Előfizetés

A kutatókat is meglepte, milyen tartósak a Lego-kockák

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.17. 14:40

Fotó: Mustafa Ciftci/Anadolu Agency / AFP
Bár szívósnak tervezték, az építőjáték egyes elemei akár 1300 évig is megmaradnak az óceánban, így aztán nagyon meg kell gondolni, hogyan bánunk a használati tárgyakkal – figyelmeztet egy új tanulmány.
A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. 
A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is megerősíti azt az üzenetet, miszerint az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogyan bánnak a mindennapi használati tárgyakkal.
Az elmúlt évtized során cornwalli önkéntesek több ezernyi Lego-kockát és más műanyag szemetet szedtek össze a szokásos parttisztítás során. Korábbi tanulmányok szerint ezeket a kockákat a strandokra látogatók veszítették el, vagy a háztartások hulladékfeldolgozása során kerültek a környezetbe.
A mostani kutatáshoz 50 darab megviselt, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült Lego-kockát gyűjtöttek össze és mostak meg, majd mérték meg a súlyukat és méreteiket az egyetem laboratóriumában. Minden egyes kocka kémiai jellemzőit röntgenfluoreszcencia-spektrométer segítségével állapították meg. Az eredmények segítettek megerősíteni az egyes darabok életkorát bizonyos, már nem használt elemek jelenléte alapján. Ezeket az elemeket összehasonlították az 1970-es és 1980-as években megvásárolt és nem használt elemekkel, így a tudósok képesek voltak meghatározni a kopottság mértékét és azt, milyen sokáig bírnák még ezek az elemek a tengeri környezetet.
A kutatást Andrew Turner, az Environmental Sciences című szaklap szakértője vezette, aki korábban kiterjedt kutatást végzett a tengeri szemét részeként partra mosódott hulladékdarabok kémiai tulajdonságai terén. "A Lego a történelem egyik legnépszerűbb gyerekjátéka, vonzerejét egyrészt tartóssága jelentette. Kifejezetten arra tervezték, hogy játsszanak vele és fogdossák, ezért nem meglepő, hogy annak ellenére, hogy valószínűleg évtizedeket tölt a tengerben, nem különösebben kopik el. Ugyanakkor tartósságának mértéke még minket is meglepett" – mondta el Turner. Hozzátette: a vizsgált darabok le voltak simulva és elszíneződtek, egyeseknél a szerkezet sérült és letöredezett, ami arra utal, hogy az érintetlenül maradt kockák is mikrorészecskére eshetnek szét.

Megfejtették, hogyan reagál az immunrendszer a koronavírusra

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.17. 12:31

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Az ausztrál kutatók felfedezése fontos lépés az oltóanyag kifejlesztéséhez és annak megértéséhez, egyeseknél miért lépnek fel súlyos légzőszervi problémák.
Sikerült feltárniuk az immunrendszer válaszát Ausztrália első koronavírusos betegének esetét vizsgálva, felfedezésük fontos lépés az oltóanyag kifejlesztésében – közölte Greg Hunt, az ország egészségügyi minisztere.
A fertőző betegségeket és immunológiát kutató Peter Doherty Intézet kutatói egy negyvenes éveiben járó ausztrál nő vérvizsgálatának eredményeit elemezve felfedezték, hogy az emberek immunrendszere jellemzően ugyanúgy válaszol a koronavírusra, mint az influenzára. Azonosították az immunsejtek négy típusát, amely jelen volt a koronavírus elleni "harcban". Felfedezésük segíti a tudósokat abban, hogy megértsék, egyesek miért épülnek fel és másoknál miért lépnek fel súlyos légzőszervi problémák – mondták a kutatók.
"Módszerünket fel lehet használni arra, hogy megértsük az immunválaszokat egy nagyobb Covid-19 betegcsoportot tanulmányozva, valamint azt, hogy mi hiányzik azoknál, akik meghalnak a fertőzésben" – mondta Katherine Kedzierska, a Melbourne-i Egyetem mikrobiológia- és immunológiaprofesszora, aki részt vett a kutatásban.
A kutatók az új koronavírus okozta Covid-19 betegségre adott immunválaszt kísérték figyelemmel az ausztrál betegen, és képesek voltak pontosan előrejelezni, hogy mikor fog felépülni a betegségből. Tanulmányukat a Nature Medicine folyóiratban tették közzé. Nem nevezték meg a beteget, annyit tudni, hogy egy Vuhanból, a járvány kínai gócpontjából evakuált nőről van szó.
Greg Hunt egészségügyi miniszter szerint kutatásuk fontos lépés az oltás gyors kifejlesztése felé azáltal, hogy azonosítani tudják, mely oltóanyagjelöltek lehetnek sikeresek. "Egyben a lehetséges terápiák és kezelések gyors azonosításáról is szól a már koronavírus betegek esetében – tette hozzá.
A koronavírus már több mint 182 ezer embert fertőzött meg világszerte, és több mint 7100 halálát okozta az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. A fertőzöttek többségénél ugyan enyhe tünetek jelentkeznek, 20 százalékuknak azonban súlyos vagy válságos lesz az állapota. A halálozási arány a WHO becslése szerint 3,4 százalék.
Világszerte legalább egy tucat gyógyszergyártó dolgozik oltóanyag vagy vírusellenes hatóanyag és más kezelések fejlesztésén, a gyorsan terjedő járvány feltartóztatása érdekében. A oltóanyag-fejlesztés költségei akár 800 millió dollárra is rúghatnak ebben a folyamatban, amelyet még ha fel is gyorsítanak, legalább egy év múlva kerülhet forgalomba a vakcina.

A munkahelyi higiénia nem csak a koronavírus miatt fontos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.16. 14:14

Fotó: GARO/Phanie / AFP
A munkahelyen, ha be kell járni, célszerű átgondolni, és szükség esetén megváltoztatni a higiénés szokásokat, de nem árt óvintézkedéseket is bevezetni a fertőzések terjedésének elkerülése érdekében.
Egyre több cég hoz rendkívüli rendelkezéseket a járvány megfékezésére; kötelezően előírják az otthoni munkavégzést, korlátozzák a munkavállalók utazásait. Ha azonban nap mint nap egy közös irodába járunk dolgozni, általánosságban is, de fertőző betegségek idején még inkább érdemes odafigyelni a higiéniára, mert a leggondosabban takarított munkahelyen is számtalan olyan baktériumforrással találkozhatunk. 
„Náthásan, betegen, légúti vagy emésztőszervi megbetegedéssel, ha csak lehet, maradjunk otthon. Sokan nem tudnak róla, de egy teljesen egészséges ember is számos kórokozót hordozhat, amely a szervezetéből kikerülve – például egy mikroszkopikus méretű székletszennyeződéssel – megbetegíthet másokat. Így okozhat fertőzést a heves hasmenéssel járó rota-, a noro- és a calicivírus, illetve a szalmonella és a kólibaktérium is. A tárgyak felületére kerülve sokféle légúti vírus, például a nátháé és az influenzaé is tovább terjedhet. Ezért fontos átgondolni és tudatosítani, hogy melyek azok a közösen használt dolgok, illetve az iroda melyik részei lehetnek melegágyai a különféle baktériumoknak, és azt is, hogy hogyan kerülhetjük el a fertőzést” – mondta Tordai Bertalan, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa. 

Út a munkaállomásig

A tömegközlekedési eszközök kapaszkodóitól az irodaépület bejárati ajtaján át a liftgombokig, a kilincsekig és a kulcsokig minden olyan tárgyon rengeteg kórokozó telepedhet meg, amelyet a munkaállomásunkig vezető úton kénytelenek vagyunk megfogni. Ezek között vannak olyanok, amelyek akár fél napig is fertőzőképesek maradnak, ezért sose felejtsünk el kezet mosni, mielőtt munkához látnánk.

Kórokozók az íróasztalon

A számítógép billentyűzete, az egér, a mobiltelefon, a töltője, de még a belépőkártya műanyag tokja - azok a tárgyak, amelyeket a leggyakrabban érintünk meg, a felületükön és a réseikben hemzseghetnek a kórokozók. Ha olykor eszünk is az íróasztalon, a kisebb ételmaradékokon még a penészgombák is megtelepedhetnek. Érdemes egy csomag fertőtlenítő- vagy tisztítókendőt tartani a fiókunkban, és időnként áttörölni ezeket a felületeket.
Illusztráció

Közösen használt eszközök

Ha már a kezünkben van a fertőtlenítőkendő és a saját asztalunk rendbetételével végeztünk, törölgessük le a közösen használt berendezéseket, például a fénymásolót, a kaputelefont, az italautomata vagy a kávéfőző gép kapcsolóját is, amelyeken szintén sok kórokozó található.

Kritikus pontok a mosdóban

„Sajnos a vécéhasználat után sem mindenki mos kezet, pedig még előtte is ajánlott megtenni, mert a legintimebb testrészeinkhez vagy az azzal érintkező ruhadarabjainkhoz nyúlunk ilyenkor. Bár egyre több helyen működik automatikus fertőtlenítés, a vécéülőkére inkább ne üljünk le, ha nem muszáj. A a mosdóban a kórokozók gyűjtőhelye lehet a vécéöblítő, a kilincs, a csap és szappanadagoló is, így azokat is rendszeresen fertőtleníteni, illetve cserélni kell” – tette hozzá a szakorvos.

Ebédszünet a konyhában

 Az iroda teakonyhája is, ahol közös használatban van a hűtőszekrény, a vízmelegítő, a mikró, a mosogató és az egyéb konyhai berendezések, is gócpont. Ezek fogantyúi, gombjai, valamint a mosogatószivacs és a törlőkendő is kórokozókkal lehetnek fertőzöttek, bármilyen gondosan végzik is a rutintisztítást a takarítók. Időnként, ajánlatos pár percet rászánni a leggyakrabban használt tárgyak áttörlésére, fertőtlenítésére. Lehetőség szerint használjunk saját bögrét, az evés előtti kézmosás pedig legyen természetes.

Kórokozók a levegőben

A munkahelyek közös helyiségeiben már a levegő is fertőzött lehet. 
Egyetlen olyan munkatárs, aki náthásan, betegen megy munkába, mindenkit megfertőzhet.

De egy rosszul karbantartott légkondicionáló is okozhat csoportos megbetegedést, például a legionárius betegséget. A munkáltató felelőssége, hogy rendszeresen tisztíttassa a klímaberendezést, hogy ne telepedhessenek meg különféle kórokozók a szűrőkben. A munkatársak pedig azzal tehetnek a legtöbbet, ha betegen otthon maradnak, az irodában pedig – különösen járványveszélyes időszakban – gyakori szellőztetéssel, légfrissítő, légfertőtlenítő spray használatával igyekeznek elkerülni a fertőzést.