Macron: kijárási korlátozások lépnek életbe

Publikálás dátuma
2020.03.16. 22:33

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A koronavírus-járvány terjedésének fékezésére Franciaországban kijárási korlátozások lépnek életbe kedd déltől legalább két hétre - jelentette be Emmanuel Macron.
A francia elnök hétfő esti televíziós beszédében elmondta: szigorúan a legszükségesebbre szűkíti a franciák mozgását, a szabályszegés büntetést von maga után, jóllehet elkerülte a karantén vagy az elkülönítés kifejezéseket. "Kedden délben legalább két hétre nagyon erősen leszűkülnek a mozgásaink" - fogalmazott a köztársasági elnök mintegy húsz perces tragikus hangvételű beszédében, amelyben többször megismételte, hogy "háborúban állunk". "Kültéri gyülekezések, családi és baráti találkozók nem engedélyeztetek. Barátokkal találkozni a parkban vagy az utcán többet nem lehet" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Kizárólag élelmiszert vásárolni, orvoshoz vagy gyógyszertárba lehet elmenni otthonról, illetve akik nem tudnak otthonról dolgozni, elmehetnek a munkahelyükre, s a kültéri sportolás is engedélyezett. "Minden szabálysértés büntetendő" - tette hozzá az államfő, de nem mondta el, hogy milyen módon fogják a hatóságok ellenőrizni, hogy ki miért van az utcán. Ugyanakkor jelezte, hogy a kormány kedd reggel rendeletet jelentet meg arról, hogy mi számít szükséges mozgásnak, illetve arról is, hogy milyen szankciókat vonnak maguk után a szabálysértések. Hírmagyarázók arra hívták fel a figyelmet, hogy a bejelentett korlátozások nem annyira szigorúak, mint a spanyolországi vagy az olaszországi intézkedések, s elképzelhető, hogy azért két hétre szólnak, mert csak az első lépést jelentik az orvostársadalom által szorgalmazott "teljes karantén" előtt. Szombat este a kormányzat egyébként már kihirdette a járványhelyzet legsúlyosabb fokozatát, s jelezte: csak a létfontosságú nyilvános helyek, az élelmiszerboltok, a dohányboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a benzinkutak lehetnek ezentúl nyitva, és mindenkinek a legszükségesebbre kell korlátoznia a mozgását, amiért a Covid-19 vírus okozta fertőzés egyre erősebben terjed az országban. Vasárnap viszont a franciák többsége fittyet hányt a kormányzat kérésére, és napos tavaszi időben tömegek voltak az utcán és a parkokban, amit a politikusok többsége szóvá is tett, felelőtlennek nevezve az állampolgárokat. Emmanuel Macron azt is bejelentette, hogy elhalasztja az önkormányzati választások vasárnapra tervezett második fordulóját, de nem említette meg, hogy mikorra. Sajtóértesülések szerint Edouard Philippe miniszterelnök június 21-et javasolta a parlamenti pártok vezetőivel folytatott videókonferencia keretében, amit azok támogattak. A március 15-i első forduló eredményeit érvényesnek tekinti a belügyminisztérium, így az első fordulóban megválasztott polgármesterek győzelmét is. A francia elnök arra is kitért, hogy felfüggeszti a reformokat, beleértve a vitatott nyugdíjreformot is, a fizetési nehézségbe került vállalkozásoknak felfüggeszti az adó- és járulékfizetési kötelezettségeit, nem kell befizetniük az áram- és gázszámlákat, és a bérleti díjakat sem. Arra is megkérte a vállalatokat, hogy könnyítsék meg a távmunkát a munkavállalóiknak. A hétfő esti hivatalos adatok szerint a fertőzöttek száma Franciaországban 6633 volt, ami több mint 1200-zal haladja meg az előző napi adatokat, a halottak száma pedig 21-gyel 148-ra emelkedett. Az egyik fő gócpont az ország keleti részén az elzászi régió, ahol 1543 beteget tartanak nyilván, és a kórházak intenzív osztályai gyakorlatilag beteltek, ezért egy katonai tábori kórházat is felállítanak. A másik gócpont a szintén túlterheltséggel küzdő Párizs körüli Ile-de-France régió 1762 diagnosztizált beteggel.
Szerző

Bezárnak a moszkvai iskolák, májusig nem fogad külföldieket Oroszország

Publikálás dátuma
2020.03.16. 21:35
Arcmaszkos járókelők a moszkvai Vörös téren, 2020. március 16-án
Fotó: Sefa Karacan / 2020 Anadolu Agency
Az orosz kormány 3,6 milliárd eurót költ a koronavírus-járvány megfékezésére, egy nap alatt 30 új fertőzöttet találtak.
Tanítási szünetet rendelt el március 21-től április 12-ig az orosz főváros közoktatási intézményeiben hétfőn Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere. A polgármester, akit Mihail Misusztyin miniszterelnök hétfőn a koronavírus terjedése elleni védekezés kormányzati koordinációs tanács első elnökhelyettesévé nevezett ki, április 10-ig megtiltotta az 50 fősnél népesebb rendezvények megtartását is a fővárosi zárt helyiségekben. Emellett jelentősen kibővítette azoknak az országoknak a listáját, amelyek esetében a beutazóknak 14 napos elkülönítésnek kell alávetniük magukat. Az új rendelkezés az összes európai országot és az Egyesült Államokat érinti. Korábban a karanténba vonulás kötelezettsége csak a Kínából, Dél-Koreából, Olaszországból, Franciaországból, Németországból, Spanyolországból és Iránból érkezőkre terjedt ki. Oroszország hétfőn lezárta határát Fehéroroszországgal, arra hivatkozva, hogy Minszk nem tartja be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) járványellenes ajánlásait, és nyitva tarja a határátkelőhelyeit. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a döntésről nem értesítették előre. Korábban Oroszország az orosz-lengyel és az orosz-norvég szárazföldi határán tiltotta meg az áthaladást. Kedden leáll a vasúti közlekedés Oroszország és Kazahsztán kötözött. Az orosz kormány hétfő este a honlapján közölte, hogy szerdától május 1-ig erősen korlátozzák a külföldiek beutazását az országba. A tilalom nem vonatkozik a hivatalos küldöttségek tagjaira, a követségi és konzulátusi dolgozókra, a nemzetközi kamionforgalom sofőrjeire, a légi tranzitutasokra, valamint a légi, a folyami és a tengeri járművek személyzetére. Nem érinti a korlátozás a diplomáciai, szolgálati, vagy családi közeli hozzátartozó elvesztése miatt kiadott turistavízummal rendelkező, illetve az Oroszországban bejelentett lakhellyel rendelkező személyeket sem.Az intézkedéseket a moszkvai kormány a WHO ajánlásaival magyarázta. Az orosz parlament alsóháza hétfőn közölte, hogy egészségügyi elővigyázatosságból elmarad Szergej Lavrov külügyminiszter és a képviselők szerdára tervezett eszmecseréje. Az orosz kulturális minisztérium hétfőn megtiltotta a külföldiek számára az orosz múzeumok és kiállítások látogatását.Az orosz kormány 300 milliárd rubeles (3,6 milliárd eurós) programot hirdetett meg a kór terjedése által okozott károk ellensúlyozására. 
A hétfőn közölt hivatalos összesítés szerint Oroszországban eddig 93 ember kapta meg a koronavírust. Ezek közül 86 esetben külföldről hurcolták be a kórt. Az ismertté vált fertőzöttek száma egy nap alatt 30 fővel nőtt, közülük 20 új beteget Moszkvában regisztráltak.

Örményország is zárja kapuit

Az örmény kormány rendkívüli ülésén rendkívüli állapot bevezetéséről döntött március 16-tól április 14-ig az új típusú koronavírus-járvány miatt. Nikol Pasinján kormányfő tájékoztatása szerint Tigran Avinján miniszterelnök-helyettes vezetésével létrehoznak egy operatív törzset a kabinet döntéseinek végrehajtására.  Jereván utazási korlátozásokat is bevezetett azokkal az országokkal szemben, amelyekben nagyon magas a fertőzöttek száma. Külföldről az örmény állampolgároknak hazatérhetnek, de kéthetes karanténba kell vonulniuk. Betiltják a tömegrendezvényeket, és bezárják az oktatási intézményeket. Örményországban eddig 30 megbetegedést jelentettek, s háromszázan vannak karanténban. 

Hőkamerák figyelik a plázázó kazahokat

Kazahsztán a vírusfertőzés terjedésének megakadályozása végett felfüggesztett 49 rendszeres, és ritkított 84 nemzetközi légi járatot. Felfüggesztették a menetrend szerinti buszjáratokat is Kínával, Mongóliával, illetve Üzbegisztánnal, illetve egyelőre nem adnak ki több engedélyt a Kirgizisztán, Üzbegisztán, Oroszország, Kína, Mongólia, Ukrajna és Tádzsikisztán irányába nem menetrend szerinti személyfuvarozást végzőknek. A kazahsztáni hatóságok emellett elrendelték, hogy a nagyobb bevásárlóközpontokba csak arcmaszkkal lehessen belépni, a bejáratoknál pedig testhőmérséklet mérésére alkalmas kamerákat helyezzenek el a betegek kiszűrésére. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök veszélyhelyzetet hirdetett vasárnap április 15-ig. Rendelete értelmében a diplomatákon és a kormányzati engedéllyel rendelkező személyeken kívül senki nem léphet be az országba, illetve senki sem távozhat onnan. Kazahsztánban tíz koronavírus-fertőzöttet tartanak számon. 

Rendkívüli állapot Észtországban is

Kersti Kaljulaid, az EU-tag Észtország elnök hétfőn telefonon vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a koronavírus terjedése ellen foganatosított intézkedéseket. Az észt államfő közölte: beszéltek arról is, hogy miként lehet szavatolni az észt állampolgároknak és az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező lakosoknak a biztonságos hazajutását. Észtország eddig 205 fertőzöttről számolt be. A tallinni vezetés március 13-án rendkívüli állapotot vezetett be, betiltották a tömegrendezvényeket, az oktatási intézményeket bezárták, és otthoni oktatásra tértek át. Március 17-től Észtország lezárja határait a külföldiek előtt.
Szerző

Miért is ne? Putyin harmadszorra lehet Oroszország elnöke

Publikálás dátuma
2020.03.16. 19:31
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács Kremlben tartott ülésén, 2020.03.13-án
Fotó: Alekszej Nikolszkij / AFP /Sputnik
Az orosz alkotmány korábban tiltotta, hogy valakit harmadjára is megválaszthassanak, de Vlagyimir Putyin szerint az ilyen korlátozások „alkalomadtán feleslegesek”.
Jogszerűnek ismerte el az orosz alkotmánybíróság hétfőn az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újból elindulhasson az elnökválasztáson -írja az MTI.  Putyin a jelenleg érvényes alkotmány korlátozó rendelkezése értelmében nem jelöltethetné magát a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.
Az eddigi periódusokat lenullázó új szabályozás értelmében a hivatalban lévő államfő még két, egyenként hatéves ciklus erejéig lehet Oroszország elnöke.

 Vlagyimir Putyin immár 20 éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben - akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2012-ben miniszterelnökként, mert az orosz alkotmány megtiltotta, hogy valaki két egymást követő ciklus után egy harmadikra is megválasztható legyen. 2008 és 2012 között Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ben megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő, a világ első női űrhajósa javasolta kedden a parlamentben az 1993-ban elfogadott alaptörvény olyan értelmű újabb módosítását, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét "nulláról" lehetne indítani. Az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetői még aznap támogatásukról biztosították Tyereskova javaslatát.  Ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak. 
Felidézte Franklin D. Roosevelt esetét, aki négyszer töltötte be az amerikai elnök tisztségét az országa számára nehéz időkben, s úgy fogalmazott, ez mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen korlátozások feleslegesek.

Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza és a regionális parlamentek is megerősítették, Putyin szombaton aláírta az alkotmánymódosításról rendelkező törvényt, és azt normakontrollra továbbküldte az alkotmánybíróságnak. A változtatások ügyében április 22-én országos szavazást fognak tartani. A Kreml közölte, hogy a dátumon egyelőre a koronavírus terjedése ellenére sem fognak változtatni. Az orosz alkotmánybíróság hétfőn jogszerűnek ítélte az alaptörvény által egyébként nem előírt összoroszországi szavazást, és úgy foglalt állást, hogy az istenhitre való hivatkozás nem jelent egyet az állam világi jellegéről való lemondással.
Szerző