Előfizetés

Becsapott múzeum: a Washingtonban őrzött holt-tengeri tekercstöredékek mindegyike utánzat

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.03.15. 21:47

Fotó: GALI TIBBON / AFP
A Washingtoni Bibliamúzeum tavaly bejelentette, az általuk őrzött Holt-tengeri tekercs-töredékek közül öt hamisítvány. Mára kiderült, mind a tizenhat darabkájuk huszadik századi utánzat.
A Washingtonban lévő Bibliamúzeumban kiállított Holt-tengeri tekercs mind a 16 darabja hamisítvány - ismerte el a múzeum egy hétvégi tudományos konferencián. „A töredékek mindegyike olyan jellemezőket mutat, amelyek arra utalnak, a XX. században szándékosan készítették őket” – mondta Colette Loll, a vizsgálatok vezetője. A darabokat vasárnap készültek kiállítani, a bemutatót természetesen elhalasztották. A tudósok szerint ezek a hamisítványok a legjelentősebbek 2012 óta, amikor is „Jézus Feleségének Evangéliuma” megtévesztett egy harvardi szakembert. Néhányan úgy gondolják, hogy 2002 óta 70 hamisított Holt-tengeri tekercs darab került piacara. Az eredetieket 70 éve találta egy pásztorfiú Qumranban egy barlangban. Az írások a Héber Biblia legrégebbi változatát és más zsidó szövegeket tartalmaznak Jézus korából. Ezeket most Jeruzsálemben a Könyvek szentélyében őrzik. A washingtoni töredékek öt darabjáról németországi szakemberek 2018-ban állapították meg, hogy „olyan jellegzetességeket mutatnak, amelyek összeegyeztethetetlenek ókori eredetükkel”. A Biblia Múzeumot a Green család alapította 2017-ben. S bár komoly kellemetlenségeket okoz számukra a hír a hamisítványokról, de Jeffrey Kloha, a Biblia Múzeum kurátora úgy véli: „az a kidolgozott és alapos módszer, amellyel kiderítették az igazságot gyűjteményünkről, más esetekben is használható lesz, és azt is feltárhatja, kik követték el csalást”. Steve Green, a múzeum alapítójának szóvivője azt mondta, nem árulják el, mennyibe kerültek a tesztek, és Green arról sem nyilatkozik, maguk a tekercsek milyen áron kerültek hozzájuk. Azonban azt tudni, a piacon az ilyen tárgyak millió dollárokat érnek. Egy 2017-es interjúban Green azt mondta, nem tudja pontosan kitől vásárolta a darabokat. Több forrásból, de nem biztos benne, melyik honnan származik. Kipp Davis, a Kanadai Nyugati Szentháromság Egyetem Tudósa azonban már 2017-ben kifejezte kétségeit a tekercsek eredetiségét illetően.   A hamisítók nagyon alaposak voltak, a darabkák, amire írtak ókoriak és valahonnan Qumran környékéről valók, de bőrből készültek, nem pergamenből, mint a valódiak. A vizsgálók szerint talán római katonák lábbelijei lehettek valamikor. A csalók valamilyen fényes anyaggal, valószínűleg állati ragasztóval vonták be őket, hogy rögzítsék a szakadásokat, és hasonlítsanak az eredeti tekercsek viaszos fényére. De a hamisítók hibáztak is, modern tintát használtak az íráshoz, és az is árulkodó, ahogyan az írás követi a szakadásokat, egyenetlenségeket. Ugyanakkor, amíg a tinta nedves volt, port szórtak rá a Holt-tenger környékéről, hogy az ottani ásványok kimutathatók legyenek. Az állítások megerősítésére 3D-s mikroszkópot, infravörös spektroszkópiát és más naprakész technológiákat alkalmaztak. 

„A matematika láthatatlanul vesz minket körül”

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.03.15. 12:10

Több mint harminc éve március 14-én tartják a nemzetközi pí-napot, amely idén először a matematika világnapja is, és ezen a napon jelent meg Mosóczi András könyve is, A gondolkodás forradalma címmel.
„Azok a szerencsés kiválasztottak, akik képesek rá, hogy a semmiből megteremtsék a jövőt, általában valamilyen mérnökök, az a nyelv pedig, amelyen a jövő terveit szövik, a matematika” – szögezi le rögtön könyve előszavában Mosóczi András. A szerzőt sokan ismerhetik, sikeres weboldalt működtet mateking.hu címmel, amelynek célja, hogy könnyed, olykor kifejezetten vicces, ugyanakkor nagyon alaposan és logikusan tanítson matematikát. A Pí-nap 1988-ban egy amerikai fizikus kezdeményezésére poénnak indult, de ebben az évben 3. hó 14-én az UNESCO és a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) kezdeményezésére már a Matematika Világnapját ünnepeljük ekkor. „A világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen rendkívül fontos a matematika az emberiség számára” – mondta a Népszavának Mosóczi András. „A matematika láthatatlanul vesz minket körül. A könyvem arról szól, hogyan és miért van mindenben jelen.”  A szerző játékosan, humorosan, izgalmas kis történetekkel, tudománytörténeti, földrajzi, pszichológiai tényeken, eseményeken, fejtörőkön keresztül mutatja meg ezt, nem csak laikusoknak, de akár akadémikusoknak is érdekes formában. Tehát fontos a matematika, de a kérdés úgy szokott felmerülni, mi hasznom van belőle, ha lemegyek a boltba vásárolni. Erre Mosóczi András azt szokta válaszolni, hogy nem azért tanulunk matekot, hogy kiszámoljuk, mi mennyibe kerül a boltban, mint ahogyan irodalmat sem azért tanulunk, hogy meg tudjuk írni a bevásárlólistát. „Maga a matematika egy problémamegoldó gondolkodásmód. Az nem feltétlenül matematikai kérdés, hogy hogyan lőjünk ki egy űrhajót, hogyan juttassunk föld körüli pályára egy műholdat, hogyan építsünk fel egy katedrálist, hogyan oldjunk meg egy járványügyi helyzetet, de megválaszolásukhoz a matematika szükséges” – magyarázza. Könyve számtalan példán keresztül fejti ki a „hoppá, hogy is van ez? kérdését. Miért nem építettek függőhidakat az ókorban, vagy hogy manapság miként lehet előre jelezni az időjárást. Érdekes, de sok-sok évezred telt el úgy, hogy alapvető változás nem történt az emberiség történetében. Pár száz évvel ezelőtt azonban valami nagyon-nagyon meg kellett, hogy változzon, hiszen ma már a Holdra szállunk, nem vitorlás csatahajók, hanem atommeghajtású anyahajók közlekednek az óceánokon, amelyekről repülőgépek szállnak fel. Túlzás lenne azt mondani, hogy ezek a változások csak a matematikának köszönhetők, de az integrál- és differenciálszámításnak bizony nagyon sok köze van ezekhez. A könyvben külön fejezetet is kap ez a téma, de mindez olyan stílusban, hogy laikusok számára is könnyen érthető és játékos legyen. Newton és Leibniz az 1680-as években dolgozták ki elméletüket, melynek lényege az volt, hogy minden fizikai tulajdonságot az idő függvényében fejezzen ki. Ily módon megjósolhatóvá váltak bizonyos folyamatok: meg lehet előre mondani, a híd le fog-e szakadni, hogy a hajó nem fog-e elsüllyedni, és az űrhajó oda jut-e, ahová kell. „Az emberiség története ettől kezdve vett fordulatot, az ipari forradalom is nagymértékben ennek köszönhető: ez az egyik központi témája a könyvemnek” – összegez Mosóczi András.

Infó

Mosóczi András A gondolkodás forradalma Typotex Kiadó, 2020

A pí egy matematikában és fizikában használt valós szám. A leggyakrabban használt, euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiálják, ami a körök hasonlósága miatt minden kör esetén azonos. A pí az egységnyi átmérőjű kör kerülete. Étéke: 3,14159 

Nemcsak a viccből indult pí-nap, hanem a matematika világnapja is van

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.14. 17:17

Fotó: Monty Rakusen/Cultura Creative / AFP
1988-ban a fizikusok piteevés közben „píztek”, így március 14-e lett a nemzetközi pí-nap, amely idén először a mateké is.
A nemzetközi pí-nap 1988-ban félig heccként indult, amikor fizikusok pitét ettek, körbe-körbe jártak és a pí (3,14) számjegyeit mondták. A Nemzetközi Matematikai Unió és az UNESCO tavalyi döntése alapján először ünneplik március 14-én a matematika világnapját is.
„A matematika a tudás és a tudomány fontos részét képezi az emberiség egész történetében. Napjainkra azonban a bonyolultság olyan fokát érte el, hogy sokan nem veszik észre, mennyire jelen van mindennapi életünkben” – mondta a világnappá nyilvánításkor Christiane Rousseau, a Montreali Egyetem professzora.
„A matematika számos területen nagyon fontos az emberiség számára, akár a járványok megelőzésében is. Az ókori babiloniak az i.e. 3. évezredben már használták a trigonometriát, agyagtáblákra olyan összefüggéseket véstek, amelyek a mai sinusnak és cosinusnak felelnek meg” – mondta Mosóczi András egyetemi matematika tanár az M1-en. Hozzátette: „a matematika egy absztrakt rendszer, általános, idealizált dolgokkal foglalkozik, csak a lényeget vizsgálja, ezáltal bizonyos kérdéseket sokkal könnyebben meg tud oldani, és ezt az élet rengeteg területén fel lehet használni a gyakorlati problémák megoldására”.