A határok védelmét össze lehet egyeztetni az emberi jogokkal – Interjú Gerald Knausszal a menekültkérdésről

Publikálás dátuma
2020.03.14. 09:20
GERALD KNAUS
Fotó: FRANCESCO SCARPA
Az Európai Uniónak és Törökország is érdeke a menekültügyi együttműködés folytatása, a hatékony határvédelemhez pedig nincs szükség jogtiprásra – állítja Gerald Knaus, a 2016-os egyezség megálmodója.
A török–görög határon most kisebb a válság, mint 2015-ben, Athén mégis felfüggesztette a menedékkérelmek fogadását, és azt ígéri, hogy minden illegális határátlépőt kitoloncolnak. Miért reagáltak ilyen keményen? Még mielőtt Erdogan török elnök ráengedte volna az embereket Görögországra, már erőszakos tiltakozások voltak az Égei-tengeri szigeteken, ahol a görög kormány és az EU is kudarcot vallott. A menedékkérők szörnyű körülmények között éltek, mert a menekültügyi eljárások nagyon lassúak voltak, még akkor is, amikor kevesen érkeztek. Törökország hajlandó lett volna mindenkit visszafogadni, de nem volt túl sok visszaküldés, Görögországban nőtt a feszültség. 2017 ősze óta pedig egyetlen uniós ország sem vett át embereket tőlük, emiatt cserbenhagyottaknak érezhették magukat. Ezért is váltott ki olyan erős választ, amikor Erdogan a határra küldte a menekülteket. Azonban a Görögországba érkezők túlnyomó többsége a tengeren jön, őket nem lehet megállítani kerítéssel vagy könnygázzal. A tengeri határok védelméhez együttműködésre van szükség. Ezt a görögök is tudják, amikor beszéltem velük, reményüket fejezték ki, hogy új egyezség születik Törökországgal. A görög intézkedések ellentmondanak az európai és a nemzetközi jognak. Miért nem reagáltak erőteljesen erre az uniós intézmények? Az elmúlt években fokozatosan csökkent a nemzetközi jog iránti elkötelezettség. Egyaránt problémás a líbiai milíciákkal való együttműködés, az erőszakos kitoloncolás gyakorlata a horvát határon vagy a magyar menekültügyi szabályozás. A menedékkérelmek fogadásának görög felfüggesztése mélyen aggasztó. A gyakorlatban semmit nem segít, de szörnyű üzenete van. A jelenleg Görögországba érkezőknek nagyon hosszú időbe telik, mire benyújthatnak egy menedékkérelmet. Miért függesztenek fel akkor egy alapvető jogot? És meddig? Talán a jogorvoslat lehetősége nélkül akarják kitoloncolni az embereket. De ezt jogilag nem tehetik meg. Ha figyelmen kívül hagyják is a menekültügyi egyezményt, akkor is ott van az ENSZ kínzás elleni egyezménye, ami alapján meg kell vizsgálniuk, hogy kitoloncolhatják-e az adott személyt. Nem szabad elveszti az uralmat az események felett, olyan politikára van szükségünk, ami képes kézben tartani az irányítást, anélkül, hogy feláldozná az emberi jogokat. Az Európai Bizottságnak ezért világossá kell tennie, hogy segíteni akarnak Görögországban a határvédelemben, de ez kizárólag az európai jog és szerződések betartásával lehetséges. Különben a jövőben még könnyebb lesz felfüggeszteni más jogokat is, és akkor senki nem lesz biztonságban. Megmenthető-e az EU–török megállapodás? Fontos leszögezni, hogy ez valójában csak egy sajtóközlemény, ami annak ellenére is az Európai Unió migrációs és határpolitikájának legerősebb eszközévé vált az elmúlt években, hogy nincs semmilyen jogi ereje. A nyilatkozatban a felek megállapították és egyeztették érdekeiket: az EU együtt akart működni, hogy csökkenjen a szabálytalanul érkező menedékkérők száma, a török kormány pedig leginkább abban a hatalmas pénzügyi támogatásában volt érdekelt, amit az EU a szír menekültek integrációjára ajánlott. Amíg egybeestek az érdekek, a sajtóközleménynek megvolt a hatása. Az elmúlt három-négy hónapban azonban nem voltak tárgyalások arról, hogy az EU elkötelezné magát további támogatások mellett, miközben Törökországnak egy újabb, Szíriából érkező menekülthullámmal kellett szembenéznie. Amit az elmúlt két hétben láttunk, az az EU-török sajtóközleményben foglaltak nélküli világ, nagyon kellemetlen helyzet. Az unió mindazonáltal továbbra is érdekelt a törökországi menekültek támogatásában, a török kormánynak pedig továbbra is érdeke ennek a támogatásnak a megszerzése. Tehát szükség van egy új nyilatkozatra, amelyet mindkét fél tiszteletben tart. A török elnök jelezte, hogy nemcsak pénzt akar, hanem a menekültek áttelepítését is. Ez eleve szerepelt a megállapodásban. A nyilatkozat negyedik pontja kimondta, hogy amint jelentősen csökken az új menekültek száma, önkéntes humanitárius áttelepítéseket kell végrehajtani Törökországból. Az Európába érkezők száma nagyon gyorsan visszaesett: a 2016 márciusa előtti egy évben egymillióan jöttek, az azt követő évben csupán 26 ezren. A hatás drámai volt, az EU négy év alatt mégis mindössze 25 ezer embert vett át. A törökök ezért kérik, hogy kezdjék meg az áttelepítéseket, de enélkül is óriási igény van a pénzügyi támogatásra. Úgy gondolom, messzire vezetne, ha az EU ígéretet tenne a törökországi menekültek áttelepítésére, és a jövőben biztosítaná a pénzügyi forrásokat – további hatmilliárd eurót a következő öt évre. Ha Erdogan most megkapja, amit akar, mi akadályozza meg őt abban, hogy legközelebb is fegyverként használja a menekülteket? Nem fog megkapni mindent, amit akar, ez 2016 márciusában sem történt meg. Az egyezségből sok dolog nem valósult meg. A törökök arra számítottak, hogy az EU menekültek százezreit fogja átvenni és több uniós csúcstalálkozóra hívják meg őket, ahol az EU újratárgyalja velük a vámunióról szóló megállapodást, de ezek nem történtek meg. Szóval nem arról van szó, hogy Törökország diktálhatja a feltételeket, hanem arról, hogy meg kell találni az egyensúlyt. Számomra éppen ezért érthetetlen, hogy az EU elszámította magát és nem ajánlotta fel azt az egy dolgot Törökországnak, ami eddig működött, a szír menekültek támogatását. Ön öt éve az EU legveszélyesebb személyének nevezte Orbán Viktort, de a jelenlegi események tükrében a Die Pressében egy szerző azt állította, hogy neki volt igaza 2015-ben és megérdemli, hogy bocsánatot kérjenek tőle. Mit gondol erről? Ha valaki úgy véli, hogy meg kell szabadulnunk a menekültügyi egyezménytől, és az erőszak alkalmazása a határon a legjobb vagy az egyetlen módja a bevándorlók és menedékkérők megállításának, akkor boldogan veheti tudomásul mindazt, ami az elmúlt két hétben történt. Én viszont úgy gondolom, hogy ez Európa kudarca. A menekültügyi egyezmény a civilizációnk alapja. A második világháború tapasztalataira épült, amikor zsidók százezrei hiába próbáltak meg elmenekülni, illetve amikor a háború után sok szovjet állampolgárt átadtak a Szovjetuniónak. Az az alap, hogy bárki, aki átlép a határon és, folyamodhat menedékért. Természetesen vissza lehet őket tessékelni, ha nem szorulnak védelemre, de erre külön eljárás van. Az Orbán Viktor által javasolt stratégia szerintem többről szól, mint a menekültügyi egyezmény. 2016 óta megkérdőjelezi az 1940-es és ‘50-es években felállított összes alapjogot és intézményt, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Abban igaza van, hogy az emberek azt akarják, hogy megvédjék őket, de téved, amikor azt mondja, hogy ehhez fel kell függeszteni az emberi jogokat Orbán Viktor mégis azt állítja, hogy az ő intézkedései oldották meg a 2015-ös válságot. Az unió igazi külső határa Görögország és Törökország között húzódik, és Törökországgal Angela Merkel német kancellár, valamint Mark Rutte holland miniszterelnök tárgyalt. A megállapodással, 97 százalékkal visszaesett a menedékkérők száma. Ha Európa egészét tekintjük, nem csak Magyarországot, akkor a válságot a Törökországgal folytatott tárgyalások révén oldották meg 2016 márciusában. Orbán Viktor bírálóit a magyar kormánypárti média gyakran bevándorláspártinak minősíti, emiatt meg kell kérdeznem: Ön annak tartja magát? Ez teljes fogalomzavar. Minden országnak a saját joga eldönteni, akar-e bevándorlást vagy sem. A bevándorlás nem emberi jog, hanem nemzeti érdek kérdése. A védelemre szoruló menekülteknél viszont más a helyzet. Ha meg akarjuk őrizni annak lehetőségét, hogy megvédelmezzük az erre jogosultakat, akkor meg kell különböztetnünk a bevándorlókat és a menekülteket. Mi, az ESI-nél ezért kardoskodunk olyan határozottan amellett, hogy javítani, gyorsítani kell a menedékkérelmi eljárásokon. Mindazonáltal őrült ötlet, hogy minden menekültnek Németországba vagy Svédországba kell mennie. Segítenünk kell ezért a menekülteken a harmadik országokban. Szóval nem gondolom, hogy a szabálytalan bevándorlás jó dolog, de hiszem, hogy a menekültügyi egyezmény méltó arra, hogy megvédjük. Nem gondolom, hogy a bevándorlás emberi jog, de hiszem, hogy ha jól kezelik, akkor hasznot hozhat. Ezt látjuk Lengyelország esetében is, amely nagyon szívesen veszi a munkaerő beáramlását Ukrajnából és máshonnan. De nem szabad összekevernünk a kettőt. A menekült­ügyi egyezmény az emberi jogokról szól, nem a bevándorlásról. A földközi-tengeri migráció esetében például többnyire nem menekültekről van szó, de a bevándorlóknak is vannak jogaik, az emberi méltósághoz való jogot is tiszteletben kell tartani. Meg kell találnunk a módját, hogy elvegyük a kedvüket attól, hogy Líbiába utazzanak és csónakba szálljanak. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy gyors eljárásban bíráljuk el a menedékkérelmüket, hogy ha nem jogosultak menedékjogra, akkor gyorsan visszaküldhessük őket a hazájukba. Az európai országok eddig nem teljesítettek ebben jól, de így össze lehetne egyeztetni a határok védelmét az emberi jogokéval. Az előző öt évben ez volt a mi programunk. 

Gerald Knaus

Osztrák elemző, a berlini központú „Európai Stabilitási Kezdeményezés” (ESI) nevű elemzőközpont alapítója és elnöke. Ő találta ki azt azt a tervet, ami alapján Angela Merkel letárgyalta az 2015-ös migrációs és menekültválságot lezáró EU-török egyezséget. 1970-ben született, Oxfordban, Brüsszelben és Bolgonában tanult, 1999-ben hozta létre az ESI-t. Az elemzőközpont olyan Európa megteremtéséhez szeretne hozzájárulni, amely képes megvédeni a demokratikus intézményrendszerét és az emberi jogokat az illiberális erőkkel szemben.  

Csehország tovább szigorít: nem nyitnak ki a vendéglátóhelyek és a kisboltok

Publikálás dátuma
2020.03.14. 08:20

Fotó: ROBERT MICHAEL / AFP
Az országba nem engednek be senkit, a csehek nem utazhatnak külföldre.
Újabb szigorú intézkedést vezetett be Csehország: minden kiskereskedelmi egységet és vendéglátóhelyet zárva kell tartani, már szombat reggel sem nyithatnak ki. Ez alól csak a szupermarketek, a benzinkutak, a gyógyszertárak, az elektronikai cikkeket, valamint az állateledelt árusító boltok és az újságárusok a kivételek. Ezek az intézkedések legalább tíz napig érvényesek a kormány döntése szerint. Pénteken napközben Andrej Babis miniszterelnök kormánya rendkívüli ülése után bejelentette: külföldi állampolgárok vasárnap éjféltől nem léphetnek be Csehországba, a cseh állampolgárok pedig nem utazhatnak külföldre az új típusú koronavírus terjedése miatt. Kivételt ez alól csak azok az idegen állampolgárok képeznek, akiknek tartós lakhelyük van Csehországban, vagy kilencven napnál hosszabb tartózkodásra feljogosító vízummal rendelkeznek. A korlátozások nem érintik a kamionos teherszállítást, a kamionsofőröket, a pilótákat a szolgálatban lévő vasutasokat, valamint az egészségügyi dolgozókat. Csehországban szombat reggel 141 fertőzöttet tartottak nyilván.
Szerző

Szabad szemmel: jóval több fertőzött lehet Magyarországon, mint amennyi a hivatalos adatokban szerepel

Publikálás dátuma
2020.03.14. 07:17

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 14.
Der Standard Orbán Viktor szerint külföldiek és Soros hozták a vírust Magyarországra, vagyis a politikus megint jól kiosztotta az érintetteket. Csak éppen a turistákat és a hazatérő magyar vendégmunkásokat idáig nemigen vizsgálták, de a kormány a nyílt társadalmat bírálja. Látszatra persze nem is rossz a helyzet, hiszen csupán 19 fertőzöttet tartanak nyilván, ám mivel idáig kevesebb mint 900 embert teszteltek – Ausztriában ennek a tízszeresét – szakemberek szerint a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. A jobboldali-populista miniszterelnök a szokásos pénteki rádióinterjúban nevezte meg, hogy idegenek hurcolták be a bajt. Az igaz hogy a kórokozót elsőként két iráni diáknál mutatták ki, de előttük senki mást nem ellenőriztek. Aki maga jelentkezett a tesztre, azt elhajtották, ideértve Észak-Olaszországból, illetve Dél-Tirolból visszaérkező magyar munkavállalókat. De ifjabb Lomnici Zoltán, Orbán propagandistája, az álcivil, a kormány által pénzelt CÖF egyik szóvivője egészen odáig ment, hogy azt írta: a vírus gyorsabban terjed a bevándorló országokban, ami igazolja a magyar migrációs politikát. Vagyis szerinte teljesen kudarcot vallott a Soros által vallott nyílt társadalom. Arról nem tudni, hogy az általa említett kategóriába tartozna a nehéz helyzetben lévő Kína, Dél-Korea vagy Irán, így a kijelentést lehetne akár gyámoltalan propaganda próbálkozásnak tekinteni. Ám az derül ki belőle, hogy Orbán és az emberei még mostani állapotok közepette is az „illegális migránsokat” és Sorost teszik felelőssé a világ összes bajáért.  
Yaho/AFP A Bizottság elnöke nem tartja jó ötletnek, hogy egy sor tagállam, így Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Csehország hatályon kívül helyezte a schengeni rendszert és ismét ellenőrzést vezetett be a határon. Von der Leyen utalt arra, hogy a WHO szerint bizonyos kontroll jogos ugyan, de a határok hermetikus lezárása nem a legjobb módszer. Inkább azt kellene vizsgálni, akár a határátlépéskor, akár már később, az ország területén, hogy az érkezők nem fertőződtek-e meg. Mint mondta, az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük. Ugyanakkor bejelentette, hogy Németország és Franciaország – Brüsszel kérésére – feloldotta a védőfelszerelések, így a maszkok kivitelének tilalmát. A politikus egyúttal egy sor lépést ismertetett a járvány súlyos gazdasági következményeinek enyhítésére és minden lehetséges segítséget megígért a legnehezebb helyzetben lévő Olaszországnak. Utóbbi mindenekelőtt az jelenti, hogy fel nem használt alapokat csoportosítanak át, illetve a római kormány felhatalmazást kap az üzleti élet támogatására, ami magában foglalja a költségvetési, illetve az államháztartási hiány korlátjának átlépését is. Ez utóbbi vonatkozik a többi tagországra is, tehát hogy tetszés szerint emeljék kiadásaikat. Most minden szem a pénzügyminiszterek hétfői tanácskozására irányul, annál is inkább, mert egy EU-illetékes szerint növekedés helyett gazdasági visszaesés várható az unióban.  
Bloomberg Még alig adta meg a szlovén parlament a felhatalmazást az új, nacionalista, bevándorlásellenes kormány megalakulásához, a belügyminiszter máris azt javasolta, hogy a koronavírus-járvány miatt építsenek kerítést a horvát határon. Mint mondta, meg kell állítani a kórokozót, valamint a bevándorlókat is. Ha végrehajtják a kezdeményezést, akkor követik a Jansa miniszterelnök szoros szövetségesének számító Orbán Viktor ötletét, aki 5 éve ugyanezt csinálta a szerb határon, és rendszeresen összecsap az EU-val a jogállam lebontása miatt. A kabinet megbízatása azt jelenti, hogy újabb országban veszi át a hatalmat egy bevándorlás-ellenes populista, éppen akkor, amikor a koronavírus okozta válság azzal fenyeget, hogy lehetetlenné válik szinte még a mindennapi élet is. A szlovén Gazdasági Intézet máris a felére, 1,5 %-ra vette vissza idei növekedési előrejelzését. A pénzügyi tárca gazdája pedig jelezte, hogy nagyon hamar felülvizsgálhatják a költségvetést. Máris iskolák és üzemek zártak be, utazási korlátozásokat vezettek be. Jansa úgy nyilatkozott, hogy ekkora válság még nem volt az országban 1991, a függetlenség kivívása óta.  
Spiegel A volt olasz miniszterelnök arra figyelmezteti az európai kormányokat, hogy ne vesztegessék az időt, és ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint Olaszország, mert a vírus nem ismer határokat. Renzi szerint a ragály éppen azért tudta legázolni az olaszokat, mert a hatalom lassan és nem elég határozottan reagált. Kezdetben még ment a vita, hogy mit is kellene tenni, északon több kormányzó, illetve polgármester is azt hangoztatta, hogy nem kell túlzásokba esni az ellenlépésekkel. De azután az egyre több megbetegedés mindent felülírt. Úgy hogy most már az a tét, nehogy mindenki ágynak essen, mert akkor összeomlik az egészségügy. Az általa alapított, és Rómában koalícióban kormányzó Italia Viva vezetője azt mondja, a dolgok már odáig jutottak, hogy gyakorlatilag megbénult az ország élete, de nem maradt más választás. Mindent be kellett zárni. Csak éppen félő, hogy napokon belül ugyanilyen mértékű lesz a fertőzés a németeknél és a franciáknál is. Olasz földön a legfontosabb most az, hogy a családoknak segítsenek, mert különben a legtöbben a hónap végéig nem húzzák ki. Megőrülnek attól, hogy nem dolgozhatnak, és így nem kereshetnek. A mozgásszabadságot még sosem korlátozták ilyen mértékben. Ebben a helyzetben félre kell tenni a politikai vitákat, össze kell tartani. A gazdaság persze óriási gyomrost kap, de elsősorban a kisvállalkozásokat kell túljuttatni ezen a szakaszon. Ami Európát illeti, Renzi azt tanácsolja, hogy mindenekelőtt szavatolják a bankok fizetőképességét. Azonban a válság az EU továbbfejlesztésére, és arra is alkalmat kínál, hogy elgondolkodjanak a földrész jövőjén.  
Economist A vezércikk úgy látja, hogy leginkább a közbizalom dönti el, mennyire lesznek képesek a kormányok megbirkózni a világméretű járvánnyal. Ezen felül számít az is, hogy miként viszonyulnak a bizonytalansághoz, és mennyire hadra fogható az egészségügy. A vezetők most már megkésve ugyan, de látják, hogy meg fog roggyanni az ellátás, egyre több lesz a halott. Olaszország csak egy vagy két héttel jár a spanyolok, franciák, amerikaiak és britek előtt. Ám nincs elég lélegeztetőgép és oxigén, így a kimerült orvosok nem egyszer kénytelenek hagyni, hogy meghaljanak az ellátatlan betegek. A nagy bizonytalanság részben abból fakad, hogy nem teljesen világos a betegség természete. Ugyanakkor a baj igen gyorsan tovaterjed. Lehet, hogy már túl későn zárják be az iskolákat, tiltják be a tömegrendezvényeket. Az óriási kínai karantén brutális volt, hatalmas emberi és gazdasági következményekkel, de lefékezte az újabb fertőzések megjelenését. Viszont nem lehet tudni, hogy nem támad-e fel ismét a ragály, ha feloldják a vesztegzárat. Azt a demokráciákban a politikusoknak kell eldönteniük, hogy az emberek elviselnek-e ilyen kemény elszigetelést és felügyeletet. De ha az olaszoknál a zárlat lyukasnak bizonyul, akkor sokkal kevésbé lesz hatékony, bár csaknem ugyanannyiba kerül, mint Kínában. Ekkora ostromot egyetlen egészségügy sem képes kiállni. A legnagyobb veszélynek a menekülttáborok, illetve a nyomornegyedek lakói vannak kitéve. De küszködnek a helyzettel a gazdag államok kórházai is. A bizonytalanság kihat a bizalomra is, mert anélkül bajos elrendelni a karantént, vagy az iskolák bezárását. Semmi sem kelt több pletykát, illetve félelmet, mint a gyanú, hogy a politikusok elkendőzik az igazságot. Amikor próbálják elkerülni a pánikot és ennek érdekében bagatellizálják a fenyegetést, akkor csak a zűrzavart fokozzák, ami azután emberéletekbe kerül. Amerikában Trump mondhat, amit akar, az emberek rá fognak jönni, hogy itt nem idegenek, a demokraták és a CNN összeesküvéséről van szó. Minden országnak magának kell meghúznia a vonalat a betegség felderítése és aközött, hogy mennyire hatol be a lakosság magánszférájába. Ajánlatos előre felmérni a teendőket, mert pl. sokkal többet ér, ha már időben lefújják a tömegeseményeket. Sok politikus most került az első igazán kemény próbatétel elé, miközben megveti a globalizációt és a szakértőket. De ezúttal kénytelenek lesznek az orvosokra, szakemberekre, politikai elemzőkre hallgatni. Hiszen itt az egész világ ügyéről van szó. Az országoknak együtt kell működniük. Az aggódó szavazók aligha lesznek vevők a pártpolitika teátrális birkózásaira. Azt akarják, hogy kormányuk a tényleges gondokkal foglalkozzon, hiszen pontosan ez a politika lényege.  
Bloomberg A vírus megrendítheti a bizalmat a populista vezetőkben. Nyugaton az elit persze folyamatosan hanyatlik a 20. század közepe óta, éspedig jó okkal. Az utóbbi pár évben új mélypontot ért el a vele szemben tanúsított bizalmatlanság. A hatalmon lévő demagógok a hangos ütközéseket szeretik, nem az egyeztető tárgyalásokat, akár nemzeti, akár nemzetközi keretekben. Nem bíznak a tudósokban, a közgazdászokban. A mostani válság megoldásához azonban éppen arra van szükség, hogy legyen együttműködés a színfalak mögött és meghallgassák a szakértőket. Hát, erre eddig kevés jelet tapasztalni Washingtonban. Trump a populista forgatókönyvet követi. Először kiröhögte a WHO adatait, illetve saját hatóságának ajánlásait, és bevándorlókat, valamint más államokat okolt a bajért. Viszont nem sokat tett azért, hogy hozzáértőket gyűjtsön maga köré, továbbá a vizsgálatokhoz szükséges készleteket gyártasson. Ezzel szemben bejelentette a beutazási tilalmat, de anélkül, hogy arról előre értesítette volna az európai szövetségeseket. Ugyanakkor azért elítélte az „idegen vírust”. A nemzetköz együttműködés helyett megint az van, hogy „Amerika mindenekelőtt”. Nem mintha az öreg földrész olyan büszke lehetne magára. A populisták azonnal a bevándorlást okolták a gondokért. A sort Magyarország nyitotta meg, elutasítva a menedékkérők beengedését a tranzitövezetekbe. A tagországok inkább a versengés felé hajlottak, nem arra, hogy együtt keveredjenek ki a kutyaszorítóból A németek morgolódtak bizonyos cikkek exportja miatt. Nemigen lehetett látni olyan erőfeszítést, ami az EU erejét bizonyította volna. Pedig ha nem tesznek közös lépéseket, akkor elkerülhetetlennek látszik a hitelválság. Ebben a helyzetben már az kedvező, hogy – amint azt az egyik központi bank elnöke megfogalmazta: tehát hogy a populisták kénytelenek elfogadni a közgazdaság, a tudomány és a korszerű diplomácia törvényszerűségeit. Persze, hogy ez optimális volna, azt nem lehet állítani. A brit miniszterelnök kettős arcot mutat: egyfelől, az EU-val folyó tárgyalásokon hangos nacionalista és teljesen ésszerűtlen, mint mindig. Másfelől viszont a koronavírus és a gazdasági problémák ügyében igen bölcsen átengedi a terepet a saját szakembereinek.  
Süddeutsche Zeitung Magyarországon zajlik a nemzeti elhülyítési program: általános támadás indult a színházak, egyetemek, könyvtárak és a sajtó ellen, mivel a liberális demokrácia szándékos meggyengítésében most a kultúra van soron. Olyannyira, hogy miközben a kormány egy hete még győzelmi jelentéseket harsogott: az országban nincs koronavírus!, a Katona József Színház halkan bejelentette, hogy a következő premieren nem lesznek díszletek, mert az évre még nem érkezett meg a támogatás az EMMI-től.  Orbán két éve közölte is, hogy a politikai változásokat a művészetek területén is érvényesíteni kell. Nem kérdés, hogy itt is a minden kell neki, az alapoktól kezdve. Ugyanakkor legfelül a színházaknál látott dologhoz – a nemzet védelmében persze. December elején nagy tiltakozást váltott ki, hogy híre jött: teljesen átalakul a támogatások rendszere. A hatalom szokás szerint tagadott, vádolt, majd valamelyest visszavonult. Ám két nappal később megszületett a vonatkozó törvény a „nemzeti kultúra megőrzésére és a nemzeti identitás erősítésére”. Ehhez tudni kell, hogy a pénzeket már eddig is tökéletesen átláthatatlan módon ítélték oda. Végeredményben a döntést egyetlen államtitkár hozza meg, nem tudni, milyen szempontok alapján. De azért azt biztosra lehet venni, hogy a nemzeti szellem és büszkeség szerepet kap benne. A Nemzeti Színház a jelek szerint példát mutat a magyarok felvirágoztatásából, mert kétszer annyit kasszíroz, mint korábban, egyéb támogatásokról nem is beszélve. A nagy kulturkampfban új alaptanterv is született. Esterházyt és Kertészt kivették belőle, viszont bekerült kötelező irodalomként a szélsőjobb által kultikus figurának tekintett Herczeg Ferenc, Nyírő és Wass. Utóbbi, aki virtigli fasiszta volt, különösen népszerű az ilyen körökben. A tanárok tiltakozása láttán a kormány megint az csinálta, hogy két provokatív lépés előre, egy viszont vissza, a megbékítés szándékával. Vagyis Esterházyt és Kertészt fakultatíve lehet tanítani. Már ha végeztek a kötelező anyaggal. Az viszont rengeteg, és a pedagógusoknak előbb a nyilas Nyírő antiszemita mérgét kell a diákokba belecsepegtetniük. A Petőfi Múzeum élén a derék nacionalista Demeter Szilárd határozza meg, hogy mi a jó irodalom, mely írók mehetnek könyvkiállításokra, ki kap közülük ösztöndíjat. Létrejött a Kárpát-medencei Tehetséggondozó, a rezsimhű akadémia, amelyet kitömtek pénzzel. Ennél több, csupán a Vidnyánszky-féle Nemzetinek jutott. Hogy a kormány milyen lendülettel rombolja szét a kultúrát, az oktatást, a kutatást és a sajtót, arról a „Magyarország hátat fordít Európának” címmel ad átfogó képet egy független kiadvány. A módszer az, hogy elzárják a pénzcsapot a meglévő, önálló intézményeknél, majd ezzel párhuzamosan maximálisan vonalhű intézményeket alapítanak, őrületes anyagi alapokkal. A sorból az egyetemek sem maradhatnak ki: a közoktatásra szánt források mind jobban szűkülnek, ennek megfelelően 5 éve már csupán az érettségizők fele tanult tovább, míg az EU-átlag 75 százalék. Ellenben a PISA-teszten egyre romlik a magyar diákok teljesítménye. De idetartozik az is, hogy példátlan antiszemita kampány után elűzték a CEU-t. A rossz hírek közepette csupán az nem tűnik fel, hogy Orbán szántszándékkal elbutítja a saját népét. Az ellenoldalnak jóformán már nincs hol kifejtenie a véleményét. A sajtó szétverése szerves részét képezi a magyar kultúra lerombolásának. Az természetesen csupán a véletlen műve, hogy a csaknem 500 rendszerhű orgánumot tömörítő KESMA irányítását egytől egyik Orbán engedelmes híveire bízták. Versenyjogilag persze tiszta őrület az egész. De hát a nemzeti érdek mindennél fontosabb. Úgy hogy ezek a szerkesztőségek egy kézből kapnak enni, viszont cserében nap mint nap hirdetik, Orbán milyen csodálatos, ellenben az EU mennyire rettenetes.  
Kurier Hüvelykszorítóban a magyar kultúra: a művészeteket egy új, központi tanács irányítja majd, ám a bírálók attól tartanak, hogy az csupán újabb eszköz lesz Orbán kezében, hogy elnyomja a független kultúrát és korlátozza főként a színházak autonómiáját. A lap szerette volna megtudni több magyar direktor véleményét is, de hiába, azok nem válaszoltak. Viszont Fischer Ádám ezúttal sem tett lakatot a szájára: mint kifejtette, a kormány immár a művészetek területén is érvényesíteni igyekszik az ideológiai vonalát, ami sajnos, nem más, mint völkisch ideológia. Aki nem áll be sorba és nem fogadja el ezt az irányzatot, annak megnehezül az élete. A karnagy azt mondja, hogy nem vetik őket börtönbe, csak éppen nem dolgozhatnak. Vagy megvonják a pénzt az adott társulattól, ha ott nem a hatalom által kívánt személy lesz a vezető. Hozzáteszi ugyanakkor az interjúalany, hogy Orbánnak könnyű a dolga, mert Magyarországon nincsenek demokratikus hagyományok. Úgy hogy a magyarok az elején nem is értették, mi a gond azzal, hogy az Ibiza-videó tanúsága szerint az FPÖ akkori vezére meg akarta venni a legnagyobb osztrák bulvárlapot. Az ilyesmi a magyar politikában teljesen természetes. Viszont létezik az öncenzúra, sokan maguktól meg akarnak felelni az elvárásoknak. Így volt ez Horthy és Kádár idején is. Ugyanakkor a kormány minden tiltakozás ellenére is keresztülvitte a színházak gyámság alá vételét előirányzó javaslatot. Ideértve, hogy a hatalom beleszólhat az igazgatók kinevezésébe. A jogszabály alighanem válasz arra, hogy a Fidesz ősszel elvesztette Budapestet és búcsút inthetett 10 további nagyvárosnak is. Ennek ellenére azért még van független művészet, lásd az OFF Biennálét, amely magán befektetőktől kap pénzt. Főleg külföldről, amit Orbán nem néz szívesen. A rendezvény alapítója, Somogyi Hajnalka megpendíti, hogy sok alkotó nem érzi jól magát idehaza, ezért elmegy külföldre. Fischer Ádám ugyanakkor le van sújtva az állapotok miatt, de nem gondolja, hogy azok egyhamar jobbra fordulnak.  
Jüdische Allgemeine A hangos antiszemiták ízlésének megfelelően törölték a túlélő és mindez idáig egyedüli irodalmi Nobel-díjas Kertész Imrét a Nemzeti Alaptantervből és helyette zsidógyűlölő írókat raktak be. Olyanokat, mint Wass Albert és Nyírő József, a Horthy-időszakot pedig „feltámadásként” ünneplik. A tanárok és más értelmiségiek mellett szól, hogy élénken tiltakoztak, amihez ezúttal csatlakozott az egyházi iskolák ezer pedagógusa is. A kerettanterv kidolgozásában közreműködött Takaró Mihály, a kormány által kitüntetett antiszemita, akivel azonban az illetékes bizottság több tagja is megtagadta az együttműködést. A NAT legfőbb célja láthatólag a nacionalizmus erősítése. Ezért nem meglepő, hogy abban az egekig dicsérnek jelentéktelen írócskákat, akik nácibarátok voltak a háború alatt, majd még utána is antiszemita ténykedést fejtettek ki. Mégis példaképnek állítják őket a mai ifjúság elé. Szakértők szerint Wass valamint Nyírő munkái nem alkalmasak az oktatásra, részben a témák, részben a stílus miatt. Mellesleg Nyírő még 1945 januárjában is a háborúra uszított. 3 évvel korábban pedig kijelentette, hogy számolják fel a becsődölt liberális zsidó hagyományt, ami jó szándékú magyarokat is megfertőzött. Az új Nemzeti Kerettanterv pontosan megfelel ennek a törekvésnek. 
Szerző