Előfizetés

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.13. 13:57

Fotó: MARCONI SIMONI/ROBERT HARDING PREMIUM / AFP
A Föld két nagy kiterjedésű jégmezőjének vesztesége további 70 centiméteresre növeli a globális tengerszint-emelkedés 2100-ra várható becslését.
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására. A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.
A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan. „Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt” – magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.
A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője. A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.
A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra. Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést. „Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd.
Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni. A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható. Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.

Mishmi takin született Nyíregyházán

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.13. 11:29
Illusztráció
Fotó: Maksim Blinov/Sputnik / AFP
A világon csak 160 példány él állatkertekben, közülük nyolc a sóstógyógyfürdőiban. A szakemberek reményei szerint a borjúlánynak hamarosan játszótársa is lesz.
Állatkertekben igazi ritkaságnak számító mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban. Az országban csak a nyírségi megyeszékhelyen látható takin tenyészcsapat szaporulatára nem lehet panasza a szakembereknek, a korábbi években született négy hím utód után most egy nőstény borjú jött világra. A világon mindössze 160 egyed él állatkertekben, közülük immár nyolcat Nyíregyházán tekinthetnek meg az érdeklődők - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője.
Mint mondta, a takin csapat legifjabb tagja 220 nap vemhesség után született, pár órával a születése után már lábra állt, anyja egészen kilenc hónapos koráig eteti anyatejjel. A kis állat a csapat többi tagjával együtt már birtokba vette az új kifutót, a szakemberek reményei szerint hamarosan egy "játszótárs" érkezik hozzá, mivel a park másik takin tenyésznősténye is vemhes lett – tette hozzá.
A tenyészbika 2009-ben, az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett Németországból, nőivarú társai pedig 2014-ig francia állatkertekben laktak, mielőtt a sóstógyógyfürdői látványosság lakói lettek. A nyíregyházi állomány 2017-től sikeresen gyarapodik, ami azért is fontos, mert a természetben mindösszesen 3500 egyed él. Természetes élőhelyeiken az orvvadászat és az erdőirtások miatt állományuk folyamatosan csökken, ezért az Európai Állatkertek Szövetsége fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat – ismertette Révészné Petró Zsuzsa.
A mishmi takinok a természetben a Himalája keleti vidékén, változatos élőhelyeken, 1000-3000 méteres tengerszint magasság között élnek. A hideg ellen nemcsak vastag bundájukkal védekeznek, de a fajra jellemző ívelt orrhát, úgynevezett kosorr is segíti őket, ami előmelegíti a belélegzésre kerülő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.
Növényevő állatok, mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. A csordákban elsősorban a nőstények és fiatal hímek élnek, az ivarérett hímek többnyire magányos életmódot folytatnak. 

Szennyezőbb a ruhák viselése, mint a mosása

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.12. 12:03

Fotó: Gpointstudio/Image Source / AFP
Egy ember évente 900 millió mikroszálat is környezetbe juttat a ruhák hordásával, a mosásukkal pedig 300 milliót.
A ruhák viselésével több mirkoszál kerül a környezetbe, mint a mosásukkal - állapította meg egy új kutatás. Az olasz nemzeti kutatási tanács polimerekkel, kompozitokkal és bioanyagokkal foglalkozó intézetének (IPCB-CNR) kutatói és a Plymouthi Egyetem tudósai négy különböző polieszter ruhadarabot hasonlítottak össze, és megvizsgálták, mennyi mikroszálat bocsátanak ki magukból viselés és mosás közben. Az eredmények szerint a szövetből grammonként akár 4000 szövetszál is elszabadul a hagyományos mosással, miközben grammonként 400 szövetszál távozik egy ruhadarabból mindössze 20 percnyi átlagos viselés során – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Egy ember tehát évente csaknem 300 millió poliészter mikroszálat juttathat a környezetébe a ruhái mosásával, és több mint 900 milliót a levegőbe, azzal, hogy hordja a ruhákat. Ráadásul lényeges különbséget tapasztaltak attól függően, hogyan készültek a ruhadarabok. A kutatók szerint a ruhatervezőknek és gyártóknak fontos szerepük van abban, hogy megelőzzék a mikroszálak környezetbe jutását.
Az Environmental Science and Technology című szaklapban bemutatott tanulmány a tudósok olyan korábbi kutatásain alapult, amelyek azt vizsgálták, mekkora szövetmennyiség szabadul fel a mosási folyamatok során. "Az elmúlt időszakban egyre több bizonyítékot találnak a szintetikus mikroszövetek jelenlétére mind vízi környezetben, mind a légkörben. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy kísérletsorozattal megvizsgáljuk a ruhadarabokból ebbe a két környezetbe kerülő mikroszálak mennyiségét" – mondta el Francesca De Falco, az IPCB-CNR kutatója, a tanulmány fő szerzője.
Ez a szennyezettségnek olyan típusa, amellyel főként a forrásnál, magánál a szövetnél lehet felvenni a versenyt a tudós szerint. Megvizsgálták a különböző textilek hatását is, az eredmények szerint pedig a nagyon tömör szerkezetű textilek, mint a szövött anyagok, amelyeknek fonalai erősen sodrottak és folyamatos szálakból állnak, kevesebb mikroszálat bocsátanak ki a vízbe és a levegőbe is – fejtette ki De Falco.
A vizsgálatok során a poliészter és pamut ruhadarabok engedték ki magukból a legtöbb szövetet mosás és viselés során is, a szövött poliészter pedig a legkevesebbet. A szakértők szerint a korábban a mikroműanyag-szennyezés területén végzett kutatások alábecsülték a szintetikus textilek fontosságát, mivel nem vették számításba a közvetlenül a levegőbe kerülő szálmennyiséget. Richard Thompson, a Plymouthi Egyetem kutatója kiemelte: eredményeik fontos üzenettel szolgálnak a divatipar számára, kiemelve a fenntartható dizájn jelentőségét.