmus és 3 fizikai támadás volt. Megemlíti a dokumentum, hogy aggasztó például a Mi Hazánk mozgalom menete Horthy Miklós kormányzó Budapestre történt bevonulásának évfordulóján. A jelentés egyébként sikerként értékelte az Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezését. De az előítéletekről szólva az antiszemita történések mellett megemlítenek számos roma-ellenes, illetve az LMBTQ emberek elleni incidenst, melyekben megesik, hogy a kormánypárt is partner.
