Előfizetés

Segítenek az otthontanulók oktatásában a magyar színészek

Népszava
Publikálás dátuma
2020.03.15. 17:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyartanárok részére létrehoztak egy közösen szerkeszthető dokumentumot, itt meg lehet adni, milyen életkorú gyerekeknek, mely irodalmi művet, lehetőség szerint mikor olvassák fel a művészek.
Az Örkény Színház művésze, Bíró Kriszta és Fullajtár Andrea, a Katona József Színház művésze kezdeményezésére színművészek segítenek be az otthontanulók oktatásába a kötelező olvasmányok felolvasásával – tették közzé az Online otthonoktatás Facebook-csoportban. Az otthonoktatást segíteni kívánó színészeket a Művészek az online otthonoktatásért zárt csoportban toborozzák, míg a magyartanárok részére létrehoztak egy közösen szerkeszthető Google-dokumentumot, itt meg lehet adni, milyen életkorú gyerekeknek, mely irodalmi művet, lehetőség szerint mikor olvassák fel a színészek.

A kezdeményezéshez csatlakozott a József Attila Színház is, a hvg.hu információi szerint pedig Gryllus Dorka, Simon Kornél, Trokán Anna és Trokán Nóra is részt vesz az online felolvasásokban.

Kapcsoljuk a Zeneakadémiát – Üres nézőtér előtt koncertezett az Óbudai Danubia Zenekar

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.03.15. 15:03

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A koronavírus közbeszólt, csütörtökön a Berlini Filharmonikusok koncertjének online közvetítése már elmaradt. Pénteken az Óbudai Danubia Zenekar még megtarthatta hangversenyét, amelyet a közösségi médiában lehetett követni.
Hangversenyek élő közvetítése a telefonhírmondóban, rádióban, tévében, az utóbbi időben az interneten nem újdonság. Valójában a sztereó élőközvetítés már nagyon korán létezett, az operaházi, két mikrofonnal vett előadást a Vigadóban három pár hallgatókagylón lehetett követni, és 1894-ben a telefonhírmondó Rákóczi úti stúdiója már Magyarországon is lehetővé tett az operaközvetítések hallgatását. Hozzászoktunk az elektromos, elektronikus, digitális úton hozzánk juttatott zenéhez, olyannyira, hogy a hangversenyeken szeretnénk sok mindent olyan jól hallani, mint rádióból, lemezről, de inkább az a jellemző, a hangszóróból jövő zenéből hiányolunk sok mindet, még ha valósidejű közvetítést hallunk, látunk is. Nagyon nincs meg az „itt és most”, a személyes jelenlét érzete.
Ráadásul a mai digitális technikát használó közvetítések késnek, ha csak néhány másodperccel később, de valójában felvételt hallunk. De hát a járvány felülírta terveinket, egyelőre még összejöhettek próbálni a Danubia Zenekar tagjai és a Zeneakadémia Nagytermében is játszhattak egy kvázi koncertet: hallgatóság nélkül, illetve csak az internetes közönségre számítva. A program maradt, a külsőségek is, leszámítva az üres nézőteret. Persze azért készültünk a koncertre: élesítettük a hi-fi, jobban mondva audiofil berendezésünket, rákötöttük a laptopot, reméltük, nem rendetlenkedik a wi-fi szolgáltatás, és vártuk a közvetítést. Olyan összeállítás volt a műsor, amilyenből több kéne: sajnos modernebb darabok ritkán keverednek korábban írt társaik közé.
Kurtág persze jó név ilyenhez, … quasi una fantasia … című 8-9 perces, 1988-ból származó műve egészen könnyen befogadható, még egy Haydn szimfónia előtt is. Valójában egy kis versenymű zongorára és „térben elosztott hangszercsoportokra”, a szólót most a tavalyi Bartók Világverseny és Fesztivál második helyezettje, Balogh Ádám játszotta. Stílusismeret hiányát aligha kérhettük számon a zenekaron: bár a Tavaszi Fesztivál honlapja egyelőre még hallgat róla, de aligha tarthatják meg bármelyik koncertjüket, így valószínűleg az Óbudaiak sem játszhatnak majd Kurtág új operájának hazai bemutatóján, amire már régóta készülnek. Nem volt a stílussal baj Haydn szenvedélyes (La Passione) szimfóniájában sem. A kamarazenekarként felálló szimfonikusok hangzása szép volt, az egész előadás olyan volt, amilyenhez hasonlót bizony szívesen hallanánk bármilyen másik modern nagyzenekartól, amely ilyesmivel próbálkozik. És jó volt hallani a Dvořák műben is a teljes szimfonikusokat, itt tudtak grandiózusan is szólni Perényi Miklós ihletett játékának kísérőiként.

Infó

Kurtág …quasi una fantasia… Haydn f-moll szimfónia, „La passione” Dvořák Csellóverseny Közreműködő: Balogh Ádám zongora, Perényi Miklós cselló Karmester: Hámori Máté 2020.március. 13. Zeneakadémia, Nagyterem – élő online közvetítés

Kakaókoncert is volt

A Budapesti Fesztiválzenekar szombat délutáni gyerekkoncertjét, valamint vasárnap délutáni kamarakoncertjét szintén online közvetítették a zenekar próbaterméből.

Kiosztották a Széchenyi-díjakat is

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.15. 12:11
FOTÓ: Népszava
A díj annak adományozható, aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú eredményt ér el.
Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek listája a Magyar Közlöny vasárnapi számában jelent meg.  Széchenyi-díjban részesült: Berlász Melinda Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a 20. századi magyar zenetörténet területén folytatott hiánypótló kutatásai, valamint az emigrációba kényszerült, és emiatt kevésbé ismert hazai zeneszerzők, illetve előadóművészek életművének széles körű megismertetése érdekében végzett munkája elismeréseként;  Bitter István Batthyány-Strattmann László-díjas pszichiáter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a pszichofarmakológia területén végzett több évtizedes, nemzetközi szinten is nagyra becsült klinikai, kutatói és oktatói munkája, valamint a skizofrénia, a szorongásos betegségek és egyéb pszichiátriai zavarok kezelésében elért jelentős eredményei elismeréseként;  Borhy László Rezső régész, ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi ókortudomány elismert szakértőjeként folytatott, főként az egykori római provinciák régészetével, illetve Pannónia történetével kapcsolatos jelentős kutatásai, valamint egyetemi oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként;  Buday László orvos-biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanára részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a sejtek közötti jelátviteli folyamatok vizsgálata területén elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint a biokémia, illetve molekuláris biológia oktatásában végzett magas szintű munkája, továbbá jelentős tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként;  Csiba László Mihály Batthyány-Strattmann László-díjas neurológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Általános Orvostudományi Kara Neurológiai Klinikájának egyetemi tanára részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a szélütés diagnosztikája és gyógyítása területén elért rendkívüli eredményei, különösen a stroke legjobb gyógyszeres kezelési módszere, a vénás vérrögoldás használatának fellendítését elősegítő ellátási modell kidolgozásában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként;  Iglói Ferenc, a fizikai tudomány doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézete Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a soktestrendszerek kollektív viselkedésének statisztikus fizikai vizsgálata terén elért nagy jelentőségű, nemzetközileg is széles körben elismert kutatási eredményei, valamint iskolateremtő tudományos munkája elismeréseként;
Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének címzetes egyetemi tanára részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a közép-európai kultúra nemzetközileg is elismert kutatójaként elsősorban a magyar, lengyel, szlovák és horvát nép nemzeti szimbólumainak és mítoszainak összehasonlító vizsgálata terén elért tudományos eredményei elismeréseként; Pálfy Péter Pál matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során az algebra, ezen belül a csoportelmélet és az univerzális algebra területén elért nagy hatású kutatási eredményei, valamint a magyar tudomány nemzetközi megbecsültségét erősítő, kiemelkedően eredményes intézményvezetői és tudományszervezői munkája elismeréseként; Simonyi Sándor gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari Professzora, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során végzett, a hazai gépjárműtechnika területén folytatott öt évtizedes, a gépjárműipar újjáéledéséhez is hozzájáruló, kiemelkedően eredményes kutató-fejlesztő, illetve innovációs tevékenysége elismeréseként; Szőnyi Tamás matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézete Számítógéptudományi Tanszékének egyetemi tanára részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a véges geometriák témakörében folytatott, nemzetközileg is elismert, jelentős hatású kutatói, illetve példaértékű oktatói munkája, valamint széles körű szakmai közéleti szerepvállalása elismeréseként. Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el. A díj megosztva is adományozható közös alkotás, együttesen elért eredmény esetén.