Pulzáló fehér törpét fedezték fel egy kettőscsillag-rendszerben

Publikálás dátuma
2020.03.17. 17:17
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A csillagmaradványok fontos információkkal szolgálnak arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog majd meghalni.
Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál a Nature Astronomy című szaklapban publikált tanulmány alapján.
A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.
A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt. A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.
A legtöbb fehér törpéről úgy vélik, hogy elsősorban szénből és oxigénből állnak, ezt a fehér törpét azonban főként hélium alkotja. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a bináris kettősben lévő társa korán vetett véget a csillag fejlődésének, még mielőtt a hélium szénné és oxigénné alakult volna.
A csillag pulzálását a HiPERCAM, a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett forradalmi, nagy sebességű kamera segítségével észlelték. A szerkezet milliszekundumonként képes egy képet öt különböző színben elkészíteni. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten található 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC), a világ legnagyobb optikai teleszkópja tetején helyezkedik el. Ez észlelte a fehér törpe gyors és finom pulzálását.
A szakértők két módszer, az asztroszeizmológia és az ekliptika segítségével vontak le következtetéseket a csillag szerkezetéről. Az asztroszeizmológia révén azt mérték, milyen gyorsan haladnak át a hanghullámok a fehér törpén.
A kutatást vezető Steven Parsons elmondta, az ilyen égitestek összetételének meghatározása nem egyszerű, mivel tömegük nagyjából a Nap tömegének fele, méretük a Földéhez hasonló. Ez azt jelenti, hogy a fehér törpén rendkívül erős a gravitáció, nagyjából egymilliószor nagyobb, mint a Földön. Egy ilyen törpe felszínén egy átlagos ember hatvanmillió kilogrammot nyomna. 
A gravitáció hatására minden nehéz elem a fehér törpe közepe felé süllyed, csak a könnyű elemek maradnak a felszínen, így a valódi összetétele rejtve marad a felszín alatt. "Ez az általunk felfedezett pulzáló fehér törpe különösen fontos, mivel meg tudjuk mérni a tömegét és rádiuszát, ami segít meghatározni, mi alkotja. Még érdekesebb, hogy ennek a kettős csillagrendszernek a tagjai a múltban kölcsönhatásba léptek egymással, tehát oda-vissza adtak egymásnak anyagokat. Láthatjuk, hogyan hatott ez a bináris fejlődés a fehér törpe szerkezetére, korábban ezt nem tudtuk vizsgálni" – mondta el Parsons.
Szerző

A kutatókat is meglepte, milyen tartósak a Lego-kockák

Publikálás dátuma
2020.03.17. 14:40

Fotó: Mustafa Ciftci/Anadolu Agency / AFP
Bár szívósnak tervezték, az építőjáték egyes elemei akár 1300 évig is megmaradnak az óceánban, így aztán nagyon meg kell gondolni, hogyan bánunk a használati tárgyakkal – figyelmeztet egy új tanulmány.
A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. 
A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is megerősíti azt az üzenetet, miszerint az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogyan bánnak a mindennapi használati tárgyakkal.
Az elmúlt évtized során cornwalli önkéntesek több ezernyi Lego-kockát és más műanyag szemetet szedtek össze a szokásos parttisztítás során. Korábbi tanulmányok szerint ezeket a kockákat a strandokra látogatók veszítették el, vagy a háztartások hulladékfeldolgozása során kerültek a környezetbe.
A mostani kutatáshoz 50 darab megviselt, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült Lego-kockát gyűjtöttek össze és mostak meg, majd mérték meg a súlyukat és méreteiket az egyetem laboratóriumában. Minden egyes kocka kémiai jellemzőit röntgenfluoreszcencia-spektrométer segítségével állapították meg. Az eredmények segítettek megerősíteni az egyes darabok életkorát bizonyos, már nem használt elemek jelenléte alapján. Ezeket az elemeket összehasonlították az 1970-es és 1980-as években megvásárolt és nem használt elemekkel, így a tudósok képesek voltak meghatározni a kopottság mértékét és azt, milyen sokáig bírnák még ezek az elemek a tengeri környezetet.
A kutatást Andrew Turner, az Environmental Sciences című szaklap szakértője vezette, aki korábban kiterjedt kutatást végzett a tengeri szemét részeként partra mosódott hulladékdarabok kémiai tulajdonságai terén. "A Lego a történelem egyik legnépszerűbb gyerekjátéka, vonzerejét egyrészt tartóssága jelentette. Kifejezetten arra tervezték, hogy játsszanak vele és fogdossák, ezért nem meglepő, hogy annak ellenére, hogy valószínűleg évtizedeket tölt a tengerben, nem különösebben kopik el. Ugyanakkor tartósságának mértéke még minket is meglepett" – mondta el Turner. Hozzátette: a vizsgált darabok le voltak simulva és elszíneződtek, egyeseknél a szerkezet sérült és letöredezett, ami arra utal, hogy az érintetlenül maradt kockák is mikrorészecskére eshetnek szét.
Szerző

Megfejtették, hogyan reagál az immunrendszer a koronavírusra

Publikálás dátuma
2020.03.17. 12:31

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Az ausztrál kutatók felfedezése fontos lépés az oltóanyag kifejlesztéséhez és annak megértéséhez, egyeseknél miért lépnek fel súlyos légzőszervi problémák.
Sikerült feltárniuk az immunrendszer válaszát Ausztrália első koronavírusos betegének esetét vizsgálva, felfedezésük fontos lépés az oltóanyag kifejlesztésében – közölte Greg Hunt, az ország egészségügyi minisztere.
A fertőző betegségeket és immunológiát kutató Peter Doherty Intézet kutatói egy negyvenes éveiben járó ausztrál nő vérvizsgálatának eredményeit elemezve felfedezték, hogy az emberek immunrendszere jellemzően ugyanúgy válaszol a koronavírusra, mint az influenzára. Azonosították az immunsejtek négy típusát, amely jelen volt a koronavírus elleni "harcban". Felfedezésük segíti a tudósokat abban, hogy megértsék, egyesek miért épülnek fel és másoknál miért lépnek fel súlyos légzőszervi problémák – mondták a kutatók.
"Módszerünket fel lehet használni arra, hogy megértsük az immunválaszokat egy nagyobb Covid-19 betegcsoportot tanulmányozva, valamint azt, hogy mi hiányzik azoknál, akik meghalnak a fertőzésben" – mondta Katherine Kedzierska, a Melbourne-i Egyetem mikrobiológia- és immunológiaprofesszora, aki részt vett a kutatásban.
A kutatók az új koronavírus okozta Covid-19 betegségre adott immunválaszt kísérték figyelemmel az ausztrál betegen, és képesek voltak pontosan előrejelezni, hogy mikor fog felépülni a betegségből. Tanulmányukat a Nature Medicine folyóiratban tették közzé. Nem nevezték meg a beteget, annyit tudni, hogy egy Vuhanból, a járvány kínai gócpontjából evakuált nőről van szó.
Greg Hunt egészségügyi miniszter szerint kutatásuk fontos lépés az oltás gyors kifejlesztése felé azáltal, hogy azonosítani tudják, mely oltóanyagjelöltek lehetnek sikeresek. "Egyben a lehetséges terápiák és kezelések gyors azonosításáról is szól a már koronavírus betegek esetében – tette hozzá.
A koronavírus már több mint 182 ezer embert fertőzött meg világszerte, és több mint 7100 halálát okozta az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. A fertőzöttek többségénél ugyan enyhe tünetek jelentkeznek, 20 százalékuknak azonban súlyos vagy válságos lesz az állapota. A halálozási arány a WHO becslése szerint 3,4 százalék.
Világszerte legalább egy tucat gyógyszergyártó dolgozik oltóanyag vagy vírusellenes hatóanyag és más kezelések fejlesztésén, a gyorsan terjedő járvány feltartóztatása érdekében. A oltóanyag-fejlesztés költségei akár 800 millió dollárra is rúghatnak ebben a folyamatban, amelyet még ha fel is gyorsítanak, legalább egy év múlva kerülhet forgalomba a vakcina.
Szerző