Segít a koronavírus a CDU-nak

Németországot hetekig a kereszténydemokraták válsága, a Kramp-Karrenbauer lemondása után kialakult helyzet tartotta lázban, most azonban senkit sem foglalkoztat, hogy ki lesz a párt következő elnöke.

Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Friedrich Merz egykori frakcióvezető és Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke pályázott a CDU elnökségére. Eredetileg április 25-re tervezték a CDU tisztújító kongresszusát, ezt azonban a koronavírus drámai mértékű terjedése miatt lefújták. Az országban több mint 7200-an betegedtek meg, a halottak száma 17. Új időpont egyelőre nincs. Armin Laschet a ZDF televíziónak elmondta, könnyen elképzelhető, hogy az elnökválasztást csak a nyári szünet után tartják majd meg. „Most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy leküzdjük a kialakult válságot” – hangoztatta. A pártot addig is Kramp-Karrenbauer irányítja.

A koronavírus miatt a jelöltek lemondták kampányrendezvényeiket. Armin Laschet közösen indul majd Jens Spahnnal, aki elnökhelyettes kíván lenni. Az egészségügyi tárcát irányító Spahn valóságos sztárrá vált az elmúlt hetekben, a koronavírus-járvány menedzselése kapcsán egészségügyi szakértők is elismeréssel illették tevékenységét. Bár a pártpolitika ezekben a válságos hetekben háttérbe szorul, Spahn gyakori megjelenése a képernyőkön mindenképpen növeli „főnöke”, Laschet esélyeit. Az egészségügyi tárcavezető sokkal többet szerepel Angela Merkelnél, aki eddig csak egyszer jelent meg a nyilvánosság előtt a koronavírus kapcsán. Nyilvánvaló, eddig Spahn tudta a legtöbb politikai tőkét kovácsolni azt egész helyzetből. Ugyanakkor még nem biztos, hogy a megítélése hosszabb távon is ennyire pozitív marad. Ha rosszul kezeli a járványhelyzetet, akkor az akár további politikai karrierjébe kerülhet.

A német pártok népszerűségét eddig nem különösebben befolyásolta a járvány. Igaz, a Forsa ügynökségnél egyetlen hét alatt három százalékkal, 29 százalékra növekedett a kereszténydemokraták népszerűsége, egyelőre azonban korai lenne bármiféle trendről beszélni. Az Emnidnél két százalékos emelkedéssel 26 százalékon áll a CDU, de ha az egy hónappal ezelőtti adatokat vesszük alapul, a párt még mindig két százalékos mínuszban van. Az INSA-nál hetek óta 26,5 százalékon áll a CDU, egy hónapja ennél egy százalékkal jobb volt a megítélése. Összességében valószínűsíthető, hogy a német belpolitikában kezd visszaállni minden a régi kerékvágásba, a CDU válsága a háttérbe szorult, így a párt támogatottsága is lassan kezdi elérni a krízis előtti szintet.

Ez rossz hír a nagykoalíció másik pártja, a szociáldemokraták számára. Az SPD népszerűsége ugyanis néhány hétig tartó emelkedés után ismét csökkenésnek indult, bár ez esetben is korai lenne trendről beszélni. A jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) mintha visszafogottabb lenne az elmúlt hetekben, aminek az lehet az oka, hogy a párt attól tart: a Björn Höcke által fémjelzett radikális „szárny", a „Flügel” megfigyelésének elrendelése után az alkotmányvédelmi hatóság úgy dönthet, hogy az egész pártot „karanténba” zárja.

A német politikai vezetés egyre többször hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzetben összefogásra van szükség. A CDU mellett a védelmi tárcát is irányító Annegret Kramp-Karrenbauer úgy vélte, Németország erős közösséget alkot, a németek együtt le tudják küzdeni a járványt és a gazdaság is elég erős ahhoz, hogy legyűrje annak következményeit. Útóbbiak azonban egyelőre beláthatatlanok: a gyárak folyamatosan állnak le, a Volkswagen konszern tegnap bejelentette, hogy szombattól leállítja a termelést.

További bizonytalanságot okoz egy találgatás. Nem biztos ugyanis, hogy automatikusan a CDU következő elnöke lesz Angela Merkel utóda, illetve az uniópártok kancellárjelöltje. Markus Söder, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke továbbra is a kancellári tisztség esélyesei között van, bár ezt ő maga sosem erősítette meg. Mégis tartja magát az a nézet, hogy gyakori médiafellépéseivel már Münchenből Berlinbe való költözését kívánja előkészíteni.