Előfizetés

„A matematika láthatatlanul vesz minket körül”

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.03.15. 12:10

Több mint harminc éve március 14-én tartják a nemzetközi pí-napot, amely idén először a matematika világnapja is, és ezen a napon jelent meg Mosóczi András könyve is, A gondolkodás forradalma címmel.
„Azok a szerencsés kiválasztottak, akik képesek rá, hogy a semmiből megteremtsék a jövőt, általában valamilyen mérnökök, az a nyelv pedig, amelyen a jövő terveit szövik, a matematika” – szögezi le rögtön könyve előszavában Mosóczi András. A szerzőt sokan ismerhetik, sikeres weboldalt működtet mateking.hu címmel, amelynek célja, hogy könnyed, olykor kifejezetten vicces, ugyanakkor nagyon alaposan és logikusan tanítson matematikát. A Pí-nap 1988-ban egy amerikai fizikus kezdeményezésére poénnak indult, de ebben az évben 3. hó 14-én az UNESCO és a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) kezdeményezésére már a Matematika Világnapját ünnepeljük ekkor. „A világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen rendkívül fontos a matematika az emberiség számára” – mondta a Népszavának Mosóczi András. „A matematika láthatatlanul vesz minket körül. A könyvem arról szól, hogyan és miért van mindenben jelen.”  A szerző játékosan, humorosan, izgalmas kis történetekkel, tudománytörténeti, földrajzi, pszichológiai tényeken, eseményeken, fejtörőkön keresztül mutatja meg ezt, nem csak laikusoknak, de akár akadémikusoknak is érdekes formában. Tehát fontos a matematika, de a kérdés úgy szokott felmerülni, mi hasznom van belőle, ha lemegyek a boltba vásárolni. Erre Mosóczi András azt szokta válaszolni, hogy nem azért tanulunk matekot, hogy kiszámoljuk, mi mennyibe kerül a boltban, mint ahogyan irodalmat sem azért tanulunk, hogy meg tudjuk írni a bevásárlólistát. „Maga a matematika egy problémamegoldó gondolkodásmód. Az nem feltétlenül matematikai kérdés, hogy hogyan lőjünk ki egy űrhajót, hogyan juttassunk föld körüli pályára egy műholdat, hogyan építsünk fel egy katedrálist, hogyan oldjunk meg egy járványügyi helyzetet, de megválaszolásukhoz a matematika szükséges” – magyarázza. Könyve számtalan példán keresztül fejti ki a „hoppá, hogy is van ez? kérdését. Miért nem építettek függőhidakat az ókorban, vagy hogy manapság miként lehet előre jelezni az időjárást. Érdekes, de sok-sok évezred telt el úgy, hogy alapvető változás nem történt az emberiség történetében. Pár száz évvel ezelőtt azonban valami nagyon-nagyon meg kellett, hogy változzon, hiszen ma már a Holdra szállunk, nem vitorlás csatahajók, hanem atommeghajtású anyahajók közlekednek az óceánokon, amelyekről repülőgépek szállnak fel. Túlzás lenne azt mondani, hogy ezek a változások csak a matematikának köszönhetők, de az integrál- és differenciálszámításnak bizony nagyon sok köze van ezekhez. A könyvben külön fejezetet is kap ez a téma, de mindez olyan stílusban, hogy laikusok számára is könnyen érthető és játékos legyen. Newton és Leibniz az 1680-as években dolgozták ki elméletüket, melynek lényege az volt, hogy minden fizikai tulajdonságot az idő függvényében fejezzen ki. Ily módon megjósolhatóvá váltak bizonyos folyamatok: meg lehet előre mondani, a híd le fog-e szakadni, hogy a hajó nem fog-e elsüllyedni, és az űrhajó oda jut-e, ahová kell. „Az emberiség története ettől kezdve vett fordulatot, az ipari forradalom is nagymértékben ennek köszönhető: ez az egyik központi témája a könyvemnek” – összegez Mosóczi András.

Infó

Mosóczi András A gondolkodás forradalma Typotex Kiadó, 2020

A pí egy matematikában és fizikában használt valós szám. A leggyakrabban használt, euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiálják, ami a körök hasonlósága miatt minden kör esetén azonos. A pí az egységnyi átmérőjű kör kerülete. Étéke: 3,14159 

Nemcsak a viccből indult pí-nap, hanem a matematika világnapja is van

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.14. 17:17

Fotó: Monty Rakusen/Cultura Creative / AFP
1988-ban a fizikusok piteevés közben „píztek”, így március 14-e lett a nemzetközi pí-nap, amely idén először a mateké is.
A nemzetközi pí-nap 1988-ban félig heccként indult, amikor fizikusok pitét ettek, körbe-körbe jártak és a pí (3,14) számjegyeit mondták. A Nemzetközi Matematikai Unió és az UNESCO tavalyi döntése alapján először ünneplik március 14-én a matematika világnapját is.
„A matematika a tudás és a tudomány fontos részét képezi az emberiség egész történetében. Napjainkra azonban a bonyolultság olyan fokát érte el, hogy sokan nem veszik észre, mennyire jelen van mindennapi életünkben” – mondta a világnappá nyilvánításkor Christiane Rousseau, a Montreali Egyetem professzora.
„A matematika számos területen nagyon fontos az emberiség számára, akár a járványok megelőzésében is. Az ókori babiloniak az i.e. 3. évezredben már használták a trigonometriát, agyagtáblákra olyan összefüggéseket véstek, amelyek a mai sinusnak és cosinusnak felelnek meg” – mondta Mosóczi András egyetemi matematika tanár az M1-en. Hozzátette: „a matematika egy absztrakt rendszer, általános, idealizált dolgokkal foglalkozik, csak a lényeget vizsgálja, ezáltal bizonyos kérdéseket sokkal könnyebben meg tud oldani, és ezt az élet rengeteg területén fel lehet használni a gyakorlati problémák megoldására”.

Fertőzések megelőzésében is segíthetnek egyes gyógynövények

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.14. 14:14

Fotó: Frederic Didillon/Biosphoto / AFP
A rendszeres és alapos kézmosás mellett az immunrendszer folyamatos erősítése is lehet a vírusok távoltartásának hatékony módja.
A jelenlegi, vírusveszélyes időszakban a hivatalos ajánlások szerint a fertőzések megelőzésének módja, ha rendszeresen és alaposan kezet mosunk, megerősítjük és folyamatosan támogatjuk az immunrendszerünket. Ennek alapja a gyomor megerősítése, mert a gyomorsav egyik fő funkciója a vírusok és a baktériumok megölése – írta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Facebook-oldalán. A megfelelő, jó minőségű és tápláló ételek fogyasztása mellett nagy dózisban szedett D-, C-vitaminra, jódra, szerves szelénre, magnéziumra, omega-3-ra és jó probiotikumra van szükség. Mindezt bizonyos gyógynövények alkalmazásával is kiegészíthetjük.
A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea), amelyet 2020-ban a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya az Év Gyógynövényének választott, Észak-Amerikában őshonos, de világszerte a legnépszerűbbek közé tartozik. Itthon gyógy- és dísznövényként is termesztik. A kasvirág fajok latin neve a görög echinosz (sündisznó) szóból származik, mert a virágzat közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít. Az amerikai telepesek az őslakosoktól „örökölve” különböző fertőzéses eredetű betegségek kezelésére használták ezeket a növényeket. Belsőleg a megfázás tüneteinek enyhítésére, de megelőzésre is alkalmazzák. Lehetőleg a tünetek megjelenésekor meg kell kezdeni a szedését, így a betegség enyhébb lefolyású lehet és gyorsabb is a gyógyulás. A gyökér kivonata külsőleg alkalmazva kisebb sebek kezelésére alkalmas – olvasható a Gyógynövénylapon.   
A grépfrútmag kivonata olyan értékes hatóanyagokat, például bioflavonoidokat tartalmaz, amelyek erős antioxidánsok (sejtvédők) és fokozzák a C-vitamin hatását, illetve gátolják a lebomlását. Több mint 800 baktérium- és vírustörzs, 100 gombafaj és egysejtű élősködő növekedését, szaporodását gátolja, úgy, hogy közben a baktériumflórákat nem károsítja.
A teafaolajat meginni tilos, mert mérgező, a bőrön azonban nagyon erős fertőtlenítő és gombaölő hatással bír. Nem véletlen, hogy sok kozmetikum, sampon, arctisztító és krém alapanyaga, de tisztán is kapható – derül ki az EgészségKalauz összeállításából.
A gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatású propolisz úgy pusztítja el a kórokozókat, hogy a hasznos baktériumokat nem bántja. Serkenti az immunrendszer működését, így a szervezet hamarabb képes megküzdeni még a gyógyszereknek ellenálló kórokozókkal is. Rendet tesz a bélben: bioaktív hatóanyagai megtisztítják az emésztőrendszert az olyan parazitáktól és kórokozóktól, mint a Helicobacter pylori vagy a Candida, de segítenek ételmérgezés és egyéb emésztési zavarok kezelésében is. Fertőtlenítő tulajdonságát sokszor használják elszaporodó baktériumok miatt kialakuló szájüregi betegségek kezelésére, illetve megelőzésére.  
A természetes vérnyomáscsökkentő hatású fokhagyma képes stabilizálni a koleszterinszintet, baktérium- és gombaölő hatása miatt bélfertőzés esetén is használható. Túl nagy mennyiségben azonban nem csak az illatanyaga miatt nem ajánlott fogyasztani; a káros anyagok csökkentése mellett egy olyat is elpusztít a vérben, aminek hiánya szívelégtelenséghez vezethet. Meghűléses betegségek gyógyításában, a légutak tisztításában is hatékony lehet.
A mezei zsurlónak antimikrobás hatása is van, olyan erős, mint egyes antibiotikumoké.