Bártfai Gergely;
Bosznia;délszláv háború;
2020-03-18 08:08:00
Hajnalok hajnalán 47 autóbuszból álló karaván indult útnak Boszniából a horvátországi Pulába. Az utasok, több mint háromezren, az isztriai kikötőváros utcáin éljeneztek. Az ünnepelt, a börtönkapun kilépő háborús bűnös – ősz hajú, joviális, energikus férfi – sokáig ölelkezett övéivel, majd a processzió élén diadalmasan tért haza szülőföldjére, 2012 márciusában.
Fikret Abdic (1939–) nagyvállalkozó a háború idején az úgynevezett Nyugat-Boszniai Autonóm Köztársaság elnöke volt, gyakorlatilag inkább kiskirálya. „Államát” Belgrád és Zágráb is elismerte. A bihácsi enklávé ostroma idején (1992–95) sokat szerepelt a hírekben. Katonái muzulmán létükre a szarajevói kormánycsapatok ellen harcoltak, de facto a szerbek oldalán.
A boszniai szerbekkel, illetve a horvát területen kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság csapataival közösen szorongatták a Bosznia északnyugati csücskében fekvő muzulmán szigetet, míg a horvát hadsereg Vihar hadművelete fel nem szabadította. A vérontásban részt vevő felek puszta enumerációja is bonyolult, a külvilág nem értette az egészet, nem mintha olyan nagyon próbálta volna megérteni.
Bezzeg a régi Jugoszláviában ismerték a karizmatikus Abdicot. Neve az utolsó békeévek pénzügyi botrányában híresült el (1987). Agrokomerc nevű cégét fiatal agrármérnökként alapította, még Tito idején. Nagyratörő tervei voltak, és ami jól jött, partizán apukája. Föl is futtatta a kombinátot, fénykorában 13 ezer embernek adott munkát. Csakhogy már nem pulykatenyésztésből, hanem fedezetlen váltók kibocsátásából dőlt hozzá a pénz, mint egy piramisjátékban.
Az elmaradott régióban a „gazdasági csoda atyjaként”, Babo becenéven istenítették az igazgatót. Bukásakor a hanyatló kommunista rendszer áldozatává avanzsált. Gazdasági bűncselekményeiért nem maradt sokáig rács mögött. Épp a legjobbkor szabadult a népi hős, hogy a széthulló ország romjain megcsinálja a saját államocskáját. Szülőhelye, Velika Kladusa lett a főváros, sebtiben szervezett milíciája a hadsereg.
Saját bankjegyet nem nyomtatott, hivatalos fizetőeszközének a német márkát tette meg. A háborús zűrzavarban, hiánygazdaságban remekül érvényesült tehetsége és kapcsolatrendszere. Jól ment az üzlet. Nem született gyilkosnak, se vérengző őrültnek. Csak egy sikeres vállalkozó volt, aki érti, hogy működik a Balkán, és mer nagyot álmodni.
Mintegy mellékesen követte el háborús bűneit: önjelölt elnökként száznál több ember, civilek és hadifoglyok megölésére adott parancsot. Utána még évekig háborítatlanul éldegélt az Adrián. Végül horvát bíróság ítélte el. Húsz évet kapott, másodfokon tizenötöt, tízet ült le belőle. Rajongói minden születésnapján elzarándokoltak felköszönteni, ő pedig a börtönablakból integetett nekik.
A délszláv tragédia óta negyedszázad telt el, a főszereplők többsége eltűnt a színről. Milosevics, Tudjman, Izetbegovic, Arkan halott, Karadzsics és Mladics életfogytiglani büntetését tölti. Ám a nyolcvanéves Fikret Abdic él és virul. Kicsiben a birodalma is megmaradt: ma is ő Velika Kladusa polgármestere.