Sem meccs, sem edzés: a járvány idejére leállítaná a focit az MLSZ

Publikálás dátuma
2020.03.16. 15:37
Sipos Jenő
Fotó: Népszava
A játékosok, az edzők és a szurkolók megértését kéri az elnökség.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöksége - a hatóságok döntésével összhangban - azonnali hatállyal felfüggesztette a szövetség valamennyi szervezett versenyprogramját és képzési eseményét átmeneti időre. Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője hétfőn a szervezet közösségi oldalán közzétett üzenetben elmondta, hogy
az MLSZ vezető testülete "valamennyi labdarúgó-mérkőzés lejátszását felfüggesztette, beleértve az NB I-es mérkőzéseket is".

"Azt kértük a kluboktól, hogy ebben az időszakban tekintsenek el az edzések megtartásától és látogatásától, teremtsék meg a feltételeit annak, hogy a játékosok, stábtagok otthon maradhassanak" - mondta Sipos Jenő. Hozzátette: "reméljük, hozzájárulunk ahhoz, hogy a járvány ne terjedjen tovább. Ebben kérjük a megértését a játékosoknak, az edzőknek és természetesen a szurkolóknak is".
Az MLSZ már korábban is hozott meg a járvány terjedését megelőzni hivatott döntéseket: elhalasztott egy nagy létszámú edzői konferenciát, az utánpótlás csapatok nem utaztak el külföldre és az MLSZ sem rendezett utánpótlás tornákat, a kormány döntésével összhangban zárt kapus mérkőzéseket rendelt el, továbbá felfüggesztette az utánpótlás bajnoki mérkőzések lejátszását "a legfontosabb cél, mindenki egészségének a megóvása érdekében".
Az OTP Bank Liga 33 fordulójából eddig 25-öt játszottak le, a Merkantil Bank Liga NB II-ből pedig még tíz kör van hátra. Előbbiben eredetileg május 16-án, utóbbiban egy nappal később lett volna az utolsó játéknap.

Már 34 életet követelt a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság

Publikálás dátuma
2020.03.16. 12:03
Fiatalok fociznak a dohai Khalifa Stadion mellett
Fotó: Ramil Sitdikov / AFP
Hivatalosan ennyi munkás halt meg azok közül, akik a stadionokon dolgoznak, közülük 9-en tavaly.
Eddig hivatalosan 34, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság építkezésein dolgozó munkás vesztette életét - írja a hat éve tartó előkészületeket felügyelő bizottság jelentése nyomán a Guardian. Csak 2019-ben 9-en haltak meg.
Katarban mintegy 2 millió vendégmunkást foglalkoztatnak, 2 százalékuk pedig a vb stadionjain dolgozik. Civilek már többször figyelmeztettek arra, hogy a munkások jogai nem biztosítottak, így például a Human Rights Watch jogvédői szerint gyakori a túldolgoztatásuk, egyébként is alacsony fizetésük visszatartása, továbbá szállásaikon is lesújtóak a körülmények.
A katari bizottság szerint a 34 halálesetből 8 munkahelyi baleset, a többit mint "nem munkával kapcsolatosat" kategorizálták. Utóbbiak többségét hirtelen szívleállásal magyarázták. Ugyanakkor a Guardian szerint jellemző, hogy az elhunyt munkásokon nem végeznek boncolást, így szinte lehetetlen megállapítani, hogy valójában mi vezetett a halálukhoz.
Az egyik elismerten munkahelyi baleset miatt elhunyt nepáli munkás özvegye arról nyilatkozott a lapnak, hogy tavaly óta vár a kártérítésre. Sérelmezte azt is, hogy a családot egyedül eltartó fiatal férje után mindössze 7000 riált, 585 ezer forintnak megfelelő összeget ígértek kifizetni.
A 2022-es vb körül korrupciós botrány is kibontakozott tavaly. A Times című brit lap arról írt, hogy Katar mintegy 400 millió dollárt ígért a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) a rendezési jogért cserébe. A francia rendőrök ezután nem sokkal őrizetbe vették Michel Platinit, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) korábbi elnökét. Nem is ez volt az első korrupciós botrány a FIFA körül, a 2022-es vb-rendezés jogának odaítélésekor hivatalban lévő főtitkárt, Jérome Valcke-ot többek között korrupció miatt is már elítélték és kilenc évre eltiltották attól, hogy a labdarúgásban bármilyen szerepet vállaljon.
Szerző

„A dominók sorra dőlnek” – A sportvilág egyetlen szelete sem maradhat érintetlenül

Publikálás dátuma
2020.03.16. 10:00

Fotó: Népszava
A járvány sportgazdaságra gyakorolt hatásairól nincsenek adatok, de az eredeti állapot visszaállítása sokba fog kerülni és sokáig is fog tartani, mondja dr. Muszbek Mihály, sportközgazdász.
Megállt az olasz Seria A, lefújták az angol Premier League-t, berekesztették a Budesligát, elnapolták a La Ligát, eltörölték a BL- és az Európa-liga-meccseket, sztornózták az idei Giro d'Italiát: csak néhány döntés az előző napokból, amelyek megrengették a sportvilágot. És már az amatőr sport is érintett, a legnagyobb hazai futóverseny felfüggesztése mutatta, hogy az iparág semelyik szelete nem maradhat érintetlenül a jövőben. Egy világjárvány idején a sportnál nyilván sokkal hangsúlyosabb területei vannak az életnek, ám a globális szórakoztatóipar részévé vált élsport társadalmi és gazdasági hatásai ugyanúgy érintik a pénzügyi szektort, mint a bezárt gyárak, a leállt termelés. Ráadásul a sport abból a szempontból kifejezetten speciális terület, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a ma sztárjai egy hosszabb, fél-egyéves leállás után képesek lesznek a korábbi szintre visszatornázni önmagukat. Legalábbis Muszbek Mihály sportközgazdász meglátása szerint egyelőre ez az elsőrendű kérdés. 
„A sportgazdasági kérdés pillanatnyilag másodlagos, az elsődleges, hogy mi lesz azokkal, akik nem tudják űzni sportágukat, nem tudnak hónapszám edzeni” – mondta Muszbek, aki szerint a negatív gazdasági hatások először a látványsportágak, aztán a teremsportágak képviselőinél fognak jelentkezni. Tudniillik ezeknél a kluboknál a napi típusú bevételek, mint a jegyeladás és egyebek a költségvetés negyven-hatvan százalékát is elérik a televíziós közvetítési jogdíjakkal együtt. 
„De ha nincs meccs, nincs televíziós közvetítés, akkor ezek a sportágak elveszítik költségvetésük jelentős részét. Innentől a minőségi versenysport is minden nap veszteséget termel. Ismétlem: minden nap… Ez persze a nemzetközi helyzetre vonatkozik, hazai viszonylatban ennél pillanatnyilag kisebb a veszély, hiszen a veszteség egy részét már a járvány kirobbanása előtt is a sportágakba áramoltatott közpénzekkel pótolták. Ebből következik, hogy Magyarországon a vírus hatásai gazdaságilag egyelőre látványosan nem érintik a klubokat, de tartok tőle, ez csak átmeneti állapot” – folytatta a közgazdász, aki elmondta: az egymástól minden téren különböző sportágak (labdarúgás, kézilabda, Formula-1, kerékpár) hasonló válaszokat adtak a járványra: elhalasztották a meccseket, lefújták a versenyeket. A kérdés az, hogy az elkerülhetetlen lépés mit jelent a sportágak szereplőinek?
„A versenynaptárban évekre előre meghatározott események, úgymint klubcsapatok tornái, világbajnokságok, Európa-bajnokságok vannak, illetve még a tokiói olimpiai is érintett: olyan ez, mint amikor a sakktáblán eldől egy bábu, ami magával rántja a többit. Minden lépés egy következő terminust veszélyeztet. Úgy látom, a dominók sorra dőlnek, nem gondolom, hogy a futó bajnokságok bármelyikét be lehetne fejezni. Bajnokokat kell hirdetni, ahogy például a magyar jégkorongban tették. Szerintem sok helyen születik majd hasonló döntés.”
A tokiói megnyitó kevesebb, mint száz nap múlva lesz a tervek szerint, a selejtezők pedig még mindig tartanak. Illetve nem, mert ezeket sorra elhalasztják. Pedig nagyjából négyezer versenyzőnek kellene még kvalifikálnia magát a játékokra. A közgazdász szerint itt is komoly változások jöhetnek: „Azt várom, hogy ahol lehet, ott a világranglista pontok, ahol nem, ott a földrajzi elhelyezkedés alapján fogják kijelölni az indulókat. Nincs más út, fel kell oldani a problémát, hogy idén már nem lesz idő a selejtezők lebonyolítására”.
Ettől még persze az olimpia is elmaradhat, ám Muszbek szerint ennek tragikus hatása lenne. Tokióban teljes körűen elkészült infrastruktúra, a szervezés gyakorlatilag befejeződött, a költségek tekintélyes részét a NOB a jegybevételekből és a tv-jogdíjakból befolyt összeg visszaosztásával ellentételezi. De ha elmarad az esemény, akkor ezt ki fogja a japánoknak megfizetni? – tette fel a kérdést Muszbek Mihály, aki tovább árnyalta a problémát.
„Ugyan az Egészségügyi Világszervezet azt jósolta, a jó idő beköszöntével lassul a járvány terjedése, de ez több mint bizonytalan. Fél évben vagy akár évben mérhető a probléma kezelése, ami akkora politikai, gazdasági, társadalmi kihívás, mint amikor a világ a fekete himlővel nézett szembe. Az egészség az első, ez természetesen nagyon helyes felfogás, de az egészség megőrzésének olyan társadalmi, gazdasági hatásai lesznek, amelynek költségeit még nem tudni, hogy ki fogja fizetni.”

Rohamtempóban menekülő légiósok

 A lefújt kosárlabda-bajnokság másnapján több magyar klubból is távoztak a külföldi játékosok. Információink szerint többségük egy összegben kérte a bajnokság júniusi zárásáig érvényes szerződésében foglalt járandóságát. Mivel a klubok bevételei időarányosan érkeznek a számlájukra, elkezdődött a tartalékok felélése. A fenyegető helyzet akkor fordul rosszabbra, ha az elmaradt közvetítések, szponzori megjelenések miatt a későbbre tervezett bevételek sem futnak be.  

Témák
élsport