„A matematika láthatatlanul vesz minket körül”

Publikálás dátuma
2020.03.15. 12:10

Több mint harminc éve március 14-én tartják a nemzetközi pí-napot, amely idén először a matematika világnapja is, és ezen a napon jelent meg Mosóczi András könyve is, A gondolkodás forradalma címmel.
„Azok a szerencsés kiválasztottak, akik képesek rá, hogy a semmiből megteremtsék a jövőt, általában valamilyen mérnökök, az a nyelv pedig, amelyen a jövő terveit szövik, a matematika” – szögezi le rögtön könyve előszavában Mosóczi András. A szerzőt sokan ismerhetik, sikeres weboldalt működtet mateking.hu címmel, amelynek célja, hogy könnyed, olykor kifejezetten vicces, ugyanakkor nagyon alaposan és logikusan tanítson matematikát. A Pí-nap 1988-ban egy amerikai fizikus kezdeményezésére poénnak indult, de ebben az évben 3. hó 14-én az UNESCO és a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) kezdeményezésére már a Matematika Világnapját ünnepeljük ekkor. „A világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen rendkívül fontos a matematika az emberiség számára” – mondta a Népszavának Mosóczi András. „A matematika láthatatlanul vesz minket körül. A könyvem arról szól, hogyan és miért van mindenben jelen.”  A szerző játékosan, humorosan, izgalmas kis történetekkel, tudománytörténeti, földrajzi, pszichológiai tényeken, eseményeken, fejtörőkön keresztül mutatja meg ezt, nem csak laikusoknak, de akár akadémikusoknak is érdekes formában. Tehát fontos a matematika, de a kérdés úgy szokott felmerülni, mi hasznom van belőle, ha lemegyek a boltba vásárolni. Erre Mosóczi András azt szokta válaszolni, hogy nem azért tanulunk matekot, hogy kiszámoljuk, mi mennyibe kerül a boltban, mint ahogyan irodalmat sem azért tanulunk, hogy meg tudjuk írni a bevásárlólistát. „Maga a matematika egy problémamegoldó gondolkodásmód. Az nem feltétlenül matematikai kérdés, hogy hogyan lőjünk ki egy űrhajót, hogyan juttassunk föld körüli pályára egy műholdat, hogyan építsünk fel egy katedrálist, hogyan oldjunk meg egy járványügyi helyzetet, de megválaszolásukhoz a matematika szükséges” – magyarázza. Könyve számtalan példán keresztül fejti ki a „hoppá, hogy is van ez? kérdését. Miért nem építettek függőhidakat az ókorban, vagy hogy manapság miként lehet előre jelezni az időjárást. Érdekes, de sok-sok évezred telt el úgy, hogy alapvető változás nem történt az emberiség történetében. Pár száz évvel ezelőtt azonban valami nagyon-nagyon meg kellett, hogy változzon, hiszen ma már a Holdra szállunk, nem vitorlás csatahajók, hanem atommeghajtású anyahajók közlekednek az óceánokon, amelyekről repülőgépek szállnak fel. Túlzás lenne azt mondani, hogy ezek a változások csak a matematikának köszönhetők, de az integrál- és differenciálszámításnak bizony nagyon sok köze van ezekhez. A könyvben külön fejezetet is kap ez a téma, de mindez olyan stílusban, hogy laikusok számára is könnyen érthető és játékos legyen. Newton és Leibniz az 1680-as években dolgozták ki elméletüket, melynek lényege az volt, hogy minden fizikai tulajdonságot az idő függvényében fejezzen ki. Ily módon megjósolhatóvá váltak bizonyos folyamatok: meg lehet előre mondani, a híd le fog-e szakadni, hogy a hajó nem fog-e elsüllyedni, és az űrhajó oda jut-e, ahová kell. „Az emberiség története ettől kezdve vett fordulatot, az ipari forradalom is nagymértékben ennek köszönhető: ez az egyik központi témája a könyvemnek” – összegez Mosóczi András.

Infó

Mosóczi András A gondolkodás forradalma Typotex Kiadó, 2020

A pí egy matematikában és fizikában használt valós szám. A leggyakrabban használt, euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiálják, ami a körök hasonlósága miatt minden kör esetén azonos. A pí az egységnyi átmérőjű kör kerülete. Étéke: 3,14159 

Szerző
Témák
matematika

Nemcsak a viccből indult pí-nap, hanem a matematika világnapja is van

Publikálás dátuma
2020.03.14. 17:17

Fotó: Monty Rakusen/Cultura Creative / AFP
1988-ban a fizikusok piteevés közben „píztek”, így március 14-e lett a nemzetközi pí-nap, amely idén először a mateké is.
A nemzetközi pí-nap 1988-ban félig heccként indult, amikor fizikusok pitét ettek, körbe-körbe jártak és a pí (3,14) számjegyeit mondták. A Nemzetközi Matematikai Unió és az UNESCO tavalyi döntése alapján először ünneplik március 14-én a matematika világnapját is.
„A matematika a tudás és a tudomány fontos részét képezi az emberiség egész történetében. Napjainkra azonban a bonyolultság olyan fokát érte el, hogy sokan nem veszik észre, mennyire jelen van mindennapi életünkben” – mondta a világnappá nyilvánításkor Christiane Rousseau, a Montreali Egyetem professzora.
„A matematika számos területen nagyon fontos az emberiség számára, akár a járványok megelőzésében is. Az ókori babiloniak az i.e. 3. évezredben már használták a trigonometriát, agyagtáblákra olyan összefüggéseket véstek, amelyek a mai sinusnak és cosinusnak felelnek meg” – mondta Mosóczi András egyetemi matematika tanár az M1-en. Hozzátette: „a matematika egy absztrakt rendszer, általános, idealizált dolgokkal foglalkozik, csak a lényeget vizsgálja, ezáltal bizonyos kérdéseket sokkal könnyebben meg tud oldani, és ezt az élet rengeteg területén fel lehet használni a gyakorlati problémák megoldására”.
Szerző

Elhalasztották az ExoMars küldetést

Publikálás dátuma
2020.03.13. 18:00

Fotó: M.Thiebaut / ESA/AOES medialab
A koronavírus miatt kialakult európai helyzet is hátráltatja a projektet, de további tesztelésre is szükség van, így a Marson az élet nyomait kereső robot csak 2022-ben kezdheti meg a munkát.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmosz közös projektje keretében megvalósuló következő missziót két évvel halasztották el, mivel a hardver és a szoftver további tesztelésére van szükség – közölte csütörtökön a két űrügynökség. Emellett a koronavírus miatt kialakult európai helyzet is hátráltatja a projektet – tették hozzá.
A kutatórobotot, amelynek feladata a Mars felszínének alapos vizsgálata lesz, már nyáron útjára indították volna, így azonban csak 2022-ben kezdheti meg a munkát. A tesztekhez több időre van szükség, mint azt eddig vélték. "Nem engedhetjük meg magunknak a legkisebb hibát sem" – mondta Jan Wörner, az ESA főigazgatója.
Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával videokonferencián egyeztek meg a döntésről. Rogozin kifejtette: nem könnyen hozták meg, de a projekt csak így lehet sikeres.
A projekt során az ESA és a Roszkoszmosz közösen kutat az élet nyomai után a vörös bolygón. 2016-ban egy rakéta fedélzetén lőttek fel egy szondát az űrbe, amely Mars körüli pályára állt.
Szerző
Témák
ExoMars