Előfizetés

Az iskolaigazgatókat senki nem tájékoztatta, mit tegyenek, ha az iskolában felmerül a koronavírus gyanúja

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.03.13. 14:03

Fotó: Népszava
Jobban figyeljenek oda a fertőtlenítésre - ez volt a leghatékonyabb tanács.
 Semmilyen központi utasítás vagy protokoll nem érkezett még az intézményvezetőkhöz azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha kiderül, hogy az egyik diák, tanár, illetve bármely más iskolai dolgozó vagy annak családtagja koronavírus-fertőzött lehet – erről Ács Katalin, az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke beszélt a Népszavának. Mint mondta, a tankerülettől eddig csak arról kaptak tájékoztatást, hogy jobban figyeljenek oda a megfelelő fertőtlenítésre, illetve ha valakiről tudják, hogy külföldről, s különösképp ha köztudottan fertőzött területről érkezett, arra kérjék, hogy két hétig maradjon otthon. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is hasonlókról számolt be lapunknak. Hozzátette: abban bízik, hogy minden intézményvezető a józan ítélőképessége alapján el tudja dönteni, mi a helyes eljárás. Ő maga például mindenképp értesítené a területileg illetékes tisztiorvosi szolgálatot. Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános igazgatója is megerősítette, nincs külön protokoll arra az esetre, ha az iskolában valakiről kiderül, hogy fertőzött lehet. – Ha egy ilyen eset kiderülne, mindenképp felvenném a kapcsolatot az érintett családdal, utána tájékoztatnám az iskolai közösséget – mondta. Hangsúlyozta, az igazgatónak arra nincs lehetősége, hogy mindenkit hazaküldjön, a munkavégzést „az utolsó pillanatig folytatni kell”. Hozzátette: nem tehetnek mást, mint hogy abban bízzanak, hogy a kormányzat, illetve az operatív törzs az iskolák esetében is a legkörültekintőbben jár el. Turcsik Viktor azt is elmondta, hozzá már legalább 40 darab „kikérő” érkezett szülőktől, akik egy időre – a megelőzés érdekében – távol tartanák gyermekeiket az iskolai közösségtől is. Erre az iskola belső szabályzata ad lehetőséget, a szülők legtöbbször például külföldi utazások esetében szoktak élni vele. Az igazgató közölte: eddig valamennyi kérelmet engedélyezett. Pénteken a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium egyik diákjáról derült ki, hogy édesanyja koronavírussal fertőzött, ezt már csütörtökön jelezték is az iskolaigazgató felé, ám a sajtóhírek szerint az ügyben senkinek nem állt módjában intézkedni. A Kormányzati Tájékoztatási Központ lapunk megkeresésére közölte: a diák 14 napos járványügyi megfigyelése megkezdődött a Dél-Pesti Centrumkórházban, a gimnázium „egyéb látogatói” (pl. diákok, tanárok) tekintetében azonban semmilyen járványügyi intézkedést nem tartanak szükségesnek. Az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke ezt aggályosnak tartja. Ács Katalin szerint ha az ő intézményében történt volna hasonló, mindenképp az iskola legalább két hétre történő bezárását tartaná szükségesnek. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, tervezik-e az igazgatók felkészítését, megfelelő protokoll bevezetését, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. 

A kormánynak minden lehetősége megvan arra, hogy ha a koronavírus terjedése miatt le kell rövidíteni a tanévet, azt akkor is érvényesnek ismerje el, valamint hogy fizetett szabadságra küldje iskolabezárások esetén a pedagógusokat - közölte az Országgyűlés oktatásért is felelős bizottságának szocialista alelnöke. Kunhalmi Ágnes szóvá tette, hogy az egyik koronavírusos nő családján és gyermeke iskolai osztályán nem végeztek tesztet. Az ellenzéki politikus Orbán Viktor reggeli, a Kossuth rádiónak adott interjújára reagálva visszautasította és felháborítónak minősítette, hogy a miniszterelnök azzal "fenyegette meg" a pedagógusokat: ha bezárják az iskolákat a koronavírus terjedése miatt, fizetés nélküli szabadságra kell menniük. Kunhalmi Ágnes ostoba érvnek tartja, hogy azért nem zárják be az iskolákat, mert a gyerekek nem érintettek, holott ők is megfertőződhetnek és tovább adhatják a vírust. Kockázatot jelent ma az iskolák nyitva tartása - hangoztatta. Azzal sem értett egyet, hogy iskolabezárás esetén évet kellene ismételni a diákoknak. Kunhalmi Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon veszélyhelyzet van, azaz rendkívüli jogrend, amelynek révén el lehet térni a törvényi rendelkezésektől. Kifejtette: minden jogi lehetőség adott ahhoz, hogy olyan jogszabályt alkosson a kormány, amely elismeri a diákok lerövidített tanévének érvényességét.  Hozzátette: minden jogszabályi lehetőség megvan ahhoz is, hogy a pedagógusok fizetett szabadságra menjenek, hiszen a költségvetésben biztosított a bérek fedezete. Kunhalmi Ágnes szólt arról is, hogy a kormány nem spórolhat a koronavírus-teszteken. Azt kérdezte, miért nem végezték el a tesztet azon a fővárosi gyermeken, akiről kiderült, édesanyja megfertőződött. Miért nem különítették el a gyermeket, illetve az osztályát? - firtatta.

Maradjunk annyiban, hogy nem volt Olaszországban - morbid valóság a határon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.13. 13:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyre másra zárulnak a szomszédos országokkal közös határátkelőhelyek. Ez talán javítja a biztonságot, ugyanis úgy tűnik: néhány "belépési pontnál" a szigorú egészségügyi ellenőrzés egy vicc.
Ausztria felöl jövök Magyarország felé, magyarázza az a kamionos, aki tesztelni akarta, miképp működik a határon a szigorított beléptetés. A fuvaros mentőket látott, de rendőröket nem. Utóbbiakkal kontaktusba is keveredett. Ennek során kiderült, hogy a sofőr múlt héten megjárta Olaszországot. És erre a rendőr azt tanácsolta neki, hogy menjen tovább, nehogy karanténba kerüljön. Alant a teljes beszélgetés:
A fenti eset mindenesetre relativizálja a kormány vírusszigorát. Az viszont fizikai tény, hogy a koronavírus-járvány miatt Ausztria péntekre virradóra több helyen lezárta a határt Magyarország felé. A nemzetközi forgalom előtt a miklóshalmi (Nickelsdorf), a kelénpataki (Klingenbach) és a rábakeresztúri (Heiligenkreuz) átkelők maradnak nyitva, a vonatok pedig Szentgotthárd-Gyanafalva (Jennersdorf) irányban léphetik át a határt. A magyar és az osztrák állampolgárok emellett a pomogyi (Pamhagen), a sopronkeresztúri (Deutschkreutz), a rőtfalvai (Rattersdorf), a csajtai (Schachendorf) és a monyorókeréki (Eberau) átkelőt is használhatják. A többi Magyarországra vezető határátkelőt lezárták. A magyar hatóságok által visszaállított határellenőrzés miatt torlódásokkal és megnövekedett utazási idővel kell számolni - tette hozzá a burgenlandi rendőrség. Azt javasolták, hogy akinek nincs halaszthatatlan dolga ott, ne induljon útnak Magyarország felé. (A helyszínen tartózkodó tudósítónk szerint délután, kora este teljesen lezárhatják az osztrák-magyar határt.)
A szlovák határon is korlátozásokat léptettek életbe: bár a köpcsényi (Kittsee) átkelő nyitva marad, a szlovák határrendészet ellenőrzi a beutazókat. Péntek reggel hét óra óta felfüggesztették a nemzetközi vonat- és buszközlekedést Ausztriából Szlovákia felé. A hajók sem köthetnek ki az országban, de az áthaladás továbbra is megengedett.
A koronavírus terjedése miatti óvintézkedések okán a román hatás is "szűkül".Marcel Vela román belügyminiszter a magyar-román határon a Battonya-Tornya, Létavértes-Székelyhíd, Méhkerék-Nagyszalonta, és a Nyírábrány-Érmihályfalva határátkelők ideiglenes bezárását jelentette be. A döntést azzal indokolta, hogy az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében e határátkelők személyzetét a nagy forgalmú határátkelőhöz vezénylik. Az intézkedés nemcsak a román-magyar határ átkelőire vonatkozik. A román-ukrán határon egy (a Máramarossziget-Aknaszlatina), a román-moldovai határon kettő, a román-bolgár határon hat átkelőre vonatkozik. Egy nappal korábban a szerb hatóságok jelentettek be hasonló intézkedést. A szerb-román határon hét átkelőhely bezárását rendelték el.

Munkatársainkat is kitüntette a főváros

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.13. 13:35

A Népszava két munkatársának adott át Csengery Antal-díjat a Városházán Karácsony Gergely főpolgármester: szerkesztőségünkből a főváros sajtódíját N. Kósa Judit és Szalai Anna kapta meg, illetve Zubreczki Dávid, a Magyar Hang és az Abcúg szerkesztősége részesült ebben az elismerésben.
A Csengery Antal-díjat minden évben az 1848-as forradalom évfordulóján, március 15-e alkalmából adja át Budapest főpolgármestere. Idén is öt díjazottról döntött a Fővárosi Közgyűlés, a díj átadására a koronavírus miatt elrendelt vészhelyzet miatt szűkebb körben, gratuláló kézfogások nélkül került sor. Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozta: „a sajtószabadság modern értelmezése nem merülhet ki a közlés szabadságában, hanem szólnia kell a hozzáférés szabadságáról is; arról, hogy adott-e mindenki, kivétel nélkül mindenki számára a jog és a lehetőség, hogy hozzájusson az életet befolyásoló döntésekhez szükséges információkhoz, torzításoktól és hazugságoktól, politikai befolyástól mentesen.”    A főpolgármester Csengery-díjban részesítette Budapest mindennapi valóságának elhivatott és független bemutatásáért az Abcúg szerkesztőségét, N. Kósa Juditot a Népszava publicisztikai rovatvezetőjét, magas minőséget és hitelességet képviselő újságírói tevékenységéért. A sajtódíjat átvehette Szalai Anna a Népszava fővárosi tudósítója, részrehajlás nélküli, tényfeltáró tudósításaiért; György Zsombor a Magyar Hang alapítója és főszerkesztője, a szerkesztőség nevében, sajtó- és szólásszabadság megőrzéséért végzett kitartó munkásságáért és Zubreczki Dávid az Urbanista blog szerzője Budapest épített környezetének és kulturális örökségének megismertetésében végzett munkájáért.     

A névadó

A főváros sajtódíjának névadója Csengery Antal polihisztor, aki az 1848-as forradalom és szabadságharc méltatlanul háttérbe sorolt hőse, a legendás Pesti Hírlap főszerkesztője, később a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke és a kiegyezés egyik legfontosabb szereplője.