Az elmúlt öt év volt a legmelegebb fél évtized a Földön az iparosodás kora óta

Publikálás dátuma
2020.03.12. 09:33

Fotó: WLADIMIR BULGAR/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Tovább fog emelkedni a hőmérséklet, és a 2019-hez hasonló évek lesznek a "normálisak"– derült ki a globális éghajlat állapotáról szóló évi jelentésből.
Továbbra is emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentése szerint. A globális éghajlat állapotáról szóló szokásos évi jelentés a világ meteorológiai szolgálatai és egyéb fontos intézményei által szolgáltatott adatokat összegzi – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A mutatók szerint 
2019-ben a globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb a 19. század második felében mért átlaghőmérsékletnél.

Ennél melegebbet csupán 2016-ban jegyeztek fel, akkor a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kora előtti szintet, igaz abban az évben erős volt a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség.
Az elmúlt öt év volt továbbá a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede. A különösen érintett területek közé tartoztak Ausztrália, Alaszka, Észak-Oroszország, Kelet-Európa és Dél-Afrika bizonyos területei. Észak-Amerikai középső része volt az egyetlen jelentős szárazföldi terület, ahol az átlag alatti hőmérsékletet mértek.
Az antarktiszi ózonlyuk a legkisebb kiterjedésű volt 2002 óta, miután az Antarktisz feletti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben.
Az óceánok hőtartalma tavaly volt az eddig mért legmagasabb. A globális átlagos tengerszint magassága rekordot döntött 2019-ben, míg az arktiszi és antarktiszi tengeri jég kiterjedése jóval az átlag alatt volt. A gleccserjég tovább fogyatkozott immár a 32. egymást követő évben.
Az ember okozta klímaváltozást döntően az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése okozza. A három legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben, mostanra elérve az iparosodás kora előtt - 1750-ben - mért érték 147, 259, illetve 123 százalékát. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével felszabaduló szén-dioxid globális kibocsátása elérte a rekordot jelentő 36,6 milliárd tonnát, amelynek nagyjából a felét nyeli el a növényzet és az óceánok.
A jelentés a legjelentősebb globális éghajlati események közé sorolja az Ausztráliát sújtó aszályt és a szélsőséges bozóttűzszezont. A tavalyi volt a legmelegebb és legszárazabb év Ausztráliában az időjárási feljegyzések kezdete óta, ugyanakkor Dél-Afrikát, Délkelet-Ázsiát és Közép-Chilét is jelentős aszály sújtotta 2019-ben. Európán két rendkívüli hőhullám söpört végig a nyári hónapokban. 
A trópusi ciklonok a legpusztítóbb időjárási jelenségek közé tartoznak a legtöbb évben, és 2019 sem volt kivétel. A Mozambikban és Zimbabwében márciusban tomboló Idai hurrikán több mint 900 ember halálát okozta. A Dorian hurrikán óriási pusztítást végzett a Bahama-szigeteken, míg a Hagibis tájfun hatalmas áradásokat okozott Japánban. Az Indiai-óceán északi részén az eddigi legaktívabb ciklonszezont mérték.
A globális klíma-előrejelzések szerint minden forgatókönyv esetén tovább fog emelkedni a hőmérséklet, és a 2019-hez hasonló évek válnak a normává az évtizedben.
Szerző

Támogatnák a rövid repülőutak betiltását az európaiak

Publikálás dátuma
2020.03.11. 17:04

Fotó: SAM PANTHAKY / AFP
Egy felmérés szerint az uniós polgárok többsége támogatja a klímaváltozás elleni lépéseket, így a légi közlekedésre kivetett karbonadó bevezetését is.
A klímaváltozás elleni küzdelemben az európaiak többsége fontosnak tartaná a rövid távú repülőutak tilalmának bevezetését egy felmérés szerint. Az Európai Befektetési Bank (EIB) által megrendelt felmérésben a több mint 28 ezer európai válaszadó 62 százaléka szavazott a rövid távú repülések tilalmára, 72 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy támogatná a repülőutakra kivetett karbonadót.
A 2019 szeptemberében és októberében elvégzett felmérésben – akkor még Nagy-Britanniával együtt – az Európai Unió 28 tagállamának polgárai vettek részt. A kérdőívben pontosan nem határozták meg, hogy milyen hosszúságú utat értenek rövid távú repülés alatt.
Az Európai Gazdasági Térségbe tartozó repülőjáratok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége az uniós adatok alapján minden évben nőtt az elmúlt öt évben. Bár néhány légitársaság már önként megkezdte karbon-kibocsátásának ellentételezését emissziós jogok vásárlásával, de az még nem világos, hogy az EU ezt elfogadja-e a 2050-es cél eléréséhez való hozzájárulásként.
Az EIB rámutatott, hogy felmérése szerint az európaiak támogatják a klímaváltozás elleni lépéseket, akkor is, ha az a mindennapi életüket is érinti, ugyanakkor az olyan lépések, amelyek közvetlenül növelik a kiadásaikat, kisebb támogatottságot élveznek. A felmérés tanúsága szerint az európaiak 59 százaléka támogatja a magasabb karbon-kibocsátással járó élelmiszerek – köztük a vörös húsok –, továbbá a nagy távolságról történő szállítás és néhány ruházati termék árának emelését.
Az európaiak túlnyomó többsége, 91 százaléka támogatta, hogy az iskolákban a klímaváltozással és újrahasznosítással kapcsolatos ismereteket tanítsanak, és 85 százalék az egyszer használatos műanyagok betiltása mellett foglalt állást. Az EU jövőre tervezi az egyszer használatos műanyagok, köztük a szívószálak, fültisztítópálcikák és műanyag evőeszközök betiltását.
Szerző

Kiderült, hogyan károsítják a hínárerdőket az óceáni hőhullámok

Publikálás dátuma
2020.03.11. 14:59

Fotó: Paul Edmondson / AFP/Paul Edmondson
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti erdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai hatásai gyakran egyértelműek és jól dokumentáltak, keveset tudni arról, hogy ezek az események miként befolyásolják a genetikai sokféleséget és az alkalmazkodási képességet” – mutatott rá a szakember.
Wernberg szerint a vizsgálat során olyan genetikai adatokkal dolgoztak, amelyeket korábban teljesen más célból gyűjtöttek be, ám most ezeknek köszönhetően első ízben sikerült észlelni az óceáni hőhullámok genetikai sokféleségre gyakorolt hatását.
Az óceáni hőhullámok szélsőséges melegedési jelenségek, amelyeknek gyakorisága világszerte növekszik, jelentősen befolyásolva a partmenti területeknél élő tengeri fajokat. A mostani tanulmány fókuszában egy példa nélküli 2011-es óceáni hőhullám állt, amely nagyjából kétezer kilométernyi partszakaszt érintett Nyugat-Ausztrália államban. „Két hínárfaj, a Sargassum fallax és a Scytothalia dorycarpa volt érintett, néhány területen ezek 100 százalékban kipusztultak” – mondta Melinda Coleman, az egyetem munkatársa.
Szerző