szerződésbontás;koronavírus;PricewaterhouseCoopers;

- A koronavírus okozta károk a gazdasági szereplőkre és a magánszemélyekre is hatnak

Nem mindig elég a szerződésbontáshoz a vírusra hivatkozni.

A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések – utazási korlátozások és tilalmak, karanténok – jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A probléma a gazdasági szereplőket és a magánszemélyeket is érinti, utóbbiak esetében elég csak a lemondott szállások és repülőjegyek után vissza nem térített összegekre gondolni – hívta fel a figyelmet a Pricewaterhouse Coopers Könyvvizsgáló Kft. közleményében.

Hangsúlyozták, ha valaki szabadulni szeretne a szerződéses kötelezettségek alól, várhatóan önmagában a vírusra való hivatkozás nem lesz elégséges.

– A szerződési jog egyik alapelve az, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás a szerződések velejárója. Ebből kifolyólag a felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól. Önmagában a teljesítést megnehezítő események – például gazdasági recesszió – általában nem tekinthetőek ilyen kivételes körülménynek – magyarázta Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője. 

Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, azonban bizonyítja, hogy a „szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta”, akkor nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait. 

A mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha 

  • az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,

  • következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak,

  • és az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

– Ha például valaki a vírus megjelenése előtt szállást foglalt egy szálláshelyen, azonban a szálláshely karantén alá kerül, nyilvánvaló, hogy a szálláshely egyik félnek sem felróható okból nem lesz képes teljesíteni a kötelezettségét, azaz a szállás rendelkezésre bocsátását. Ilyen esetben tehát a vendég által kifizetett előleg főszabály szerint visszajár – mondta Kelemen Dániel.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint önmagában a vírus megjelenése a szálláshely településén anélkül, hogy bármely hatósági intézkedésre sor kerülne, nem teszi lehetetlenné a szerződés teljesítését. Ezért, ha ilyen esetben a vendég lemondja a foglalást, a szálláshely általában alkalmazhatja a lemondási feltételeit.

A tagállamok nagyobb szabadságot élvezhetnek majd a költségvetési költekezéseknél és a 37 milliárd eurós uniós támogatási alapból is kérhetnek pénz – minderről a koronavírus járvány miatt megroggyant gazdaság talpraállítása érdekében döntött az Európai Bizottság.