A Washingtonban lévő Bibliamúzeumban kiállított Holt-tengeri tekercs mind a 16 darabja hamisítvány - ismerte el a múzeum egy hétvégi tudományos konferencián. „A töredékek mindegyike olyan jellemezőket mutat, amelyek arra utalnak, a XX. században szándékosan készítették őket” – mondta Colette Loll, a vizsgálatok vezetője. A darabokat vasárnap készültek kiállítani, a bemutatót természetesen elhalasztották.
A tudósok szerint ezek a hamisítványok a legjelentősebbek 2012 óta, amikor is „Jézus Feleségének Evangéliuma” megtévesztett egy harvardi szakembert. Néhányan úgy gondolják, hogy 2002 óta 70 hamisított Holt-tengeri tekercs darab került piacara. Az eredetieket 70 éve találta egy pásztorfiú Qumranban egy barlangban. Az írások a Héber Biblia legrégebbi változatát és más zsidó szövegeket tartalmaznak Jézus korából. Ezeket most Jeruzsálemben a Könyvek szentélyében őrzik.
A washingtoni töredékek öt darabjáról németországi szakemberek 2018-ban állapították meg, hogy „olyan jellegzetességeket mutatnak, amelyek összeegyeztethetetlenek ókori eredetükkel”. A Biblia Múzeumot a Green család alapította 2017-ben. S bár komoly kellemetlenségeket okoz számukra a hír a hamisítványokról, de Jeffrey Kloha, a Biblia Múzeum kurátora úgy véli: „az a kidolgozott és alapos módszer, amellyel kiderítették az igazságot gyűjteményünkről, más esetekben is használható lesz, és azt is feltárhatja, kik követték el csalást”. Steve Green, a múzeum alapítójának szóvivője azt mondta, nem árulják el, mennyibe kerültek a tesztek, és Green arról sem nyilatkozik, maguk a tekercsek milyen áron kerültek hozzájuk. Azonban azt tudni, a piacon az ilyen tárgyak millió dollárokat érnek.
Egy 2017-es interjúban Green azt mondta, nem tudja pontosan kitől vásárolta a darabokat. Több forrásból, de nem biztos benne, melyik honnan származik. Kipp Davis, a Kanadai Nyugati Szentháromság Egyetem Tudósa azonban már 2017-ben kifejezte kétségeit a tekercsek eredetiségét illetően.
A hamisítók nagyon alaposak voltak, a darabkák, amire írtak ókoriak és valahonnan Qumran környékéről valók, de bőrből készültek, nem pergamenből, mint a valódiak. A vizsgálók szerint talán római katonák lábbelijei lehettek valamikor. A csalók valamilyen fényes anyaggal, valószínűleg állati ragasztóval vonták be őket, hogy rögzítsék a szakadásokat, és hasonlítsanak az eredeti tekercsek viaszos fényére. De a hamisítók hibáztak is, modern tintát használtak az íráshoz, és az is árulkodó, ahogyan az írás követi a szakadásokat, egyenetlenségeket. Ugyanakkor, amíg a tinta nedves volt, port szórtak rá a Holt-tenger környékéről, hogy az ottani ásványok kimutathatók legyenek.
Az állítások megerősítésére 3D-s mikroszkópot, infravörös spektroszkópiát és más naprakész technológiákat alkalmaztak.
