Előfizetés

Olaszországban nem javul a helyzet, hétfőn 349 ember halt meg a járványban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.17. 07:27

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Van még egyetlen európai ország, ahol nem bukkant fel a vírus.
3233 új fertőzött, 349 áldozat - ez a koronavírus-járvány hétfői mérlege Olaszországban, ahol a legrosszabb a helyzet az egész világon. (Iránt leszámítva persze, de onnan csak becslések állnak rendelkezésre, a hivatalos adatoknak semmi közük a valósághoz.) Így Olaszországban összesen 28 ezer fertőzöttnél és 2158 áldozatnál jár a vírus. Mivel majdnem 2800 embert már gyógyultnak minősítettek, jelenleg 23 ezer a betegek száma. Az olasz helyzetben az a különleges és különlegesen aggasztó, hogy a világszerte átlagosan 4 százalék alatti mortalitás (azaz a fertőzöttek kevesebb mint 4 százaléka hal meg) Olaszországban 7,7 százalék. Európában még Spanyolországban nagyon rossz a helyzet, ott már több fertőzöttet tartanak nyilván, mint Dél-Koreában és a számuk nagyon gyorsan nő (tegnap 2100-zal nőtt a szám, ez 26 százalékos növekedés egyetlen nap alatt). Valami nagyon nincs rendben Svájcban, ahol már több a halálos áldozat, mint a tízszer annyi lakosú Németországban.  Van viszont egy európai ország, ahol a hivatalos jelentések szerint nem jelent meg a vírus: Montenegró. Az ország azért készül: járványügyi készültség van, lezárták a tengeri határokat és több közúti határátkelőt, továbbá számos, a fertőzéssel súlyosabban érintett országokból érkezőkre beutazási tilalmat hirdettek.     Kína már túl van a nehezén, ott csak néhány új fertőzöttet regisztrálnak, a gyógyultak száma viszont gyorsan nő. Az egész országban már kilencezernél kevesebb a beteg (majdnem 69 ezren már felgyógyultak, illetve 3226 az áldozatok száma). A WHO nyilvántartása szerint kedd reggel az egész világon 182 ezernél több megbetegedést regisztráltak, az áldozatok száma 7154, 790 ezer ember már gyógyultnak minősül, így a betegek száma valamivel 95 ezer felett van. 

Szabad szemmel: Európa is bezárkózik, Burgenland retteg, hogy elveszti az ingázó magyar orvosokat

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.03.17. 07:04

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 17.
FAZ A Bizottság kezdettől fogva azon a véleményen volt, hogy nincs értelme utazási korlátozásokat elrendelni a schengeni övezeten belül, csak éppen a tagállamok kész tények elé állították Brüsszelt. Így most von der Leyen azt javasolja a 7 legfejlettebb gazdaság vezetőivel lezajlott videókonferencia után, hogy 30 napra szorítsák le a lehető legalacsonyabb szintre a beutazások számát más országok polgárai számára. Nem vonatkozik azonban ez a fontos áruk szállítására, valamint diplomatákra, orvosokra, a határmentén élő ingázókra és másokra. A tilalmat ma mondják ki, miután kikérik mind a 27 állam véleményét. Az általános nézet az, hogy minél kevesebbet mennek ide-oda az emberek, annál jobban megálljt lehet parancsolni a vírusnak. Macron már be is jelentette, hogy ma déltől lezárják az unió külső határait. Von der Leyen hiába próbálta meg lebeszélni az egyoldalú lépésekről a többieket, mondván, hogy a kórokozó már mindenütt jelen van. Idáig hét tagállam, valamint Svájc és Norvégia korlátozta az utazások szabadságát. A Bizottság igyekszik jó képet vágni a dologhoz. Persze Magyarország, Lengyelország vagy Litvánia nemigen mondhatja, hogy azért ereszti le a sorompókat, hogy csökkentse a fertőzés veszélyét. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem szabad diszkriminálni más államok polgárait. Érvényes ez arra is, hogy azok – hazatérőben – átutazhassanak az érintett országo(ko)n. Továbbá aki beteg, azt nem szabad visszafordítani a határon, hanem gyorsan el kell szigetelni. Viszont el kell kerülni a nagy torlódásokat. A többi közt úgy, hogy külön sávot nyitnak a gyógyszereket, védőfelszereléseket és élő állatokat szállító teherautóknak. Hosszabbítás maximum két hónapra lehetséges, de minden egyes alkalommal ki kell kérni az EU véleményét. Von der Leyennek legkésőbb akkor színt kell vallania.      
Kurier Magyarországon éjféltől leállt ugyan a határon a személyforgalom a külföldiek számára, de zavartalan az áruk tranzitszállítása, igaz a teherautók csak bizonyos autópályákat és benzinkutakat vehetnek igénybe. Ezt Szijjártó Péter jelentette be Szlovéniában. A kérdés azért kényes Ljubljanában, mert az eddigi magyar és horvát korlátozások miatt a szlovén határokon feltorlódtak az Olaszországból érkező kamionok. Ezért az ottani hatóságok a múlt héten leállították a tranzitközlekedést az olasz határon. Az érintett kormányok a hét végén kitalálták, hogy mi a megoldás, így újra elindulhattak a teherkocsik. Közben Burgenland felajánlotta, hogy átvállalja a szállásköltséget az ottani egészségügyben dolgozó magyarok, illetve ha kell, azok családja számára is. Nem szeretné ugyanis, ha a határzár miatt hazatérnének az alkalmazottak, akik különösen a mostani nehéz időkben igencsak hiányoznának, orvosok, ápolók, adminisztratív munkaerők és takarítók egyaránt. A güssingi kórházban pl. normális körülmények között minden 4. orvos Magyarországról ingázik. Hasonló kedvezmény megadására készülnek Kismartonban az irgalmasok kórházában is. A határzár ellenére közlekednek a GySEV vonatai Ausztriában. Vagyis a járatok továbbra is mennek Deutschkreuzba, Wiener Neustadtba és Pamhagenbe, viszont Sopronban csak magyar állampolgárok szállhatnak fel és le. 
Der Standard Paul Lendvai szerint az osztrák vezetés felismerte, mekkora pusztítást okozhat a járvány, ezért az intézkedésekkel bizalmat próbált teremteni, és nem arra ment, hogy learassa a babérokat. Merthogy a fertőzés nem ismer határokat, ezért az államoknak együtt kell működniük a fenyegetés elhárítására. Ám egy-egy politikus mégis úgy állítja be, hogy nemzeti gondról van szó, és külföldön igyekszik megtalálni a felelősöket, akkor ajtót-ablakot kitár a nacionalista és idegenellenes vádaskodások előtt. Pontosan ezt tette Orbán Viktor, aki pénteken a közrádióban – az uniós kormányfők közül elsőként – migránsokat okolt a koronavírus terjedéséért. Arra a kérdésre ugyanis, hogy az általános és középiskolákat miért nem záratja be, úgy felelt, hogy azért, mert az egyetemeken sok az idegen. Majd a menekültkérdés felmelegítésére hozzátette, hogy kettős harcot kell folytatni, részben a kórokozó, részben a migráció ellen. És nem érdekelte, hogy a fertőzöttek száma két héten belül 60 ezerre ugorhat. Kovács Zoltán ugyanakkor politikai akciónak minősítette, hogy az Orvosi Kamara védőfelszerelést kért az orvosoknak, illetve több teszt elvégzését sürgette. Orbán nagy példaképe, Trump sokkal tovább ment, amikor bagatellizálta a veszélyt, illetve ellenségképet formált. Szerinte európai hurcolták be Amerikába az „idegen vírust”. Továbbá szemrehányást tett az EU-nak, hogy az csődöt mondott a járvány visszaszorítása során. Pedig nyugodtan söpörhetne a saját portája előtt. Hiszen képtelen volt érdemben lépni a baj elszigetelésére, ugyanakkor szabadesésbe taszította a pénzpiacokat.  
Neue Zürcher Zeitung Az európai kormányok túl későn hirdették ki a rendkívüli állapotot, mégsem lehet nekik szemrehányást, tenni, viszont most annál fontosabb, hogy levonjuk a megfelelő tanulságot. Ezt hangsúlyozza kommentárjában a svájci polgári lap, hozzátéve, hogy a földrész igen sok, értékes időt vesztegetett el a koronavírus elleni harcban. Igaz, senki sem volt felkészülve a világméretű járványra. Hogy úrrá lehessen lenni rajta, az nem csupán orvosi, hanem politikai feladat is. Az eddigi reakciók túl késeiek és túl határozatlanok voltak. A mulasztások nyilvánvalóak, hiszen pl. a németeknél még mindig terjed a kórokozó, Tajvanon viszont szorul vissza, pedig a két országban egyazon napon kezdődtek a bajok. Igaz, az ázsiai szigetországban a közvéleménynek már voltak ilyen irányú tapasztalatai a 2003-as SARS-fertőzés idejéből. Ennek megfelelően az ország tudta, hogy gyorsan és határozottan kell reagálni, ami határellenőrzést, tesztet és elkülönítést jelentett. Európa ugyanakkor csak vonakodva nyúlt hozzá a szabadságjogokhoz, mert nem akart szembekerülni a társadalmakkal. Ha januárban rendelik el a bezárkózást, az tiltakozó hullámot váltott volna ki. Szóval a kezdeti bizonytalanságért mindenkinek kijár a bírálat. Viszont leckeként egyezségre kell jutni abban, hogy milyen korlátozásokat fogadnak el a plurális társadalmak, amikor rendszeressé válnak az ilyen hatalmas fertőzések. Mikor kell lezárni a határokat, mennyire szabad leállítani a közéletet. Közben látni kell, hogy a korlátozások jóformán semmiségek a veszély nagyságához képest. Hiszen összeomolhat az egészségügyi ellátás. A tekintélyuralmi rendszereknek persze könnyű dolguk van, a demokráciákban viszont több idő kell a konszenzushoz. Ám semmi nem támasztja alá, hogy a demokráciák ne lennének kellőképpen egységesek. Ez vigasztaló, sőt esetleg ellenméreg a jövőre nézve – a megosztásról és populizmusról, a fasizmusról és az álhírekről folytatott vita után. Az országok eltérő módszereket alkalmaztak, ez lehet az egyik oka, hogy Ázsián kívül Európában arat legjobban a járvány. Ám tévedés, ha a nemzeti kormányok egymaguk akarnak boldogulni, ahogyan azt Trump meghirdette. Össze kell hangolni a lépéseket, már csak önérdekből is. Hiszen ha egyedül szállnak szembe a kórokozóval, akkor az mindenütt ugyanúgy lerohanja az egyes nemzeteket. Csak időben eltolódva. Itt nem kevesebb, hanem több Európa szükséges. De leginkább annak a belátása, hogy a fertőzéseket nem lehet sorompókkal feltartóztatni. Mert újabb járványok jönnek és ajánlatos idejében felkészülni rájuk.    
Guardian Brazíliától Magyarországig úgy szilárdítják meg hatalmukat az erős emberek, hogy a saját céljaiknak megfelelően módosítják a törvényeket – írja a londoni School of Economics egyik politikai elmélet professzora. A vendégkommentár kiemeli, hogy a történelem megmutatta: a jog a politikától függ és a haladó erők mostanában visszavonulóban vannak. Válságba került a liberális demokrácia és az új jobboldal a jelek szerint mind inkább szembefordul a jogszabályok őrzőivel. A folyamatosan támadja a jogot védelmező intézményeket, a bíróságokat, a sajtót, a közigazgatást, a nemzetközi szervezeteket. Lengyelországtól és Magyarországtól kezdve az USÁ-ig, Indiától Brazíliáig, a jobboldal kikezdi a jogállamot, elbizonytalanítja a közalkalmazottakat, a bírákat és a civil aktivistákat, cenzúrázza a sajtót, éspedig azzal a céllal, hogy a végrehajtó hatalom kiterjessze ellenőrzését az összes fékre és ellensúlyra. A végső törekvése az, hogy a jog a jobboldali politika eszköze legyen. Ami pár éve még elszigetelt esetnek látszott, pl. Orbán Viktor hadjárata a kisebbségi jogok ellen, lásd, hogy a civilek ne segíthessék a menedékkérőket, vagy a romák folytatódó elszigetelését, az ma már a politikai főáramlat része. A jogállam elleni offenzíva, az alkotmány megtámadása, stb. régóta a hagyományos konzervatív gondolkodás szerves részét képezi. Ideértve, hogy igyekezett visszanyúlni a kulturális egyneműség mitikus múltjához. De idetartozik a hagyományok rendíthetetlen tisztelete is. Ugyanakkor hanyatlik a baloldal, mert a jobboldallal ellentétben felhagyott a kapitalizmus bírálatával, és már nem hangolja össze a törekvéseit nemzetközi keretekben. Öncéllá tette a liberális demokráciát. Sokféle és megosztott, nem tud megújulni. Szétválasztotta a politikát és a jogot. De ha az az általános vélemény, hogy a politikusok egytől egyik korruptak, akkor senkinek sem fognak hiányozni. Továbbá ha a jogot sokan úgy tekintik, hogy az eszköz a saját céljait követő elit kezében, akkor senki sem háborodik fel, amikor bírákat árulóknak neveznek, és senki nem rokonszenvez megfélemlített közszolgákkal. Egyre jobban szélesedik a törvényesség elleni küzdelem. Hogy győzni lehessen az ilyen erőfeszítésekkel szemben, ahhoz aktívan oltalmazni kell a jogállamot. Össze kell kapcsolni a jogot és a politikát, meg kell pontosan mondani, hogy mely jogokért kell harcolni.  
FAZ Elmaradt a jobbra tolódás a horvát kormánypártban, mert a jobbszárny hoppon maradt azon a belső szavazáson, amelyen a tagság arról nyilvánított véleményt, maradjon-e Plenkovics miniszterelnök irányvonala, vagy inkább váltsanak át arra, mit a jobbszárny akar. Utóbbi vezére Kovac korábbi külügyminiszter, aki azt szerette volna, ha nacionalista vonalra térnének át, Orbán Viktor példáját követve. Mellesleg a módosításnak lettek volna következményei az Európai Néppárton belül is. Ám 80 százalék nem kívánta hátba támadni az pártvezért, éppen a soros horvát EU-elnökség idején, az őszi választások előtt. Így az most megerősödve vághat majd neki a választási kampánynak. Plenkovics szerint a jobboldali belső ellenzék megláthatta, hol is van a helye a párton belül.  

Macron: kijárási korlátozások lépnek életbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.16. 22:33

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A koronavírus-járvány terjedésének fékezésére Franciaországban kijárási korlátozások lépnek életbe kedd déltől legalább két hétre - jelentette be Emmanuel Macron.
A francia elnök hétfő esti televíziós beszédében elmondta: szigorúan a legszükségesebbre szűkíti a franciák mozgását, a szabályszegés büntetést von maga után, jóllehet elkerülte a karantén vagy az elkülönítés kifejezéseket. "Kedden délben legalább két hétre nagyon erősen leszűkülnek a mozgásaink" - fogalmazott a köztársasági elnök mintegy húsz perces tragikus hangvételű beszédében, amelyben többször megismételte, hogy "háborúban állunk". "Kültéri gyülekezések, családi és baráti találkozók nem engedélyeztetek. Barátokkal találkozni a parkban vagy az utcán többet nem lehet" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Kizárólag élelmiszert vásárolni, orvoshoz vagy gyógyszertárba lehet elmenni otthonról, illetve akik nem tudnak otthonról dolgozni, elmehetnek a munkahelyükre, s a kültéri sportolás is engedélyezett. "Minden szabálysértés büntetendő" - tette hozzá az államfő, de nem mondta el, hogy milyen módon fogják a hatóságok ellenőrizni, hogy ki miért van az utcán. Ugyanakkor jelezte, hogy a kormány kedd reggel rendeletet jelentet meg arról, hogy mi számít szükséges mozgásnak, illetve arról is, hogy milyen szankciókat vonnak maguk után a szabálysértések. Hírmagyarázók arra hívták fel a figyelmet, hogy a bejelentett korlátozások nem annyira szigorúak, mint a spanyolországi vagy az olaszországi intézkedések, s elképzelhető, hogy azért két hétre szólnak, mert csak az első lépést jelentik az orvostársadalom által szorgalmazott "teljes karantén" előtt. Szombat este a kormányzat egyébként már kihirdette a járványhelyzet legsúlyosabb fokozatát, s jelezte: csak a létfontosságú nyilvános helyek, az élelmiszerboltok, a dohányboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a benzinkutak lehetnek ezentúl nyitva, és mindenkinek a legszükségesebbre kell korlátoznia a mozgását, amiért a Covid-19 vírus okozta fertőzés egyre erősebben terjed az országban. Vasárnap viszont a franciák többsége fittyet hányt a kormányzat kérésére, és napos tavaszi időben tömegek voltak az utcán és a parkokban, amit a politikusok többsége szóvá is tett, felelőtlennek nevezve az állampolgárokat. Emmanuel Macron azt is bejelentette, hogy elhalasztja az önkormányzati választások vasárnapra tervezett második fordulóját, de nem említette meg, hogy mikorra. Sajtóértesülések szerint Edouard Philippe miniszterelnök június 21-et javasolta a parlamenti pártok vezetőivel folytatott videókonferencia keretében, amit azok támogattak. A március 15-i első forduló eredményeit érvényesnek tekinti a belügyminisztérium, így az első fordulóban megválasztott polgármesterek győzelmét is. A francia elnök arra is kitért, hogy felfüggeszti a reformokat, beleértve a vitatott nyugdíjreformot is, a fizetési nehézségbe került vállalkozásoknak felfüggeszti az adó- és járulékfizetési kötelezettségeit, nem kell befizetniük az áram- és gázszámlákat, és a bérleti díjakat sem. Arra is megkérte a vállalatokat, hogy könnyítsék meg a távmunkát a munkavállalóiknak. A hétfő esti hivatalos adatok szerint a fertőzöttek száma Franciaországban 6633 volt, ami több mint 1200-zal haladja meg az előző napi adatokat, a halottak száma pedig 21-gyel 148-ra emelkedett. Az egyik fő gócpont az ország keleti részén az elzászi régió, ahol 1543 beteget tartanak nyilván, és a kórházak intenzív osztályai gyakorlatilag beteltek, ezért egy katonai tábori kórházat is felállítanak. A másik gócpont a szintén túlterheltséggel küzdő Párizs körüli Ile-de-France régió 1762 diagnosztizált beteggel.