A sort kedden Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó konferenciáján nyitotta, ahol a részvevők szintén hiába várták a miniszterelnöktől, hogy felfedje gazdaságmentő javaslatait. Április utánra ígért gazdaságvédelmi akciótervet, illetve azt, hogy felforgatják a 2020-as illetve most készülő 2021-es költségvetést.
A miniszterelnök a pénteki szózatában az állami rádióban a ezt vonalat folytatta: a gazdasági „helyzet sokkal súlyosabb, mint azt az emberek általában gondolják”. „Felmérhetetlenül súlyos következményekkel kell szembenézni” – mondta a miniszterelnök, aki hajlamos a pánikkeltés közben arról megfeledkezni, hogy a legutóbbi – mostani várhatónál is – nagyobb gazdasági válságot alig tíz éve élt át az ország.
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden még arról beszélt, hogy a gazdaság akár 3,7 százalékkal is nőhet, de lehet, hogy 0,3 százalékos recesszió lesz belőle. 2008-ban a pénzügyi válság következtében 6,7 százalékkal esett vissza GDP, akkor az IMF/EU mentőcsomagnak is köszönhetően a Bajnai-kormány 2010-re konszolidálta a növekedést. Igaz, a fideszes legendárium szerint ők egy csődtömeget vették át, ám arról megfeledkeznek, hogy 2010-ben már 0,7 százalékkal nőtt a magyar GDP. (Az más kérdés, hogy az Orbán-kormány saját maga 2012-re újra recesszióba lökte a gazdaságot.)
A miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozata szerint a leállt gazdaság „újraindítását szolgáló teljesen új megközelítésű költségvetésre van szükség”. „Ez nagyon nagy erőfeszítéseket igényel majd” és „át kell csoportosítani komoly pénzeszközöket” – tette hozzá. Az egész 2020-2021-es költségvetést újra kell tervezni és mivel az önkormányzatok is most februárban fogadták el a saját költségvetéseiket, nekik is át kell azokat dolgozniuk – fogalmazott.
Valójában az idei költségvetés már februárban elszálló ágba került, ugyanis egyetlen hónap alatt a kormány összehozta az éves hiányt, a helyzetet a januári többlet mentette meg. Az idei deficitet a GDP egy százalékában szabta meg a parlament – ez idén 367 milliárd forintot jelent –, ebből 345 milliárdot összehozott a kormány két hónap alatt koronavírus nélkül is. Elvileg a hiány a GDP 3 százalékáig növelhető, a uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan enyhít ezen szabályokon már a jövő héten. A magyar költségvetésben 600 milliárd forintnyi tartalék van betervezve, ezen felül mintegy ezer milliárd forintnyi uniós támogatást is nyert a kormány a forint gyengülésén és a bedőlt projekteken, vagyis 1600 milliárdnyi, azaz mintegy 5 milliárd eurós mozgástér van a költségvetés módosítása nélkül is. Ennek ellenére szakértők szerint is időszerű a 2020-as büdzsé újragondolása, ezen belül források átcsoportosítása az egészségügy, az oktatás megerősítése, az esetleges gyárleállások miatt kieső jövedelmek pótlására, akár egyszeri juttatással, akár extra adókedvezménnyel. A forrást a nagyobb hiány mellett a költségvetési luxusberuházások – Városliget, Budapest-Belgrád vasút, atlétikai stadion, honvédségi beruházások, Hungexpo fejlesztése, eucharisztikus világkongresszus, kézilabda sportcsarnok és még sorolható – felülvizsgálatával könnyedén 500 milliárd forinttal lehetne növelni. Ehhez azonban valóban a költségvetés áttervezésre lenne szükség, csökkentve az amúgy is túlterhelt építőipart, a pénzt pedig a termelő ágazatok támogatásra, a kieső vállalati és lakossági jövedelmek pótlásra lehetne fordítani.
