Új igazgató az OSZK élén

Publikálás dátuma
2020.03.17. 21:15
ÉLŐLÁNC AZ OSZK-ÉRT 2019-BEN
Hétfői hatállyal nevezték ki a KSH könyvtárának egykori igazgatóját.
Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatói feladatainak ellátásával hétfői hatállyal Rózsa Dávidot bízta meg – tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Rózsa Dávid 2013 és 2018 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettese, majd 2018 és 2020 között az intézmény főigazgatója volt, a pályázók meghallgatása a jogszabályban előírtak szerint megtörtént – áll az Emmi közleményében. A hvg.hu még február 10-én megírta, hogy a 38 éves Rózsa Dávid az esélyes a nemzeti könyvtár vezetésére. A lap akkor úgy értesült: még le sem zárult az OSZK igazgatói pályázata, Rózsa már szűk körben elbúcsúzott KSH könyvtárában a kollégáitól, mondván, ő lesz a nemzeti könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid esélyét jelezte, hogy őt kérte fel korábban Demeter Szilárd, az OSZK költözéséért és revitalizációjáért felelős miniszteri biztos a nemzeti könyvtár szakmai átvilágításra, miközben az intézménynek volt megbízott főigazgatója. Hammerstein Judit újra megpályázta az OSZK vezetését, február végén nyilvánosságra hozott pályázatából kiderül: az Emmi, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is átvilágította az intézményt, az Állami Számvevőszék kétszer is. Hammerstein Judit 2018-ban kényszerült távozni a Balassi Intézet éléről, miután a Magyar Idők kultúrkapfos cikksorozatában ő is megkapta a liberális bélyeget. Az egykori kulturális helyettes államtitkár 2019 augusztusában sem járt szerencsével: akkor miniszteri biztosként fölé helyezték a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) irányító Demeter Szilárdot. Csak idő kérdése volt, hogy a négy nyelven beszélő történész, politikus – Orbán Viktor egykori sajtófőnöke, beszédírója – alulmarad a kultúrkamfos érdekközösséggel szemben. Hammerstein a pályázatában alátámasztotta: az OSZK 2019 augusztusában csődközeli állapotban volt, ám az intézmény továbbra is alulfinanszírozott. Az OSZK idei, 2,35 milliárd forintos költségvetési kirívóan alacsony a munkatársak létszámát, nemzeti könyvtár elvégzendő feladatait tekintve, kiváltképp az OSZK-nál jóval kisebb, ám sokkal jobban dotált intézményekkel összevetésben – írta Hammerstein, aki pályázatában arra is kitért: az OSZK munkatársainak 65 százaléka a bérminimumnak megfelelő fizetést kap. Az állami támogatás mintegy 70 százaléka a bérekre megy, dologi költségekre nem marad pénz, az OSZK újra csődközeli helyzetbe kerülhet.
Szerző
Témák
OSZK

Már a bemutató napján elérhetővé teszi az interneten új filmjeit a Universal

Publikálás dátuma
2020.03.17. 12:11

Fotó: Shutetrstock
Muszáj nekik, mert az emberek nem tudnak moziba járni.
A filmipar működésére is veszélyt jelentő koronavírus-járvány miatt a Universal Pictures bejelentette, hogy lehetővé teszi új filmjei elérését a mozirajongók számára otthonaikban ugyanazon a napon, amikor az eddigi tervek szerint bemutatták volna őket a mozikban. Első ilyen filmjük a DreamWorks animációja, A trollok világ körüli úton lesz, amelyet április 10-től kezdtek volna forgalmazni az észak-amerikai filmszínházakban. Nemcsak az új filmek tekinthetők meg a világhálón, hanem a közelmúltban bemutatottak is, péntektől A láthatatlan ember, az Emma és a Vadászat lesz elérhető a különböző platformokon, köztük az iTuneson és a Google Play-en. A döntés radikálisan eltér az iparág hosszú távú gyakorlatától, amely szerint 90 nap a különbség a mozis forgalmazás kezdete és az otthoni megtekintés lehetősége között. A mozik régóta ellenállnak annak, hogy szűkítsék ezt az időt, attól tartva, hogy az aláássa működésüket, mert a nézőket távol tartja a moziba járástól. A koronavírus-világjárvány miatt a mozik is bezárni kényszerültek, és a stúdióknak újra kellett gondolniuk filmforgalmazási stratégiájukat. "Ahelyett, hogy elhalasztanánk ezeknek a filmek a forgalmazását vagy egy nehézségekkel teli terepen forgalmaznánk őket, biztosítani akartuk a lehetőséget az embereknek, hogy megnézhessék azokat otthon, így hozzáférhetők és megfizethetők" - mondta Jeff Shell, az NBC Universal vezérigazgatója. Reményét fejezte ki, hogy ahol még lehetséges, az emberek el fognak menni a mozikba. "De megértjük, hogy a világ különböző térségeiben ez egyre inkább lehetetlenné válik" - tette hozzá.
Szerző
Témák
koronavírus mozi

Á la recherche

Publikálás dátuma
2020.03.17. 10:00

Fotó: Népszava
Személyes történelem, társadalmi sors, baljós jövő Sándor Iván legújabb kötetében, amely megoldás is kínál: dolgozni, dolgozni, dolgozni.
Az eltűnt idő nyomában: a regény főhőse, Z., az idős író felkeresi múltjának élményteli helyszíneit. Pontosabban: a néhai társával, Lillel közös életük meghatározó tereit. Athén, Párizs, Bécs követi egymást Z. útitervében, a házaspár – bocsássuk előre – hangsúlyozottan a magas kultúra jegyében alakította stratégiai programjait. Az utazás tehát egyfelől érzelmes-intellektuális tisztelgés a társ emléke előtt, másfelől leltárkészítés is: mit is gyűjtöttünk be élményekben, tapasztalatokban életutunk során. Törvényszerűen eljön ugyanis az a periódus, amikor már „nincs előre… csak mindig vissza”.  Összhangban a föntebbiekkel a regény egyik általános témája az Idő ambivalens természete: az utazások révén felidézett múlt visszahozza, jelenvalóvá avatja a régmúlt élményeit, sőt olyan vonásaikat tárja fel, melyek egykoron rejtve maradtak. A tárgyi környezet pedig egyrészt a folytonosság megnyugtató érzését erősíti: még mindig megvan az egykori szálloda, be lehet térni a régi kávézóba. Másrészt persze, szinte minden megváltozott, s ez a látványos megszakítottság le is zárja, végképp múlttá teszi a tegnapi eseményeket.  A műben a múlt azonban nemcsak személyes sorsként jelenik meg, hanem történelemként is, a kettő szükségképp át- meg átszövi egymást, hajdani kataklizmák mai szorongások forrásai. Lil például összerezzen, majdnem rosszul lesz, amikor valamelyik presszóban a szomszéd asztalnál egy öreg nyilas mesélni kezd a társainak háborús tetteiről.  A holokauszt borzalmai a regény több kulcsszereplőjének életében okoztak maradandó mentális sérüléseket. Z. egyik újdonsült ismerőse, a Schönberg-kutató esztéta azzal az elméleti problémával viaskodik, hogy miképp lehet elmondani a végül is elmondhatatlant. S mint kiderül, a professzor életében ennek a látszólag merőben teoretikus kérdésnek ijesztően személyes alapja van: kisgyerekként csak a csodával határos módon élt túl egy náci tömeggyilkosságot, miközben szüleit a szeme láttára lőtték agyon. A szörnyű trauma évtizedeken keresztül elmondhatatlanná tette az infernális történetet. A műben elég stilizáltan ábrázolt jelen baljós világot tár elénk: eszementen pusztító terrorizmus, nyomorúságos menekülttáborok, tüntetések, rohamrendőrök, újra masírozó fekete ruhás neonácik. Az emberek, persze, nem tanulnak történelmükből, megváltást pedig a magas művészet sem kínál. De legalább valamilyen vigaszt, öntudatot, méltóságot ad. Z. utazása ezért egyben az európai klasszikus kultúrában is zajlik: Szophoklész, Shakespeare, Beckett, Bosch, Pieter Brueghel, Schönberg műve és szelleme szegezhető szembe a romlás, az új barbárság erőivel. Meg a szolidaritás gesztusa: a cím, Amit a szél susog, Bob Dylan legendás dalát a Blowin’ in the Wind-et idézi, mely épp arra figyelmeztet, hogy a kiszolgáltatottak szenvedései iránt nem maradhatunk közönyösek.  Időutazása végeztével Z. visszatér a hétköznapjaihoz: leül asztalához, s írni kezdi éppen ezt a regényt. Mert végül is „nincs más lehetőség… csak… (…) dolgozni… dolgozni”. Sándor Iván: Amit a szél susog Magvető, 2020.

Kilenc évtized

Lapunk szerkesztősége tisztelettel köszönti Sándor Ivánt a 90. születésnapja alkalmából.                       

Témák
Sándor Iván
Frissítve: 2020.03.22. 16:54