Kármentés a kultúrában

Publikálás dátuma
2020.03.17. 21:25
A világ egyik leghíresebb operaszínháza, a milánói Scala sem fogja túlélni állami segítség nélkül a főigazgató, Dominique Meyer szerint
Fotó: Mairo Cinquetti / AFP/NurPhoto
Több egyéni kezdeményezés indult a művészek megsegítésére, ám nemzetközi művészeti szervezetek szerint az államoknak is lépnie kell.
A Thália Színház művészeti vezetője, Schell Judit és igazgatója, Kálomista Gábor Színházi Szolidaritási Alapot hozott létre színészek, táncosok, zenészek megsegítésére. „Az alap célja, hogy azoknak a művészeknek, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi vagy egyéb intézménnyel, az elkövetkezendő nehéz időszakra az alap a lehetőségeihez képest támogatást nyújtson. A Thália vezetősége ezt az alapot 15 millió forinttal támogatja” – áll a közleményükben. A teátrum intézmények, magánszemélyek csatlakozását kéri. Schell Judit az Origónak elmondta: egy művészeti főtitkárokból álló kuratórium fog dönteni a támogatások elosztásáról. Korábban Bor Zoltán szinkronszínész ajánlott fel 3 millió forint segítséget bajba jutott kollégáinak a közösségi oldalán.
Nemcsak sok a magyar színész, művész szabadúszó, és dolgozik egyéni vállalkozóként, Ausztriában is hasonló a helyzet. Érdekükben az osztrák írószövetségek ernyőszervezete, az IG Autorinnen Autoren fordult nyílt levélben a szövetségi kormányhoz, az államfőhöz és a parlamenti pártok szóvivőihez – számolt be az ORF. Azt javasolták: a kulturális kormányzat hozzon létre egy válságkezelő alapot a kisebb művészeti, kulturális, és médiavállalkozások megsegítésére. „Szükség van az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás és a társadalombiztosítási törvény reformjára, a művészek adókedvezményének kiterjesztésére, az Európai Unió szerzői jogi rendelkezéseinek a végrehajtására” – áll a levélben.
A járvány sújtotta országok kormányzataihoz hasonló kéréssel fordult a FIM (Zenészek Nemzetközi Szervezete), a FIA (Színészek Nemzetközi Szervezete), az UNI-MEI (Média-munkások, Film-munkások, Alkotóművészek és Sportolók Szervezete) és a Pearle (Európai Előadóművészeti Munkaadók Szövetsége) – derült ki a Fidelio beszámolójából. „A világ egyre több országát sújtó járványra reagálva számos kormány bejelentette, hogy a COVID-19 vírus terjedésének megakadályozása céljából – egyéb vészhelyzeti intézkedések mellett – megtiltja jelentős számú ember összejövetelét. E döntések, miután rendezvények és turnék sokaságának váratlan megszűnését eredményezik, megfelelő támogatási intézkedések nélkül katasztrofális gazdasági és társadalmi következményekkel járnak. Az ágazatban foglalkoztatottak gyors és drámai mértékű jövedelemkiesést fognak elszenvedni. Számos előadó-művészeti szervezetet súlyosan meggyengíthet vagy létében veszélyeztethet az előadások, turnék és rendezvények számának csökkenése.” A nemzetközi művészeti szervezetek szerint a lehető leghamarabb rendkívüli intézkedésekre van szükség. „Az EU-ban március 10-én hirdették meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, amely 25 milliárd eurós állami beruházást mozgósít »az egészségügyi rendszerek, a kkv-k, a munkaerőpiacok és gazdaságunk más veszélyeztetett területei« javára. Ebből a kezdeményezésből arányosan részesüljön az előadó-művészeti ágazat és – szerződési státusától függetlenül – minden olyan foglalkoztatott, akinek ezek a műsorok és rendezvények jelentik a megélhetését” – írták.
A járványhelyzet miatt február 23-án bezárt a milánói Scala is, amely heti egymillió eurós veszteséget könyvel el a kényszerszünet miatt – számolt be az MTI. „Minden előadásunkat lemondani kényszerültünk és szükségünk van állami támogatásra” – nyilatkozta Dominique Meyer főigazgató, aki szerint A Scala a legoptimistább tervek szerint április 3-án nyithat ki, de lehet, hogy még májusban sem lesz előadás.

Az építkezésekre adtak

Bár mindkét beruházás eddig is súlyos milliárdokat emésztett fel, a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására, és az Eiffel Műhelyházra plusz 4,56 milliárd forintot adnak – döntött szombaton a kormány. Szintén szombaton a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter 300 fővárosi és vidéki intézményvezetőnek tartott videókonferenciát, amelyen arról is beszélt: az intézményi vezetők felelőssége az intézmény működőképességének fenntartása. Az államtitkárság közleménye arra nem tért ki, nyújt-e ehhez anyagi segítséget. Mint arról lapunk is beszámolt: a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészei felajánlották a segítségüket az időseknek. Az államtitkárság közleményben erre úgy reagált: az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja az ötletet, hasonló összefogásra ösztönöz minden előadó-művészeti intézményt. A támogatás mikéntjére nem tért ki. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberi pszichét, mely akkor a legerősebb, ha hasznos, segítő eleme a társadalomnak”– idézi a közlemény Fülöp Péter művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki a kaposvári teátrum igazgatója is.

Szerző

Új igazgató az OSZK élén

Publikálás dátuma
2020.03.17. 21:15
ÉLŐLÁNC AZ OSZK-ÉRT 2019-BEN
Hétfői hatállyal nevezték ki a KSH könyvtárának egykori igazgatóját.
Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatói feladatainak ellátásával hétfői hatállyal Rózsa Dávidot bízta meg – tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Rózsa Dávid 2013 és 2018 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettese, majd 2018 és 2020 között az intézmény főigazgatója volt, a pályázók meghallgatása a jogszabályban előírtak szerint megtörtént – áll az Emmi közleményében. A hvg.hu még február 10-én megírta, hogy a 38 éves Rózsa Dávid az esélyes a nemzeti könyvtár vezetésére. A lap akkor úgy értesült: még le sem zárult az OSZK igazgatói pályázata, Rózsa már szűk körben elbúcsúzott KSH könyvtárában a kollégáitól, mondván, ő lesz a nemzeti könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid esélyét jelezte, hogy őt kérte fel korábban Demeter Szilárd, az OSZK költözéséért és revitalizációjáért felelős miniszteri biztos a nemzeti könyvtár szakmai átvilágításra, miközben az intézménynek volt megbízott főigazgatója. Hammerstein Judit újra megpályázta az OSZK vezetését, február végén nyilvánosságra hozott pályázatából kiderül: az Emmi, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is átvilágította az intézményt, az Állami Számvevőszék kétszer is. Hammerstein Judit 2018-ban kényszerült távozni a Balassi Intézet éléről, miután a Magyar Idők kultúrkapfos cikksorozatában ő is megkapta a liberális bélyeget. Az egykori kulturális helyettes államtitkár 2019 augusztusában sem járt szerencsével: akkor miniszteri biztosként fölé helyezték a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) irányító Demeter Szilárdot. Csak idő kérdése volt, hogy a négy nyelven beszélő történész, politikus – Orbán Viktor egykori sajtófőnöke, beszédírója – alulmarad a kultúrkamfos érdekközösséggel szemben. Hammerstein a pályázatában alátámasztotta: az OSZK 2019 augusztusában csődközeli állapotban volt, ám az intézmény továbbra is alulfinanszírozott. Az OSZK idei, 2,35 milliárd forintos költségvetési kirívóan alacsony a munkatársak létszámát, nemzeti könyvtár elvégzendő feladatait tekintve, kiváltképp az OSZK-nál jóval kisebb, ám sokkal jobban dotált intézményekkel összevetésben – írta Hammerstein, aki pályázatában arra is kitért: az OSZK munkatársainak 65 százaléka a bérminimumnak megfelelő fizetést kap. Az állami támogatás mintegy 70 százaléka a bérekre megy, dologi költségekre nem marad pénz, az OSZK újra csődközeli helyzetbe kerülhet.
Szerző
Témák
OSZK

Már a bemutató napján elérhetővé teszi az interneten új filmjeit a Universal

Publikálás dátuma
2020.03.17. 12:11

Fotó: Shutetrstock
Muszáj nekik, mert az emberek nem tudnak moziba járni.
A filmipar működésére is veszélyt jelentő koronavírus-járvány miatt a Universal Pictures bejelentette, hogy lehetővé teszi új filmjei elérését a mozirajongók számára otthonaikban ugyanazon a napon, amikor az eddigi tervek szerint bemutatták volna őket a mozikban. Első ilyen filmjük a DreamWorks animációja, A trollok világ körüli úton lesz, amelyet április 10-től kezdtek volna forgalmazni az észak-amerikai filmszínházakban. Nemcsak az új filmek tekinthetők meg a világhálón, hanem a közelmúltban bemutatottak is, péntektől A láthatatlan ember, az Emma és a Vadászat lesz elérhető a különböző platformokon, köztük az iTuneson és a Google Play-en. A döntés radikálisan eltér az iparág hosszú távú gyakorlatától, amely szerint 90 nap a különbség a mozis forgalmazás kezdete és az otthoni megtekintés lehetősége között. A mozik régóta ellenállnak annak, hogy szűkítsék ezt az időt, attól tartva, hogy az aláássa működésüket, mert a nézőket távol tartja a moziba járástól. A koronavírus-világjárvány miatt a mozik is bezárni kényszerültek, és a stúdióknak újra kellett gondolniuk filmforgalmazási stratégiájukat. "Ahelyett, hogy elhalasztanánk ezeknek a filmek a forgalmazását vagy egy nehézségekkel teli terepen forgalmaznánk őket, biztosítani akartuk a lehetőséget az embereknek, hogy megnézhessék azokat otthon, így hozzáférhetők és megfizethetők" - mondta Jeff Shell, az NBC Universal vezérigazgatója. Reményét fejezte ki, hogy ahol még lehetséges, az emberek el fognak menni a mozikba. "De megértjük, hogy a világ különböző térségeiben ez egyre inkább lehetetlenné válik" - tette hozzá.
Szerző
Témák
koronavírus mozi