oktatás;koronavírus;

- Ma már nem szólnak a csengők – Ijesztő gyorsasággal kell átállniuk a pedagógusoknak a távoktatásra

Indul az iskolákban a járvány miatt elrendelt távoktatás. Pontosabban: ma kezdik el érdemeben kidolgozni, hogy mit és miként tanítsanak a diákoknak.

Ijesztő gyorsasággal kell átállniuk a pedagógusoknak a távoktatásra, miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek este bejelentette: az új koronavírus terjedésének korlátozása érdekében hétfőtől iskolalátogatási tilalom lép életbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy az oktatás is szünetel: távoktatás, digitális munkarend lesz. Legalábbis elvileg. Azt ugyanis még csak most kezdik rohamléptekkel kidolgozni, hogy pontosan mit és hogyan kellene tanítani. Szombaton megjelent ugyan erről szóló kormányrendelet, illetve az Oktatási Hivatal is ajánlásokat fogalmazott meg, ám a tantestületek egyelőre magukra vannak utalva. Igaz, több iskolában is végigötletelték a hétvégét a tanárok, hogyan tudnának a legjobban igazodni a helyzethez. Aligha véletlen, hogy még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is visszafogottan úgy fogalmazott vasárnap délutáni közleményében: „Hétfőn új világ kezdődik. (…) Ne arra számítsunk, hogy reggel nyolc órakor megszólal a csengő és kezdetét veszi az órarend szerinti első 45 perces óra, de elkezdődik majd a feladatok áramlása és a tanulás új útjára lépünk.” Egyelőre annyi biztos: iskolatévé lesz az M5 adóból, hétfőtől minden nap reggel nyolctól kora délutánig tematikus adás lesz tantárgyanként, korosztályonként.

A lapunknak nyilatkozó pedagógusok szerint az átállás nem lehet zökkenőmentes, hiszen a legtöbb intézményben nincs kidolgozott módszertan, a tanárok többségének nincs távoktatási tapasztalata, s egyelőre nincs hír arról, hogy a tankerületek valamilyen „gyorstalpalót” szerveznének.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára, Haraszti Klára lapunknak azt mondta: náluk az informatika szakos pedagógusok segítenek a kollégák felkészítésében. Nagy Erzsébet nyelvtanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője is arról számolt be lapunknak: a hétvégén vezetői döntés még náluk sem született a távoktatás kivitelezéséről, de saját tanulócsoportjaiban már többféle internetes platformot kipróbáltak, amelyeken keresztül megoldható a feladatok kiküldése, a csoportos videobeszélgetés.

A digitális oktatás terén élen jár a zuglói Herman Ottó Általános Iskola, ahol az elmúlt években már kísérleteztek digitális tantermekkel. A mai naptól már minden osztály rendelkezni fog ilyen digitális tanteremmel, ahol a tanulók nyomon követhetik az iskolai tananyagot és kommunikálhatnak tanáraikkal. A korábbi tapasztalatok ellenére – az iskola igazgatója, Tószegi Attila tájékoztatása szerint – ezt a hetet így is a gyakorlásra, a rendszer finomítására kell majd szánni, a tanárok felkészítésére több, kiscsoportos kurzust indítanak.

– Most hirtelen ránk szakadt a XXI. század. De ha az iskolák jól csinálják, ennek a poshadt, retrográd szemléletnek az alkalmassága, ami a jelenlegi oktatásirányítást jellemzi, megkérdőjeleződet – erről Törley Katalin, a Budapest VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára beszélt a Népszavának. Szerinte a járványügyi vészhelyzet rákényszerítheti a rendszert arra, hogy egy valódi digitális oktatási reform menjen végbe, amelyre már évekkel ezelőtt szüksége lett volna az oktatásnak. Az iskolák ebben most lényegében szabad kezet kaptak.

Ugyanakkor több kérdésre, amelyek központi beavatkozást igényelnének, továbbra sincs egyértelmű válasz. Ilyen például a hátrányos helyzetű gyerekek távoktatása, akik a legszegényebb régiókban, falvakban élnek, ahol nemcsak internetlefedettség, de sokszor még családi számítógép sincs. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerint ahol nincs lehetőség a digitális oktatásra, ott telefonon és levélben is megoldható a tananyag leadása. Ez sok települést érinthet: a Somogy megyei Alsóbogáton például az iskolás gyerekek vélhetően kis csoportokban a könyvtárban lesznek majd napközben, mivel, bár évek óta ígérték, még mindig nincs széles sávú internet a faluban, így a digitális távoktatásban otthon nem tudnának részt venni.

Ami a májusban kezdődő érettségiket illeti: a humántárca abban bízik, a felkészítés a jelenlegi munkarendben is megoldható, a vizsgákat pedig a megszokott módon lehet majd megtartani.

Újraszervezik a gyermekétkeztetéstMagyarországon mintegy félmillió gyermek vesz részt ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben, ám kérdéses, hogy az intézmények bezárása után ezt hogyan fogják megoldani. A kormány az önkormányzatokra bízta ennek megszervezését. A fővárosi operatív törzs mai ülésén dönt erről, vidéken viszont már több településen formálódik a megoldás. Kaposváron például a nyári mintára szervezik meg az ellátást: a hét első felében felmérik az igényeket, majd olyan pontokat jelölnek ki a városban, ahol a családok átvehetik a napi meleg ellátást. A kisebb településeken is akadnak megoldási ötletek: a Somogy megyei Alsóbogáton – ahol se iskola, se óvoda – harminc gyerek közétkeztetését kell megoldani. Süle Tibor polgármester közlése szerint a falugondnok hordja majd ki az ételt a jádi konyháról. (Vas András)
Sorra zárnak be az óvodák, bölcsődék isBár múlt szerdán a kormány még rendeletben tiltotta az önkormányzatoknak, hogy saját hatáskörben elrendeljék az óvodák, bölcsődék bezárását, a hétvégén visszaadták ezt a jogot, és a településekre bízták a döntést. Azóta számos vidéki város vezetése bejelentette az intézmények bezárását. Így például Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Debrecenben hétfőtől, Dunaújvárosban keddtől, Békéscsabán szerdától zárnak be az óvodák, bölcsődkék, de a nyári ügyelethez hasonlóan szükség esetén a gyermekfelügyeletet biztosítani kell. A fővárosi óvodák és bölcsődék fokozatosan zárnak be hétfőtől, az ügyeletet itt is biztosítják.

A járó- és fekvőbeteg-ellátó szakrendelések, szakambulanciák és a fekvőbeteg osztályok, valamint a diagnosztikai ellátások szolgáltatásait kizárólag azok vehetik igénybe, akiknél nem merül fel a koronavírus-fertőzés gyanúja.