„Azok a szerencsés kiválasztottak, akik képesek rá, hogy a semmiből megteremtsék a jövőt, általában valamilyen mérnökök, az a nyelv pedig, amelyen a jövő terveit szövik, a matematika” – szögezi le rögtön könyve előszavában Mosóczi András. A szerzőt sokan ismerhetik, sikeres weboldalt működtet mateking.hu címmel, amelynek célja, hogy könnyed, olykor kifejezetten vicces, ugyanakkor nagyon alaposan és logikusan tanítson matematikát.
A Pí-nap 1988-ban egy amerikai fizikus kezdeményezésére poénnak indult, de ebben az évben 3. hó 14-én az UNESCO és a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) kezdeményezésére már a Matematika Világnapját ünnepeljük ekkor. „A világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen rendkívül fontos a matematika az emberiség számára” – mondta a Népszavának Mosóczi András. „A matematika láthatatlanul vesz minket körül. A könyvem arról szól, hogyan és miért van mindenben jelen.”
A szerző játékosan, humorosan, izgalmas kis történetekkel, tudománytörténeti, földrajzi, pszichológiai tényeken, eseményeken, fejtörőkön keresztül mutatja meg ezt, nem csak laikusoknak, de akár akadémikusoknak is érdekes formában. Tehát fontos a matematika, de a kérdés úgy szokott felmerülni, mi hasznom van belőle, ha lemegyek a boltba vásárolni. Erre Mosóczi András azt szokta válaszolni, hogy nem azért tanulunk matekot, hogy kiszámoljuk, mi mennyibe kerül a boltban, mint ahogyan irodalmat sem azért tanulunk, hogy meg tudjuk írni a bevásárlólistát. „Maga a matematika egy problémamegoldó gondolkodásmód. Az nem feltétlenül matematikai kérdés, hogy hogyan lőjünk ki egy űrhajót, hogyan juttassunk föld körüli pályára egy műholdat, hogyan építsünk fel egy katedrálist, hogyan oldjunk meg egy járványügyi helyzetet, de megválaszolásukhoz a matematika szükséges” – magyarázza. Könyve számtalan példán keresztül fejti ki a „hoppá, hogy is van ez? kérdését. Miért nem építettek függőhidakat az ókorban, vagy hogy manapság miként lehet előre jelezni az időjárást.
Érdekes, de sok-sok évezred telt el úgy, hogy alapvető változás nem történt az emberiség történetében. Pár száz évvel ezelőtt azonban valami nagyon-nagyon meg kellett, hogy változzon, hiszen ma már a Holdra szállunk, nem vitorlás csatahajók, hanem atommeghajtású anyahajók közlekednek az óceánokon, amelyekről repülőgépek szállnak fel. Túlzás lenne azt mondani, hogy ezek a változások csak a matematikának köszönhetők, de az integrál- és differenciálszámításnak bizony nagyon sok köze van ezekhez. A könyvben külön fejezetet is kap ez a téma, de mindez olyan stílusban, hogy laikusok számára is könnyen érthető és játékos legyen.
Newton és Leibniz az 1680-as években dolgozták ki elméletüket, melynek lényege az volt, hogy minden fizikai tulajdonságot az idő függvényében fejezzen ki. Ily módon megjósolhatóvá váltak bizonyos folyamatok: meg lehet előre mondani, a híd le fog-e szakadni, hogy a hajó nem fog-e elsüllyedni, és az űrhajó oda jut-e, ahová kell. „Az emberiség története ettől kezdve vett fordulatot, az ipari forradalom is nagymértékben ennek köszönhető: ez az egyik központi témája a könyvemnek” – összegez Mosóczi András.
